Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Egy színpadon Grecsó Krisztián és Beck Zoli

2022. február 3. 11:09
Péntek este Grecsó Krisztián és Beck Zoli a Hoztunk valamit magunkból című zenés irodalmi pódiumestjükkel lépnek színpadra a Hangvillában, mellyel az országot járják. Az interaktív est a próza életre keltését ígéri, ahol megidéződnek régi nagy mesterek, a zene és az irodalom találkozásával. Grecsó Krisztián József Attila-díjas írót kérdeztünk az estről…

Sajátos helyzetnek tűnhet a felállás: az írónál a gitár, a zenész pedig felolvas. Aki részese volt már Grecsó bármely zenés estjének, tisztán láthatja, a versnek helye van a dalban. Amikor arról kérdeztük az írót, mi volt a reakció, amikor gitárt ragadott, a következőket mondta: „A közönség nagy bizalommal fogadta. Elsőként a Rájátszás elnevezésű zenei produkcióban láthattak hangszerrel a kezemben, később Kollár-Klemencz Lászlóval csináltunk egy zenés estet. Tehát a közönség remekül fogadta, az írói szakma már kevésbé. A legszigorúbb ellenvetés részükről, hogy nem szabad csellengeni. Aki mást tesz, mint amit megszoktak tőle, az dilettáns. Tehát nem igazán értették, mit is akarok én, miközben végig tudtam, képtelen vagyok nekik elmagyarázni.

Csak úgy érthetik meg, ha eljönnek valamelyik zenés irodalmi estemre, hiszen akkor meglátják, hogy ez is én vagyok.

Sőt, az önazonosságom ekkor még erősebb. Többen marketingfogásnak gondolták a művészeti ágak közötti átjárást. Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Vajon amikor Nagy László Sebő Ferencékkel elindult az országot járni, az is marketing volt?”

Grecsó úgy véli, hajdani zenei megnyilvánulásai mögött valamiféle énkeresés rejtőzött, hiszen egészen kisgyermekkorától kezdve dalokat ír, gitározik: „Ez most más ügy. Olyan költő vagyok, aki előadja verseit. Régen használatosabb szó volt a dalnok – hiszem, hogy a versnek médiuma a zene: a vers otthon van a dalban. Egyébként hagyományos műfajról beszélünk, a vers akkor él, ha előadják, ahogy mindig is tették. Ebben találtam meg magam, reményeim szerint ezt a közönség is érzi.

Móricz Zsigmond már 1926-ban színházi keretbe akarta foglalni az irodalmat, szóval már akkor is voltak törekvések irodalmi performanszokra.

Feltételezem, hogy Móricz sem azért találta ki mindezt, mert sztár akart lenni, hanem az a fajta közösségi élmény inspirálhatta, amitől aztán az olvasmányélmény erősebben hatott.”

Grecsó azt is elárulta, hogy bár az est kötött elemekkel dolgozik, apró improvizatív jelleggel bír: „A műsor folyamatosan alakul, hiszen Zolival gyakran meglepjük, olykor megijesztjük egymást egy-egy új vers beemelésével. A nagy pandémiás zárások után ez volt az első, amit megcsinálhattunk, így a lelkesedés erősen kihatott az eredményre, bízom benne, hogy a közönség is érzékeli majd.”

Borítókép: jegy.hu

Szabó Eszter
további cikkek
Papírra vetették a veszprémi amatőr költők szárnypróbálgatásait kultúra Papírra vetették a veszprémi amatőr költők szárnypróbálgatásait Antológiát jelentetett meg a Veszprémi Művészetek Háza a Költőtoll Irodalmi Kör amatőr szerzőinek verseiből. tegnap 12:24 Grace és Gloria: A szeretet mentőöve a halál árnyékában kultúra Grace és Gloria: A szeretet mentőöve a halál árnyékában Tom Ziegler amerikai drámaíró műve különös érzékenységgel beszél az elmúlásról, a gondoskodás szerepéről és arról, hogyan képes két idegen ember egymás lelki támaszává válni a legnehezebb pillanatokban. Az előadás Grace, az idős parasztasszony és Gloria, a New Yorkból hazatérő, nagy karriert befutott önkéntes szociális munkás kapcsolatát mutatja be – két élet találkozását, amelyet a halál közelsége tesz még élesebbé és még emberibbé. Az előadás bemutatója december 13-án lesz a Veszprémi Petőfi Színházban, a darabot Máté P. Gábor rendezte. 2025. december 12. 22:35 Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Life&Style Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Azt gondoljuk, hogy ismerjük a jazzt? A zenészek közti titkos összekacsintásokat, a füstös klubokat, a dallamokba rejtett érzelmeket? Aligha! Borbély Mihály, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas jazz-zenész megtanított rá, hogy ez a műfaj valójában nem misztikum, hanem a legőszintébb emberi gesztusok zenévé formálása, ahol kétszer nem tudnak eljátszani ugyanúgy egy dalt sem, még a legnagyobb zenészek sem. 2025. december 12. 1:26

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.