Szociológiai szempontból érdekes megvizsgálni a közösségi médiában közzétett posztokat az ukrán válsággal kapcsolatban. Ezek az első néhány napban a totális döbbenetről, Oroszország és kiváltképp az orosz elnök elítéléséről szóltak, illetve megjelentek a már jól ismert profilkép-módosítások az ukrán zászló színeivel a szolidaritás jegyében. Aztán eltelt pár nap és már történelmi mélységében indultak az elemzések a kommentmezőkben. „Bezzeg az ukránok hogy bántak az orosz kisebbséggel évtizedeken át...” - érkeztek az első megnyilvánulások az érem másik oldaláról, valamint, mintha Putyin minden vezérkari tanácsadója, vagy az összes ENSZ békenagykövet rászabadult volna a kommentszekcióra.
Jelen véleménycikk ezen megnyilvánulások kapcsán nem fog értékítéletet tartalmazni. Amellett viszont már nem lehet elmenni, hogy ismét felütötték a fejüket azok a rémhírek, amelyek miatt már nem csak arról van szó, hogy valaki biztos, ami biztos alapon három maszkot is felhúz a vírus ellen.
Jelen esetben a menekülő civil ukrán közösségben kapott szárnyra az a hír, hogy a menekültekre otthon börtön vár, ha elfogadják más hatóságok segítségét.
Mondani sem kell, hogy az egyik legnagyobb álhírről van szó, ráadásul mindez ahhoz vezetett, hogy többen elutasították a magyarországi segélyszervezetek adományait is.
Forrás: Janos Kummer/Getty Images
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter nem véletlenül figyelmeztetett arra, hogy ebben a háborús helyzetben mindenki különösen óvatosan kezelje a szembejövő, kétes forrású híreket.
Viszont, hogy a közösségi média mellett valami pozitívat is felhozzunk, több olyan csoport is alakult, ahol az ukrán menekültek számára kezdtek el gyűjtéseket szervezni, mindezt szervezetten, adott esetben a hatóságokkal és a szeretetszolgálatokkal együttműködve. Mert a jótékonysági akciók is könnyen fulladhatnak káoszba, főleg ebben a háborús helyzetben, viszont eddig mind a magyar kormány, mind a segélyszervezetek, mind a magyar civilek példásan vizsgáztak. (Abba nem megyünk bele, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt nyilatkozta először – majd a közvélemény alakulása miatt, vagy a sajtósai tanácsára változtatott ezen - , hogy ő magyar katonákat küldene az oroszok ellen, gyakorlatilag NATO-tagországként kirobbantva a III. világháborút...)
Végezetül álljon itt egy veszprémi fiatal rögtönzött és privát helyzetjelentése vasárnap a határ közeléből, amikor saját maga által vásárolt adományokat vitte a rászorulóknak:
"Átadtunk mindent a határnál a Magyar Vöröskeresztnek. Nagyon sokan segítenek, megtelt a közösségi ház az adományokkal. Pár gyerkőccel találkoztam, akik játszottak a ház előtt. Nekik vittem külön a csomagból multivitaminokat. Először nem merték elfogadni, utána viszont még az utca végéről is kiabáltak, hogy köszönöööm!! A határhoz nem engednek senkit, csak erős indokkal. Katonai helikopterek folymatosan járőröztek felettünk. Most indulunk haza."
