Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 19. Emília
Veszprém
24°C
2024. július 19. Emília
Veszprém
24°C

Teljes egészében megújul Szent István öröksége - elkezdődött a veszprémi vár-projekt

2022. február 5. 0:15
Elkezdődött a veszprémi vár eddig soha nem látott léptékű felújítása, amelyben gyakorlatilag az összes műemlék épület, valamint közösségi és kiállítóterek is érintettek. Magyarország kormánya közel 40 milliárd forinttal támogatja a gigaberuházást, amely egyszerre városfejlesztési, turisztikai, munkahelyteremtési és hitéleti jelentőségű.

Péntek délután az Érseki Palotában ismertették annak a fejlesztésnek a konkrétumait, amelyet még 2020 augusztusában jelentettek be, miszerint a Magyar Kormány a veszprémi Európa Kulturális Főváros program mellett a megyeszékhely, pontosabban a főegyhézmegye részére további forrásokat biztosít a történelmi várnegyed épületeinek és tartalmának felújítására.

Mindez összesen 18 épületet érint, 35 ezer épített és tízezer szabadtéri négyzetmétert, köztük liturgikus, pasztorális, hivatali, gyűjteményi, múzeumi, kiállító, valamint zarándok- és vendégfogadási tereket érint.

A projekt keretében megújul a Szent Mihály Székesegyház, az egykori Püspöki ma Érseki Palota, a Nagypréposti Palota és az Alkalmazotti Ház, a Szent György és a Boldog Gizella Kápolna, a Kis- és a Nagy-Szeminárium, a Biro-Giczey, a Körmendy és a Tejfalussy Palota, az egykori Ferences és Piarista rendi együttesek, a Szent István és Szent Imre Templom, valamint a Simon és Kanonoki ház.

A veszprémi vár-projekt nem csak méretében jelent kuriózumot a magyar egyházi fejlesztések között, hanem időbeniségében is, hiszen azáltal, hogy a munkákat egyszerre indították el, az alapvető funkciók és építészeti struktúra koherens alakításával a lehető legmagasabb hozzáadott érték elérésére van mód - ebben országosan is egyedülálló a fejlesztés.

Többek közt erre is felhívta a figyelmet Vörös Tamás, érsekségi főépítész, aki kiemelte, hogy a projekten már az előkészítés fázisában több száz szakember dolgozik a teljes fejlesztés területén egyidőben, térben párhuzamosan folynak ütemezett előkészítési, kutatási, tervezési és kivitelezési feladatok. A teljesség igénye nélkül a régészeti, festő- stukkó- fafém- kő- szilikát- restaurátori, történeti kutatásban, művészeti és kurátori munkában több százan dolgoznak jelenleg is a projekt előre haladásán. 10 építész-generál, 2 kert- és 3 tájépítész, 6 mérnöki és műszaki, valamint 1-1 gyűjteményi és turisztikai csapat készíti a szükséges terveket.

A sajtótájékoztatón ezt követően Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszönetét fejezte ki elsősorban Dr. Udvardy György veszprémi érseknek, aki felkarolta ezt a beruházást, valamint a Magyar Kormánynak, amely pedig bizalommal fordul Veszprém felé és biztosítja a forrást a munkákhoz.

Sokan tesznek azért, hogy Veszprém 2030-ig Európa legélhetőbb városai közé sorakozzon fel. Sokan érdekeltek abban, hogy ezt a célt elérjük: civil szervezetek, vállalkozások egyaránt. Jó magunk mögött tudni a Magyar Kormányt, amely terveinket, vízióinkat támogatva áll a város mögött. Fontos megújítani egy olyan várost, melynek ilyen jelentős történelmi múltja van. Fontos, hogy megújítsuk az épületeket, amiket őseink hagytak ránk. A magunk mögött hagyott másfél éves időszak eredménye már látszik. Nemsokára pedig találkozhat vele minden idelátogató – emelte ki a polgármester.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a munkagépek hamarosan felvonulnak a várban, ezzel együtt pedig lezárásokra is számítani kell, amihez a fejlesztésben résztvevők türelmet kértek az emberektől.

Ovádi Péter, országgyűlési képviselő beszédét azzal kezdte: „Sikeres múlt áll mögöttünk, sikeres jövő elé nézhetünk.” Felidézte, hogy 2016-ban Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírt Modern Városok Programnak köszönhetően Veszprém régóta dédelgetett álmai közül már több is megvalósult, ezek sorába aztán 2018-ban az Európa kulturális főváros cím elnyerésével újabb fejlesztések csatlakoztak. A képviselő méltatta azt a csapatmunkát, ami ezen munka mögött áll, valamint ő is megköszönte a kormány támogatását, amit Veszprémnek juttat.

A vár az a hely, ahol előbb született írásos dokumentum 866-ban, minthogy honfoglaló őseink bejöttek volna a Kárpát-medencébe és maga a város megszületett volna, hiszen akkor már állt a mai székesegyház elődje. Erről, mint központi helyről megemlékeznek a dokumentumok. Így tehát Veszprém azelőtt csatlakozott Európához, hogy a magyarok letelepedtek volna. Mindezt már Navracsics Tibor, kormánybiztos emelte ki történelmi kitekintőjében a veszprémi várral kapcsolatban.

