2022. január 25.
//
Pál névnap

'Családi találkozón' vettek részt az EKF városok

A litvániai Kaunas város 2022-ben viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet, tehát közvetlenül a veszprémi ünnepi év előtt. Néhány hete a VEB2023 csapata Litvániában járt, ahol a helyi programok megvalósítóival, valamint más EKF városok képviselőivel is találkoztak. A személyes tapasztalatokról és arról, hogy Veszprém jelenleg hol helyezkedik el a többi kulturális főváros között, Markovits Alízt, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Pontosan mi volt a célja az utazásnak? Kikkel találkoztak és milyen programokon vettek részt? Hány napot töltöttek kint?

Kaunasban valójában három párhuzamosan futó eseményt valósítottak meg a 2022-es Európa Kulturális Fővárosa szervezői. Még a 2010-es pécsi Európa Kulturális Főváros vezetői javasolták, hogy minden évben legyen egy – ahogy azóta hívjuk – családi találkozó, vagy angolosan Family Meeting. Ez annyira sikeres javaslat volt, hogy a korábbi, a jelenlegi, és jövőbeli EKF városok már évi két ilyen találkozót is meg tudnak tölteni érdekes beszélgetésekkel, vitákkal, eszmecserékkel.

Ezen a rendezvényen meghívottként ott lehetnek az összes olyan város képviselői, amelyek már házigazdaként bizonyítottak, és ott vannak azok is, akik a következő években adnak helyt az eseménysorozatnak. Nagyon színes találkozón vehettünk részt, megosztottuk a tapasztalatainkat, hogy elkerülhessük az hibákat, amelyeket elődeink már elkövettek; és sokat beszéltünk arról, miképp tanuljunk az ő sikereikből is, hogy milyen sikeres ötleteket érdemes átvenni. Azt éreztem, hogy minden kulturális év más egy kicsit, minden szervező város mást tart fontosnak – de ez éppen így jó, mert ez mutatja az európai kultúra sokszínűségét.

A másik fő eseményen a Kaunasi csapat azt látványos külsőségek között mutatta be, hogy milyen programokkal vágnak neki a 2022-es évnek. Elképesztően sokszínű évad lesz náluk – és nagyon jó volt látni, hogy milyen változatos eseményeket terveznek. A Covid-járvány miatt kicsit felborult a kulturális évadok szervezése: jövőre egyszerre három város viseli majd a kulturális főváros címet. Ezen a sajtónak szervezett programon bepillanthattunk a luxemburgi Esch és Újvidék elképzelésibe is, ami azért volt különösen szerencsés, mert így egyszerre, egy helyen ért minket a sokfelé információ.

A harmadik eseményen, a Fórumon részletesen és sokszor meglepő eszközöket felhasználva mutatták be a Kaunasiak a részletes programelemeket. Nagyon sokat tanultunk a látogatás során: a nagy rendezvényeket előkészítő kollégáink a megnyitó és záró eseményhez gyűjtöttek tapasztalatokat, a kommunikációs csapat sok ötletet kapott az EKF, mint brand megismertetéséhez, a monitoringért felelős kollégám, arról gyűjtött tapasztalatot, hogyan lehet egy kulturális rendezvény sikerességét mérni.

Markovits Alíz (archív fotó)Markovits Alíz (archív fotó)

Melyek a fő hasonlóságok és eltérések a veszprémi programmal összevetve a kaunas-i példát?

Az Európa Kulturális Fővárosa programnak van négy közös alapelve, alapértéke. A nyitottság, hogy erősítsük az EU népeinek összetartozását; a bemutatkozás, hogy lehetőséget kapjunk és adjunk a talán még kevésbé ismert régiók megismertetésére; a bevonás, hogy érdekeltté tegyük az itt élőket hogy részt vegyenek a terület és a kulturális élet fejlesztésében; és végül a mintázat, vagyis hogy a nyertes városok fejlődése pozitív példaként szolgálhasson más települések kulturális iparának fejlesztésére. Ezek az azonos értékek ugyanakkor szerencsére annyira általánosak, hogy a városok sokféle, de egyaránt értékes programokat tudunk megalkotni. Az EKF rendszere nagy szabadságot ad, hogy az általános, európai értékek alapján, de a helyi lehetőségek és kihívások alapján szabadon lehessen a programokat összeállítani.

Különbséget, de hasonlóságot is ad, hogy ahogyan Veszprémet az UNESCO a zene városa címmel tisztelte meg, úgy Kaunas a design városa. Ez megjelenik a mindennapokban, a város építészetében, és látványában is.  Az ő programjuk a formákra, a formatervezésre, a látványra épül, a miénkben a zenbe lesz a hangsúlyos.

