Évekkel ezelőtt járt Veszprémben egy osztálykiránduló csoport Kőszegről. Ez az információ önmagában teljesen jelentéktelen lenne, viszont, ha hozzátesszük, hogy ezen osztálykiránduláson részt vett, mi több először látogatott Veszprémbe az a személy, aki felnőtt korában a megyeszékhely legnagyobb, kulturális városfejlesztését menedzseli éppen, már teljesen más értelmet nyer annak a kőszegi csoportnak a veszprémi látogatása.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója ekkor találkozott először Veszprémmel és ahogy visszaemlékszik, akkoriban a város egy sokkal nyugodtabb, csendesebb arcát mutatta diákszemmel nézve. Persze – teszi hozzá – ebben az is szerepet játszott, hogy akkoriban klasszikusan egynapos turistacélpont volt Veszprém. A város ezen jellemzőjére a későbbiekben még kitérünk beszélgetésünk során, viszont fontos tény, hogy pár évet előre haladva az időben, a neve már az EKF-cím elnyerése előtt is többször feltűnt veszprémi projektekben, amelyek akkoriban elsősorban a Pannon Egyetem égisze alatt zajlottak.
Az egyik ilyen a KRAFT-projekt volt (Kreatív Város – Fenntartható Vidék program), amelyben azt vizsgálták a felsőoktatási intézmény szakemberei – köztük Markovits Alíz is – hogy egy város hogyan tud sikeres lenni az őt körülölelő vidékkel együtt a XXI. században.
A kutatás részleteibe most nem bonyolódunk bele, viszont sokatmondó az a tény, hogy ugyanez az elv vezérelte Veszprém Európa Kulturális Fővárosa pályázatát is, azaz a közös gondolkodás a régió többi kisebb-nagyobb településével együtt. Utólag már tudjuk, hogy ez az úttörő gondolkodásmód volt az egyik döntő érv, hogy 2018-ban Veszprémnek ítélte oda a nemzetközi zsűri az EKF-címet.
Veszprém, pontosabban a Bakony-Balaton régió Európa Kulturális Fővárosa címe tehát 2018 decembere óta hivatalos, Markovits Alíz pedig vezérigazgatói szerepben 2020 februárja óta vezeti a felkészülést. A legfontosabb cél most az, hogy 2023-ban valóban emlékezetes legyen ennek a címnek a viselése – vallja. Viszont az EKF és ezzel együtt Alíz céljai a csapat élén jóval túlmutatnak ezen a dátumon.
A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. – amelynek vezérigazgatója Markovits Alíz – az EKF projektjeinek sikeres lebonyolításáért felelős szervezet. Tevékenysége rendkívül sokrétű, a projektmenedzsmenttől kezdve kulturális programok és fesztiválok szervezése is a csapat feladatai közé tartozik, úgy, mint a 2023-ig megvalósuló infrastrukturális fejlesztések koordinálása
Érdekes helyzetet és megoldandó kérdések tömkelegét teremtette a koronavírus-járvány, amely több európai EKF-programot is teljesen átírt, hiszen a városok a pandémia alatt nem tudták megvalósítani terveiket. Veszprém esetében szerencsére alapjaiban nem kellett átírni a terveket a világjárvány miatt, viszont nálunk is inkább a háttérmunkára helyeződött át a hangsúly, mintsem a látványos felvezető programok megvalósítására, amíg a Covid miatt a bezárkózás hónapjait éltük.
Cannes kistestvére lehet Veszprém
Ennek ellenére is sikerült Veszprémben meghonosítani egy olyan új fesztivált, amely amellett, hogy tematikáját tekintve tömegeket vonz, évtizedek óta nem volt jelen a térségben, de még a fővárosból is csak elvétve költözött át vidéki helyszínekre.
Ez volt a 2020-ban debütált Filmpiknik, amit Balatonfüreddel közösen szervezett meg Veszprém az EKF keretében, majd 2021-ben kibővült programokkal és Balatonalmádi bekapcsolódásával egy még nagyobb, a magyar filmek bemutatására épülő fesztivált szerveztek meg ebben a háromszögben, immáron Magyar Mozgókép Fesztivál néven.
