Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C

Nézz, nézz az ég felé – 2022-ben is!

2022. január 11. 12:00
A Hold a Napot és a Marsot is eltakarja – milyen csillagászati jelenségek várnak ránk idén?

Akik szívesen fordítják tekintetüket – esetleg távcsövüket és/vagy fényképezőgépüket – a csillagos égbolt felé, idén is számíthatnak néhány emlékezetes égi jelenségre. Összeszedtünk néhány dátumot, amiket érdemes lehet bekarikázni a naptárban.

Együttállások

Az idei tavasz több közeli együttállást is tartogat nekünk. Április 4-én és 5-én hajnalban a Mars és a Szaturnusz pacsizik egymással – a két égitest egy foknál is közelebb látható majd egymáshoz a keleti horizont közelében, az együttállás 5-én lesz szorosabb, akkor kevesebb mint húsz ívperc választja el őket egymástól. Hab a tortán, hogy tőlük nem messze a Vénusz is kifejezetten fényesen látszik majd.

A kelet-délkeleti horizont április 5-én a Stellarium szimulációjánA kelet-délkeleti horizont április 5-én a Stellarium szimulációján

Május elsején hajnalban a két legfényesebb bolygó, a Jupiter és a Vénusz randevúzik majd, a keleti égen pedig a Mars és a Szaturnusz is felsorakozik majd. A látványt aztán hamar megöli majd a korai napkelte. 

Üstökösök

Mielőtt bármit is mondanánk, az üstökösökkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy kiszámíthatatlan jószágok. A látványosnak ígérkező példányok is széteshetnek még azelőtt, hogy valóban megmutatnák magukat, és néha a satnyának tűnő darabok is váratlan kitöréseket produkálhatnak. Ráadásul nehéz így januárban egész évre tervezni, hiszen könnyen lehet, hogy az év leglátványosabb égi vándoráról még nem is tudunk: a tavalyelőtti nyár sztárvendégét, a C/2020 F3 Neowise üstököst csak három hónappal azelőtt fedezték fel, hogy szabad szemmel is láthatóvá vált volna. Előfordulhat tehát, hogy az igazi látványosságot egy olyan űrbéli hógolyó adja majd, aminek a létezéséről most még nem is tudunk. 

De maradjunk a tervezhető programoknál! A most ajánlott két üstököst valószínűleg szabad szemmel nem, de komolyabb felszerelés nélkül, kis kézi távcsővel vagy hosszú expozíciós fotón már elkaphatjuk. 

Elsőként a C/2021 O3 Panstarrs érkezik a tavasz derekán – április 21-én jár legközelebb a Naphoz, május 8-án a Földhöz, a két időpont között 5-7 magnitúdós fényességet érhet el, napnyugta után lehet megfigyelni nyugat-északnyugati irányban, ahogy a Bikából a Perzeuszba halad. A pályaszámítások szerint jó eséllyel a Nap parittyaként felgyorsítja és kidobja a Naprendszerből, így – ha addig nem esik szét – soha többé nem tér vissza.

A nyár közepén várható az öt évvel ezelőtt felfedezett C/2017 K2 Panstarrs üstökös érkezése. Ez az akár több tíz kilométer átmérőjű üstökös évmilliókkal ezelőtt indult el a Nap felé az Oort-felhőből, és a csillagászokat is meglepte azzal, hogy már a Szaturnusz pályájának távolságában aktívvá vált. Július 14-én ér legközelebb a Földhöz, noha még akkor is majdnem kétszer olyan távol lesz tőlünk, mint a Nap. Központi csillagunkhoz december 19-én jár majd a legközelebb, amikor akár szabad szemmel is láthatóvá válhat – balszerencsénkre megint a déli féltekének jut a műsor látványosabb része.