További különbség, hogy Kaunas önmaga szervezi a kulturális évet, mi pedig az egész Bakony-Balaton régiót bevonjuk. Igaz, Kaunas 300 ezer lakosú város, mi pedig a régió egészével, száznál is több település bevonásával érjük el ezt a lakosságszámot. Nagy különbség még, hogy Kaunasban csak a programfejlesztéssel foglalkoznak, mi viszont jelentős hangsúlyt helyezünk a városi és térségi infrastrukturális fejlesztésekre, a kulturális létesítmények megújítására, fejlesztésére.

Ők mire helyezik a hangsúlyt a programjukban?

Kaunasban a Litván identitás keresése nagyon fontos – ez a hányatott történelmükből is következik. A kaunasi barátaink kitaláltak egy képzeletbeli lényt, a Kaunasi sárkányt, aki a város alatt lakik. Ő egy olykor játékos, olykor komoly lény, a város megtestesítője, aki metafóraként az örökké fejlődő várost, a benne lakó embereket szimbolizálja. A kaunasi kulturális év programja azzal indul majd, hogy ez a képzeletbeli lény felébred, és a kaunasiak egy évig együtt mulatnak vele. A sárkány adja a program vezérfonalát, és a kulturális év végén is nagy szerepe lesz. A program lezárásaként Kaunas meghatározza új kulturális identitását, amelyet úgy szentesítenek, hogy szerződést kötnek a képzeletbeli sárkánnyal. Ez a látványos aktus lezárja majd a kaunasi kulturális évet, de egyben hosszú évekre új kulturális szintet és színeket hoz a városnak.

Mi volt a benyomásuk a litván emberekről? Ugyanúgy a 90-es évek elején lettek függetlenek és együtt csatlakoztunk 2004-ben az EU-hoz.

Az első benyomásom az volt, hogy mindenki feketében jár… Feketében, igaz, de elegánsan és magabiztosan - végtelenül divatosan és trendi módon. Az utcán sétálva az is feltűnt, hogy nincs hangos beszéd, kiabálás, de nincs hangos nevetés sem. Az emberek nem annyira szenvedélyesek, mint mi.  A kaunasi ember viszont örökké mosolyog, és igen barátságos. Maga Kaunas egy vérbeli egyetemi város - azt is jó volt látni, hogy mindenki beszél, és jól beszél angolul. Lenyűgözött minket Kaunas kulturális létesítményeinek sokszínűsége és fejlettsége: komoly nagy múzeumok, művelődési házak, koncerttermek vannak, modern bábszínház is van – összeségében jóval több kulturális intézmény, mint azt a lélekszám alapján várni lehetne.

A sok elemében közös vonalú litván és magyar történelem miatt a litván emberek sokban hasonlítanak hozzánk: a szovjet represszió mindkét nemzet történelmében mély nyomot hagyott. Többször úgy éreztük, hogy náluk talán mélyebbek ezek a sebek. Döbbenetes pillanat volt, amikor az egyik kaunasi ház falán megláttunk egy magyar vonatkozású falfestményt: a street art, az utcaművészeti projektjük keretében egy kaunasi ház tűzfalára nemrég került fel az 1956-os magyar forradalom kaunasi visszhangjára emlékeztető festmény. Az akkori magyarországi eseményeket még ma is nagyon fontosanak tartják Litvániában.

Ez a látogatás azért is jó volt, mert – ahogy egyik kollégám mondta - el kellett mennünk Kaunasba, hogy a saját értékeinket tisztábban lássuk.

Milyen Veszprém és a veszprémi EKF program megítélése más külföldi városok, így a kaunasi emberek körében?

A látogatás lehetőséget adott arra, hogy az EKF városok hálózatán keresztül be tudtuk mutatni programjaikat, terveinket és az ő szemüvegükön keresztül is megítéljük azokat. Megismertük egymás terveit, és ez is segíti a határon átnyúló kulturális együttműködést. A beszélgetésekből kiéreztem, mindenki arra számít, Veszprémben látványos lesz a 2023-as év. Bár még az előkészületi időszakban vagyunk, de a nemzetközi partnereink fokozott várakozással tekintek ránk. Ebben nagy segítség, hogy Veszprémben jól állnak a csillagok, itt mindenki egy irányba húz, a város vezetése sokat segít, érezzük a támogatást. Ez azért is öröm, mert éppen Kaunasban hallottuk más EKF városoktól – szándékosan nem nevezem meg őket –, hogy van, ahol a város és az EKF program még nem találta meg a közös célt…

Volt-e konkrétan olyan megoldás, ötlet, amit egymástól megtanultak és esetleg Veszprémben, illetve Kaunas-ban is alkalmazhatják?

Van egy formálódó tervünk, amely a látogatás során új lendületet kapott. A részletekről egyelőre nem beszélnék, de a lényeg, hogy élettel szeretnénk megtölteni a város által nemrég visszavásárolt Balaton Bútorgyár területét. Ahhoz kerestünk és találtunk partnereket, hogy ezen a területen a többi EKF városból érkező partnereink is jelen legyenek.