„A Filmpiknik, majd a Magyar Mozgókép Fesztivál fogadtatása a közönség részéről várakozásokon felüli volt. Ezek a pozitív visszajelzések is megerősítettek bennünket abban, hogy tovább építjük ezt a filmes vonalat, a végső cél pedig az, hogy a Veszprém-Balatonfüred-Balatonalmádi háromszögben egy Európában is jegyzett filmfesztivált honosítsunk meg, egyfajta mini-Cannes-t” – meséli a terveket Alíz.
Barátságos magyar-görög, ahol mindkét csapat csak nyerni tudott
Az Európa Kulturális Főváros cím viselése ideális esetben nem csak a kitüntetett városról szól. Ha megvan a nyitottság – márpedig a legtöbb esetben megvan – akkor már a felkészülési időszak alatt hasznos és adott esetben baráti kapcsolatokat lehet kiépíteni más európai városokkal is. A veszprémi projekten dolgozó csapat is ezt a nyitott szemléletet képviseli, így nem meglepő, hogy Alíz is a nemzetközi delegációk látogatásáról és a közös ötletelés menetéről beszél.
„Tavaly nyáron a görög Elefszína város delegációját fogaduk itt Veszprémben. Ez a város körülbelül fele akkora, mint Veszprém és főleg ipari történelemmel rendelkezik, viszont egy valami szorosan összeköt bennünket: 2023-ban ők is viselhetik az Európa Kulturális Fővárosa címet. Bár Elefszínának hivatalosan 2021-ben kellett volna betöltenie ezt a szerepet, a világjárvány miatt eltolták ezt, hogy 2023-ban zavartalanul meg tudják valósítani terveiket. A találkozó alkalmával érdekes volt megismerni egy másik projektet, az ő megoldásaikat, de ami még ennél is fontosabb, sikerült egy baráti viszonyt is kialakítanunk egymással és nem csak projektfelelősök közt, hanem például a civil szervezetek szintjén is” – mondja Alíz.
2021-ben egyébként egy veszprémi csoport is elutazhatott Elefszínába, sőt a város futballcsapata is meghívást kapott egy barátságos mérkőzésre a helyi klubbal.
EKF családtalálkozó Kaunasban
Az erősödő nemzetközi EKF kapcsolatokat 2021. őszén nem csak a Veszprémbe látogató külföldi delegáció jelezte, hanem az is, hogy Kaunasban több európai város képviselői egyszerre jelentek meg: az összekötő kapocs pedig az hogy , az összes város vagy már megkapta, vagy a jövőben fogja viselni az EKF-címet.
„Ezt a „családtalálkozót” félévente szokták megszervezni amellett, hogy meg tudtuk beszélni tapasztalatainkat, tisztázni tudtuk a felmerülő kérdéseket, adott esetben kétségeinket, számunkra különösen hasznos volt, hiszen a litvániai Kaunasban - akik 2022-ben viselik a címet -, jól le tudtuk mérni tavaly ősszel, hogy mik a legfontosabb feladatai egy felkészülés végén járó városnak?”
Markovits Alíz a találkozó kapcsán elmesélte, ez egy olyan fórum volt, ahol nem voltak tabutémák, vagy titkolózások, mindenki segíteni szeretett volna a másiknak, mintha az EKF-cím egy közös eredmény lenne, holott mindegyik város külön-külön dolgozott meg a sikeréért.
Pályázatok a pályázaton belül – megnyílt az VEB 2023 saját támogatási rendszere
Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program, mint egy matrjoska baba esetében az elnyert pályázaton belül saját pályázati rendszert alakított ki, aminek a lényege, hogy a nagy projekt anyagilag is támogassa a helyben született, helyi emberek által megfogalmazott kulturális ötletek megvalósítását.
