2022. január 19.
//
Sára névnap

Tavaszra megújul az egykori római légiós villagazdasága

Tavasszal megújulva, ugyanakkor a római stílusjegyeket továbbra is megőrizve adják át a Nemesvámos melletti Baláca Villa Romana épületegyüttesét a közönségnek. Az ókori villagazdaság felújítását a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatja, turisztikai kínálata pedig digitális attrakciókkal is bővül.

A valóságtól egyáltalán nem rugaszkodik el az, aki azt állítja, ha Nemesvámos környékén sétál valaki, akkor rómaiak lábnyomán jár. Ugyanis régészeti kutatások bizonyítják, hogy már az I. században is jártak, mi több, éltek rómaiak ezen a területen.

Az ő emléküket legjobb minőségben a Nemesvámos mellett feltárt villagazdaság őrizte meg, ahol falfestmények és mozaikpadló is előkerült mélyen a föld alól, a gazdaság pedig feltehetőleg egy veterán légiós katona tulajdona volt egykoron.

A központi lakóépületből és a környező gazdasági épületekből többet is feltártak, restauráltak, Baláca pedig kedvelt turisztikai kínálattá vált a térségben. Már 1984 óta látogatható, az évtizedek alatt pedig folyamatosan restaurálták a feltárt épületeket, amely munkák sorába most egy nagyobb, 500 millió forintos fejlesztés is csatlakozik, ezáltal új tetőszerkezetet kap a villa, valamint a beltérben is több, az élményszerűségre alapozó turisztikai fejlesztést is terveznek.

A munkák előreláthatólag tavasszal fejeződnek be, így az április eleji nyitásra már a megújult Baláca Villa Romanával találkozhatnak az érdeklődők. Előtte viszont a projektben résztvevő szervezetek vezetői helyszínbejáráson vettek részt, amelynek keretében egy együttműködési megállapodás is született a Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum között.

Az eseményen részt vett az Európa Kulturális Főváros részéről Navracsics Tibor kormánybiztos, Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere és Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója, a helyszínen pedig Kovács Loránd Olivér, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője, a Villa Romana Baláca kiállítótér vezetője kalauzolta a vendégeket végig.

A mostani projekt egyébként második üteme az aktuális felújításoknak, az idők folyamán megromlott állapotú fa tetőszerkezetet cserélik le egy fémvázas tartószerkezetre, amely küllemében megfelel annak, amilyen a római korban volt az épület.

A tetőszerkezet további érdekessége, hogy a közműveket is itt, a tetőszerkezetben fogják elvezetni, nem a föld alatt, a villa eredeti alapjait megbolygatva.

Új térkövet is kap a kiállítótér, ez küllemében szintén annak fog megfelelni, ahogyan eredetileg 2000 évvel ezelőtt kinézett.

A Baláca Villa Romana fenntartója a Magyar Nemzeti Múzeum, a mostani felújítást pedig a kormány támogatja úgy, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programon keresztül finanszírozza a félmilliárd forint összegű munkálatokat.

Porga Gyula, Navracsics Tibor és Ovádi PéterPorga Gyula, Navracsics Tibor és Ovádi Péter

Amellett, hogy az épületegyüttest több ponton felújítják, a kiállítótérbe is terveznek új, interaktív megoldásokat, ezek közül az egyik a virtuális valóság technológiáját alkalmazza azáltal, hogy speciális szemüvegeken keresztül valóságosan is át lehet majd élni, milyen lehetett az épület az időszámításunk utáni 3-4 század környékén, amikor a fénykorát élte a villagazdaság.

A múzeumi élmények mellett színházi előadások megtartására is alkalmas lesz, a tervek szerint minőségi, színvonalas daraboknak fog majd otthont adni időről időre.

A csütörtök délelőtti helyszínbájárás után a Magyar Nemzeti Múzeum és Lackó Dezső Múzeum vezetői egy szakmai együttműködési megállapodást is aláírtak, amelyben leszögezték, hogy a jövőben tudományos területen, közösségi programok keretében is együttműködik majd a két intézmény, gyakorlatilag összehangolják a két intézmény tevékenységét, hogy egymást erősítsék.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Alkotóház épül Salföldön
Alkotóház épül Salföldön
Rendezvény- és alkotóház épül a Veszprém megyei Salföldön. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében megújuló épületegyüttes a tervek szerint az év végére készül el - közölte pénteki salföldi sajtótájékoztatóján a program kormánybiztosa.
Háttérből dolgoznak az EKF hátterén
Háttérből dolgoznak az EKF hátterén
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program programfejlesztési csapata mellett dolgozik egy főleg veszprémi és környékbeli szakemberekből álló mérnökgárda is, akik minden energiájukat annak szentelik, hogy a város régi épületei új életet kapjanak. Úgy, hogy egyrészről megőrizzék régi patinájukat, másrészről valódi, közönségcsalogató funkciójuk legyen, nem csak 2023-ban. Az ő vezetőjükkel, Lamos Péterrel beszélgettünk akkor, amikor már elindultak az építkezések, Veszprém pedig belép az EKF-re valófelkészülés utolsó évébe.
Nemzetközi önkéntesek is segítik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program sikerét
Nemzetközi önkéntesek is segítik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program sikerét
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt egyik alapértéke az önkéntesség és az ebben foglalt szellemiség meghonosítása, kiterjesztése. Az EKF program önkéntes tevékenysége hatalmas sikert ért el: az Európai Szolidaritási Testület pályázatán csaknem 30 millió forint támogatást nyert el, amelyből a program nemzetközi színtérre léphet!
Célegyenesbe fordult Veszprém, Európa jövő ilyenkor már ránk figyel
Célegyenesbe fordult Veszprém, Európa jövő ilyenkor már ránk figyel
„It’s the final countdown” – énekelhetné az egykori svéd Europe együttes 2022-ben Veszprémről, hiszen a város belépett az utolsó évbe, ami a felkészülésről szól az Európa Kulturális Főváros cím hivatalos viselése előtt. Az utolsó 365 nap terveiről, a főpróba évéről és az ide vezető útról is beszélt Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója.
Leforgatták az első magyar játékfilmet, amely a vírushelyzetről szól
Leforgatták az első magyar játékfilmet, amely a vírushelyzetről szól
Illetve némileg árnyalja a konkrét covid helyzetet, ugyanakkor az emberi érintkezés és érintés problémáját szorosabban véve tárgyalja.