Aztán nagyon tetszett az is, hogy 2022 három kulturális fővárosa egy közös eseményen mutatkozott be, az erejüket egyesítették, egy helyszínen, egyszerre mutatták be programjaikat. A nemzetközi kommunikációban is együtt fognak szerepelni. Ez a remek összefogás az EKF mozgalom alapértékeit is erősíti.

A hazafelé úton friss tapasztalatokat elemezve már szinte meg is állapodtunk a kollégáimmal arról, hogyan fogjuk jövőre mi bemutatni a 2023-as év eseményeit. Erről persze még részleteket nem árulhatok el, de hogy emlékezetes lesz, abban mindenki biztos lehet.

Ha jól tudom, Elefszína városával is volt hasonló együttműködés és ellátogattak egymáshoz. Van-e tervben a jövőben hasonló kooperáció más EKF címet viselő városokkal?

Elefszína eredetileg az idén lett volna EKF város, de a Covid-járvány miatt az a döntés született, hogy ők Temesvárral közösen egy évvel később, velünk együtt töltik majd be ezt a szerepet. Számunkra ez ugyanakkor nem hátrány, hanem egy nagy érték, igaz lehetőség. Ez teszi lehetővé, hogy közös, mélyebb, jobb együttműködést alakítsunk ki ezekkel a városokkal.

Az elefszínai kollégákkal egyébként nemcsak Kaunasban találkoztunk, hanem ők nemrég itt Veszprémben is jártak. Ráadásul nemcsak a program vezetősége látogattak el hozzánk, hanem a város két alpolgármestere is. Így jó hangulatban a megfelelő szintű támogatás mellett tudtuk áttekinteni, hogy milyen közös rendezvényeket tudunk szervezni. Ez a jó kapcsolat lehetővé teszi, hogy összehangoljuk a fő programjainkat, például a megnyitót időpontjait. A cél az, hogy ne elvonjuk a figyelmet egymásról, hanem éppen ellenkezőleg, erősítsük a partnervárosok rendezvényeink láthatóágát.

Temesvárral és Elefszínával közösen több olyan programot is tervezünk, amelyek két, vagy akár mind a három EKF városban is megvalósulhatnak, és ezek mindenképpen összekötik majd a programjainkat.

Mike Friderika és Zugschwert Szabolcs előadása, a VEB2023 csapatábólMike Friderika és Zugschwert Szabolcs előadása, a VEB2023 csapatából

Mi lesz a hozadéka Veszprém esetében az ilyen együttműködéseknek a jövőben?

Nagyon fontos, hogy folyamatosan egyeztessünk a többi EKF várossal, mert a járvány miatt kicsit lelassult a közös gondolkodás – de szerencsére ez a mostani találkozó új lendületet hozott.

Mindenkit arra buzdítok, hogy aki teheti, jövőre látogasson el Kaunasba, Eschbe és Újvidékre, hogy személyesen is lássa: milyen egy város, amely büszkén viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A kaunasi látogatást ráadásul megkönnyítheti, hogy jövőre közvetlen repülőjárat indul Budapestről Kaunasba.

 

Képek: VEB 2023

Hajas Bálint

További cikkek

Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Idén június 9. és 12. között rendezik meg a hazai filmes mustrát.
Jövőre január 21-én lesz az Európa Kulturális Fővárosa nyitórendezvény Veszprémben
Jövőre január 21-én lesz az Európa Kulturális Fővárosa nyitórendezvény Veszprémben
Pontosan egy év múlva startol az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat Veszprémben.
Vasárnap megint minden út az Óváros térre fog vezetni
Vasárnap megint minden út az Óváros térre fog vezetni
Ismét egy környékbeli étterem mutathatja meg, hogy mitől olyan különleges a Bakony és Balaton-régió gasztronómiája a soron következő Óváros piacon. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében felélesztett piacon ezúttal a balatonfüredi Mór 24 tapas- és borbár gondoskodik a gasztronómiai kínálatról. Az előttünk álló piacnap részleteiről az egyik ötletgazdát, Mészáros Zoltánt, valamint a Mór 24 vezetőit kérdeztük.
Alkotóház épül Salföldön
Alkotóház épül Salföldön
Rendezvény- és alkotóház épül a Veszprém megyei Salföldön. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében megújuló épületegyüttes a tervek szerint az év végére készül el - közölte pénteki salföldi sajtótájékoztatóján a program kormánybiztosa.
Háttérből dolgoznak az EKF hátterén
Háttérből dolgoznak az EKF hátterén
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program programfejlesztési csapata mellett dolgozik egy főleg veszprémi és környékbeli szakemberekből álló mérnökgárda is, akik minden energiájukat annak szentelik, hogy a város régi épületei új életet kapjanak. Úgy, hogy egyrészről megőrizzék régi patinájukat, másrészről valódi, közönségcsalogató funkciójuk legyen, nem csak 2023-ban. Az ő vezetőjükkel, Lamos Péterrel beszélgettünk akkor, amikor már elindultak az építkezések, Veszprém pedig belép az EKF-re valófelkészülés utolsó évébe.