„Sokáig csiszoltuk, végül 2021-ben hirdettük meg az első pályázati kiírásunkat, amiben helyi civileknek és intézményeknek szeretnénk forrásokat biztosítani, hogy megvalósíthassák kreatív, kulturális alapon szerveződő projektjeiket. Fontos, hogy olyan pályázatokat szeretnének támogatni, amelyek építkező jellegűek. Nagy jelentőségük van abban, hogy 2023-ban még jobbak, színesebbek legyenek a programok a térségben. Azokat az ötleteket támogatjuk, amelyek újítóak, szintet akarnak lépni a mostani állapothoz képest, vagy választ adnak egy olyan problémára , amire eddig nem sikerült megoldást találni.”
A pályázati rendszer lehetőségeit hamar felfedezték a helyben működő szervezetek. Már a 2021-es EKF programok közül is számos a pályázati rendszer segítségével készülhetett el, de az igazi áttörést most érzékelték: a 2022-re kiírt pályázatra több, mint 320 ötlet érkezett be. Újdonság volt, hogy első körben csak magát az ötletet kellett röviden leírni, és azok jutottak a második fordulóba, amelyek jól illeszkednek a Kulturális Főváros programjának kulturális értékeihez. Az elképzeléseket így csak a második körbe továbbjutó pályázóknak kellett részletesebben kifejtenie. Magát a pályázati rendszert egyébként igyekeztek minél egyszerűbbre, átláthatóbbá kifejleszteni, amellett, hogy megfeleljen a hatályos jogi szabályrendszernek.
A vezérigazgató még annyit elárult a pályázati elbírálás folyamatáról, hogy előnyt élveznek azok a projektek, amelyek szorosan kapcsolódnak az EKF célkitűzéseihez, úgy, mint például a családbarát jelleg, a környezetvédelem, vagy akár a nemzetköziség.
Aki lemaradt volna a 2021 végén második alkalommal kiírt, a '22-ben megvalósítani kívánt pályázatokról, nem kell lemondania elképzeléseiről, hiszen 2022 első felében teszik közzé azokat a kiírásokat, amelyek megvalósítása már az ünnepi évben, 2023-ban lesz aktuális. A kulturális főváros program csapatából a pályázatokért felelős szakemberek egyébként folyamatosan tartanak konzultációkat és fogadóórákat, ahol bárki kérhet segítséget, tanácsot saját projektjéhez.
Ujjá kell éleszteni a veszprémi belvárosi életet
Az EKF-fel kapcsolatban számos irányelv és célkitűzés elhangzik, viszont az itt élők leginkább a kézzel fogható újításokon keresztül érezhetik a program pozitív hozadékát. Az első ilyen tapasztalatokat pedig a Veszprém belvárosában újonnan megnyíló vendéglátóhelyekben és üzletekben élhették át.
A VEB 2023 EKF Utcakép fejlesztési programja egy olyan eleme a projektnek, amit már akkor megfogalmaztak és kidolgoztak, amikor Veszprém még csak pályázó város volt.
„Régóta ismert probléma, hogy a belvárosi közösségi élet sokáig pangott, a történelmi központban nem volt meg az a pezsgés, amire egyébként hivatott lenne a város és amire jól érzékelhetően megvan az igény is. Erre a problémára adott válaszként fogalmaztuk meg az Utcakép fejlesztési programot, ami szintén egy pályázati keretrendszerben valósul meg, lényege pedig, hogy olyan vállalkozásokat támogassunk, amelyek piaci alapon nem gondolkodtak egy régi üzlet újranyitásán, de most a támogatás által mégis tesznek egy próbát. Öt sikeres pályázaton már túl vagyunk, így nyílhatott meg a Papírkutya kultúrbisztró, a Füge fagyizó, a KUNSZT dizájnbolt és kávézó, a Pekedli szatócsbolt, és legutóbb a Wine & Vinyl borbár és bakelitüzlet.”
A Wine & Vinyl megnyitóján
Markovits Alíz hozzátette, a pályázat még tavaszig biztosan nyitva áll: így a közeljövőben Veszprém történelmi belvárosában még több üzlet és bolt indulhat be. Fontos elvárás és cél, hogy ezek az újranyílt üzletek és boltok 2023 után is tovább működjenek, így hozva hosszú távon is életet a belvárosba.