Amikor a vár új életre kel, akkor abban bízom, hogy a városon túl a régió, a katolikus egyház, az ország is új lendületet kap. Ez a célja ennek a programnak. A megújult várral a közösség megújulását is ünnepeljük – tette hozzá.

A teljes beruházás elkészültének végdátuma nem 2023 lesz, az EKF ünnepi éve, hanem 2025 végéig vállalták a munkák lezárását. Ugyanakkor 2022 végéig azokat a tereket igyekeznek elkészíteni és felkészíteni a rendezvényekre, melyek az EKF eseményeit szolgálják majd, így tehát már jövőre találkozhatnak a veszprémiek és az ide látogató turisták néhány újdonsággal a várban, amit használatba is vehetnek.

A sajtótájékoztatón személyesen részt vett Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes is. Ő rávilágított arra, hogy az érsekség projektje organikusan beleillik a várossal és a térséggel kapcsolatos fejlesztésekbe. Az EKF miatti fejlesztések szükségesen indokolták ezt a beruházást is, ez a kormány előtt sem volt kérdés.

Veszprém történelmileg olyan a hely, ahol az egyház szorosan kapcsolódik a város turizmusához is. Meggyőződése, hogy az együttműködés, ami az érintettek között létrejött, lehetővé teszi, hogy a város újra betöltse azt a szerepét, ami Szent István és Gizella kora óta mindig is jellemző volt a történelemben.

Végezetül Udvardy György, érsek osztotta meg ünnepi gondolatait a megjelentek előtt, aki a Főegyházmegyének választott mottó felidézésével kezdte: „Őseink hite a jövő reménye.”

Ez a rövid mondat pontosan kifejezi azt, akik most mi vagyunk, és azt, is akik szeretnénk lenni. Szeretnénk megőrizni azokat a szellemi, hitbéli javakat, melyek az embert emberré teszik, közösséget teremtenek. Úgy tekintünk a múltba, hogy valójában a jövőt szemléljük. Ez vezetett minket, mikor vállalkoztunk erre a feladatra – mondta.

Számtalanszor feltette magának a kérdést a főpásztor: kellett-e ilyen nagy munkába belefogni? Hiszen sok konfliktussal, olyan teherrel, vállalással jár, amit elsőre az ember nem biztos, hogy szeretne. A negatív megközelítés alapján gondolta át: megteheti-e, hogy ne álljon bele ebbe a munkába? A válasz ezután egyértelmű volt: ez egy egyházi beruházás, hitünket szeretnénk megjeleníteni. Külön a Gondviselésnek mondott hálát azért, hogy a 2021-es év Szent József éve volt. Aki a szó legnemesebb értelmében az egyház gondnoka. Az ő oltalmába ajánlotta ezt a grandiózus munkát.

 

A főegyházmegye részére a Magyar Kormány 39 milliárd forintot biztosít a veszprémi vár felújítására. Alábbi exkluziv képriportunkban pedig bemutatjuk a mostani állapotokat, olyan különleges helyeken is a várban, ahol már elindultak a feltárási és építkezési munkák.

Galéria
Szent István örökségei a veszprémi várban, felújítás előtt
Hajas Bálint
Kovács Bálint
további cikkek
Jövő nyáron megnyitják a látogatók előtt a megújuló veszprémi várnegyed több épületét Jövő nyáron megnyitják a látogatók előtt a megújuló veszprémi várnegyed több épületét 2025 nyarán megnyitják a megújuló veszprémi várnegyed több épületét. A Veszprémbe látogatók jövőre olyan helyszíneket is bejárhatnak majd, amelyek korábban, a beruházás kezdete előtt nem voltak látogathatók, így a Körmendy-házat, ahol kiállítás várja majd az érdeklődőket, illetve több kert is nyitva áll majd a várnegyedbe érkezők előtt. A korábban ismert épületek pedig megújulva várják a látogatókat. Az érdeklődők megcsodálhatják majd a Szent Mihály-főszékesegyház altemplomát, valamint a város ékkövének számító Gizella-kápolnát, de látogatható lesz a Szent Imre- (piarista) templom is. 2024. július 6. 12:26 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. 2024. június 22. 12:32 Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. 2024. június 18. 15:21 A balatoni fehérborok közt a legjobb a Veszprémi Érsekség Mandorlája A balatoni fehérborok közt a legjobb a Veszprémi Érsekség Mandorlája A 2024-es esztendő legjobb balatoni fehérborának választotta a Balatoni Szövetség a Veszprémi Érseki Pincészet 2023-as Mandorla Savignon Blanc borát. Sőt, a pincészet egy arany- és két ezüst minősítést is bezsebelt a XXI. Balatoni Borok Versenyén. 2024. június 14. 11:25

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.