A C/2017 K2 útja az égbolton (tomruen / wikipedia)A C/2017 K2 útja az égbolton (tomruen / wikipedia)

Azonban mi sem maradunk ki minden jóból: kézi távcsővel és hosszú expozíciós fotókon tartósabban is követhetjük az égi vándor útját, ráadásul a legkellemesebb időszakban, a nyár közepén, amikor egyébként is szívesebben töltjük az estét a csillagos ég alatt. A K2 Panstarrs június elején lépheti át a 8 magnitúdó fényességet az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagképben, július közepén már 7 magnitúdó alá is benézhet, miközben dél felé halad. Augusztus 20-án a Skorpió farkánál találhatjuk meg, várhatóan ekkor is 7 magnitúdó körüli fényességgel a késő esti órákban, de ez már a végjáték kezdete: szeptemberben napnyugta után a délkeleti horizont közelében még elcsíphetjük, a hónap végére azonban átköltözik a déli féltekére. Ha minden jól megy tehát, az üstökös három hónapon át is látható lesz kézi távcsővel. A pályaszámítások szerint a Nap befogja és pályára állítja az üstököst, ami a jövőben várhatóan 26 ezer évente kerüli majd meg központi csillagunkat. 

Perseidák

Sokak számára vált tervezhető rutinná egy pokrócon fekvős éjszakai piknik augusztusban – bár az égen mindig van mit nézni, az év egyik leglátványosabb csillaghullása idén nem sok jót tartogat nekünk. A Perseidák maximuma ugyanis a telihold hetére esik, égi kísérőnk fénye pedig túlragyogja a halványabb meteorokat, így a szokásosnál kevesebbet, csak a legfényesebbeket láthatjuk majd.

Égi fogyókúra

A holdfogyatkozásokkal idén sem lesz szerencsénk: május 16-án ugyan teljes holdfogyatkozás lesz, tőlünk azonban csak egy része látszik majd. Hajnali fél öttől a lenyugvó Holdon észlelhetjük a Föld árnyékát, ami azonban még félig sem nyeli majd el égi kísérőnket, mielőtt az a horizont alá bukna.

A Nap október 25-én 12:23 perckor a Stellarium szimulációjában.A Nap október 25-én 12:23 perckor a Stellarium szimulációjában.

Október 25-én a déli órákban részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg. A Hold ekkor a tavalyi satnya kis fogyatkozásnál jóval nagyobb darabot harap majd ki csillagunkból, a nap csaknem harmadát eltakarja majd. A fogyatkozás negyed 12 után kezdődik, fél kettő körül ér véget, a legnagyobb mértéket pedig negyed és fél egy között éri el. Fontos, hogy a Napba soha ne nézzünk se szabad szemmel, se távcsövön vagy a fényképezőgép keresőjén keresztül! A fogyatkozás megfigyeléséhez érdemes távcsőboltokban (akár online is!) megvásárolható  védőszemüveget, távcsövekre vagy fényképezőgép objektívjára csatlakoztatható védőfóliát beszerezni! 

A Marssal december 8-án bújócskázhatunk. Érdekes jelenségnek lehetünk tanúi: a vörös bolygó és a Hold is ekkor kerül oppozícióba, vagyis a Földről nézve pontosan átellenes helyzetbe a Nappal, ekkor látszanak a legfényesebbnek (a Hold esetében ez a teliholdat jelenti). December 8-án hajnalban a telihold pontosan a Föld és a Mars közé helyezkedik, hat óra után pár perccel a bolygó eltűnik a Hold mögött, nyugat-északnyugati irányban, nagyjából tíz fokkal a horizont fölött. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető lesz, de persze távcsővel még nagyobb élményben lehet részünk.

A Mars és a Hold okkultáció előtt december 8-án hajnalban, a Stellarium szimulációjábanA Mars és a Hold okkultáció előtt december 8-án hajnalban, a Stellarium szimulációjában

Megfigyelhető űrállomások

Az év során rendszeresen lesz lehetőségünk arra, hogy a két, ember által lakott űrállomást szabad szemmel is megfigyelhessük. A kínai Mennyei Palota (Tiangong) halvány objektum, a déli horizont közelében szokott elvonulni, a Nemzetközi Űrállomás viszont semmi mással össze nem téveszthetően fényes, és nemcsak alacsonyan a horizont közelében, hanem akár a fejünk felett, a zeniten is átrepülhet. Mindkét űrállomásra pontos előrejelzéseket találhatunk a heavens-above.com oldalon, ahol bejelentkezés és a földrajzi helyzetünk megadása után csillagtérképet is kapunk az egyes átvonulások útvonaláról. 

Schöngrundtner Tamás

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.