Eltérő generációk közös munkája egy cél érdekében, ez az EKF önkéntes programja
„Ragyogj Veszprém-Balaton 2023!” néven hirdették meg az EKF-en belüli önkéntes programot, ami több, mint egy év elteltével már számos tapasztalattal szolgált, ezekről az EKF vezetője úgy fogalmazott: „Vannak olyan rendezvényeink, amelyek az önkéntesek közreműködése nélkül egyáltalán nem jöhettek volna létre. A sárga polós Ragyogók ott voltak a Mozgókép fesztiválon, a Jutasi pikniken, de kérdőíves felmérésben is segítettek. Nagyon fontos szereplői a programnak, de ez nem csak veszprémi sajátosság, minden EKF-címet viselő város beszámolt az önkéntesek részvételének segítő erejéről.
Ugyanakkor veszprémi sajátosság, hogy az önkéntesek, vagy, ahogy hívják őket, a „Ragyogók” rendkívül széles korcsoportokból érkeznek. A tizenéves diákok mellett nyugdíjasok is jelentkeztek, és fontos, hogy az önkéntesek a korkülönbség ellenére is dinamikusan tudnak együtt dolgozni. Markovits Alíz hozzátette, hogy hamarosan külföldről, más EKF városokból is érkeznek majd önkéntesek Veszprémbe.
Régi épületek új funkciókkal
Az EKF legfontosabb aktualitásai között szemezgetve természetesen nem hagyhatók ki a nagyobb infrastrukturális beruházások sem, amelyek mindegyike elkezdődött már, annak érdekében, hogy 2023-ra elkészüljenek. A régi gyermekkórház épületében, a Jókai 8. szám alatti Ruttner-házban és az egykori belvárosi húsáruházban is javában dolgoznak már a szakemberek.
Ezekről a fejlesztésekről hamarosan megjelenő interjúnkban bővebben is olvashatnak majd, akkor Lamos Péter, az infrastrukturális beruházásokért felelős Veszprém 2030 Kft. ügyvezetőjét faggattuk a részletekről.
A vezérigazgatónak van egy személyes kedvence is ezek között, méghozzá a Ruttner-ház felújítása. Ez az értékes és valaha szép épület amellett, hogy a Várbörtön múzeum kiszolgáló létesítménye lesz, alkalmas lesz olyan osztálykiránduló csoportok elszállásolására is, mint amilyen keretében Alíz is életében először járt Veszprémben, és akik eddig nem találtak megfelelő szálláshelyet. Meglátása szerint, így a sokáig a egynapos turistacélpont Királynék városa a jövőben többnapos célponttá válhat.
A Ruttner-ház
Végezetül, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója a 2022-es évről elmondta, hogy az a főpróba éve lesz. Idén szeretnék kipróbálni, letesztelni az összes olyan programot, rendezvényt, amelyekkel 2023-ban is számolnak már, viszont, ha valamin még javítani, vagy tökéletesíteni kell, arra is lesz lehetőség: így ebből a szempontból nyugodtan, mégis nagy izgalmakkal lépjenek majd be a 2023-mas ünnepi évbe.
Markovits Alíz vezérigazgatói kinevezése előtt a versenyszférában pénzügyi és külkereskedelmi területen dolgozott, amelynek során számos hazai és nemzetközi projekt menedzsmenti és szakértői feladatait látta el. A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének fejlesztési vezetőjeként tapasztalatot szerzett a regionális fejlesztési projektek tervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében. Kiemelt feladata a Miszlivetz Ferenc által kidolgozott KRAFT koncepció gyakorlatba való átültetése a “Kreatív Város – Fenntartható Vidék Kőszeg város példáján”. Az így megvalósuló projektet a kormány kiemelt nemzeti projektté minősítette. Emellett részt vett a veszprémi nyertes EKF-pályázat kidolgozásában is.
