Megkerülhetetlen a kérdés: hogyan érintette a zenekart a járványhelyzet?
Elég rosszkor jött. Épp egy felívelő pályán haladtunk, a zenekar addigi legerősebb évének ígérkezett a 2020. A statisztikák is erre utaltak, és például már második alkalommal tudtuk megtölteni az Akvárium NagyHall-ját. Ráadásul előtte váltottunk menedzsert, Koncz Balázs is plusz motivációt jelentett zenekarnak. Balázs a 30Y menedzsere is egyben, velük kimondottan szoros lett a viszonyunk: nagyon hasonlóan gondolkodunk a világról. Bevontak bennünket a ZAJZAJZAJ nevű zenei istállójukba — ez egy alkotói közösség, amiben hasonló gondolkodású emberek, barátok törődnek egymás érvényesülésével. Nagyon sokat köszönhetünk nekik.
A 30Y énekesével, Beck Zolival már álltatok együtt a Müpa színpadán 2019-ben. Azóta tart a szakmai együttműködés?
Igen, ott kezdődött: felkértük Zolit a müpás koncert konferálására. Végül annyira rápörgött a feladatra, hogy narrátor helyett rendező lett belőle. Az volt a motivációnk, hogy színházi kifejezőeszközökkel mondjunk többet a zenekar irodalmi kötődéséről, például prózát társítsunk a zenéhez.
Zolit az érdekelte, mit jelent nekünk igazán, hogy Esti Kornél a nevünk, hogyan kapcsolhatnánk tudatosabban a zenekar szellemiségéhez a Kosztolányi-karaktert.
Sokat tanultunk magunkról, miközben erről beszélgettünk vele. Ne kérd, hogy ezt most meg is fogalmazzam, szeretettel ajánlom az olvasóknak az erről készült filmet, az Itt maradtam az éjszakában-t, ingyen elérhető a YouTube-csatornánkon. Nagyon hálásak vagyunk érte Bátori Gábor ’Jim’ barátunknak, akinek gyakorlatilag a zenekar lelkét sikerült filmre vennie.
Ha jó tudom, kétszer játszottátok végül. Nehéz ilyen hamar elengedni egy jól átgondolt és megrendezett koncertszínházi estet?
Eredetileg is csak pár helyre tudtuk volna elvinni, szerencsére a pécsi Kodály Központban még pont eljátszottuk, és utána pár nappal vezették be az első korlátozásokat. Viszonylag földhöz ragadt jegyárak mellett akkor is nehéz kigazdálkodni egy ilyen koncertet, ha két hónappal előtte teltházas volt a Müpa nagyterem. Többmilliósra rúgnak a költségek a vendégművészekkel, kamarazenekarral. (Riederauer) Anna, a Müpa szervezője mindig új koncepciót vár a zenekaroktól, ezért kezdtünk el gondolkodni ezen az koncepción. Egy ilyen este a fellépők számára is élményszámba megy, már a felkészülés is izgalmas volt, sokat tanultunk belőle, barátokat szereztünk, és megmutattuk a közönségünknek, hogy ilyet is tudunk.
Egy rockegyüttesnek mennyire esik nehezére ülős koncertet adni?
Érdekes helyzet, hogy nem lehet mindent erőből megoldani, de izgalmas kihívás a csendet használni, azzal teremteni feszültséget. Nem véletlenül vagyunk rockzenekar, jobban szeretünk zúzni, de izgalmas kihívás, hogy néha ezt az oldalunkat is megmutassuk. Annyira, hogy 2020 második felében koncertezés híján minden energiánkat arra fordítottuk, hogy lemez formában is felvegyük az Itt maradtam az éjszakában-t. Ez a lemez például megfinanszírozhatatlan lett volna a ZAJZAJZAJ stúdió nélkül, körülbelül fél évig zajlottak a munkálatok, csak az éneket egy héten keresztül rögzítettük.
Ha valamire jó volt a covid, akkor a stúdiómunkára biztos: többet foglalkoztunk a dalok átdolgozásával, mint amennyit addig új dalok írásával szoktunk.
Az új lemezen ezt már a dalszerzésnél is alkalmaztuk, nem elégedtünk meg az első késznek tűnő változatokkal. Vannak olyan dalok is, amelyek végül nem kerültek fel az albumra, mert nem éreztük őket elég jónak.
Milyen érzés volt egy ilyen nehéz időszak után késznek nyilvánítani, elengedni az új lemezt?
Műfajtól függetlenül is azt szokás mondani, hogy a mű soha nincsen kész, viszont egyszer el kell engedni. Korábban szinte depressziós tüneteket okoztak ezek az időszakok, hogy a leadás után már nincsen ráhatásunk, nem foghatjuk tovább a gyerek kezét. Szerencsére a Nyitva hagytam elengedése után elmaradt a nagy összeomlás, talán magabiztosabbak vagyunk a rengeteg próbateremben és stúdióban eltöltött idő miatt, és tisztább lelkiismerettel indítottuk útjára.
Hogyan tudnád vázolni egy zenei album elkészítésének teljes folyamatát? Hogy néz ki az elejétől a végéig?
Példásan működő demokrácia van nálunk, bárki hozhat zenei vagy szövegötletet. Ha mindannyiunknak tetszik, elkezdünk közösen dolgozni rajta, aztán rengeteg alakításon megy keresztül a végleges változatáig. Nekem dallammal együtt szoktak eszembe jutni a szövegek, általában ebből mutatok valami egyszálhangszeres változatot a többieknek. A lényeg, hogy ez az Esti Kornélban csak az önkifejezésről szólhat, a hatunk metszetéből álló zenekari én képviseletéről.
Azért tudunk ilyen összetartó közösséget alkotni, mert mindenkiben megvan ez az igény, mindenki elzárkózik az elől, hogy bármilyen kompromisszumot kössünk a siker érdekében.
Nem lehet szempont egy dal megírásánál, hogy játssza a rádió. Ha viszont így is játssza, és tegnap pont néztem, hogy három dalunkat is játszotta a Petőfi, az jóleső megerősítés, mert akkor az eredeti alkotói szándék miatt játssza. Akkor van olyan erős a mondanivalónk, hogy átüssön a felszínes popdalokon.
Említetted, hogy nem kell kompromisszumokat kötnötök. Ezek szerint volt bármiféle kísértés?
Adódtak és adódnak olyan lehetőségek, amik nem azonosak a zenekar értékrendjével. Többször hívtak minket országos kereskedelmi csatorna tehetségkutatójába, mint az egyik induló kedvenc zenekara, de itt már maga a műsorformátum is egyértelműen a sikert hajhássza, a művészi érték sokadlagos. Legalább asszisztálni nem szeretnénk ahhoz, hogy innen induló előadók árasszák el a zenei piacot.
Több mainstream zenész akart már közös dalt készíteni velünk, de nem szeretnénk felúszni senkinek a farvizén, büszkék vagyunk rá, hogy mindent a saját erőnkből értünk el, szinte végig rádiós játszás nélkül.
Ha magamra gondolok, igazából már elértem, amit akartam, ami ezután van, az csak grátisz. Arra vágytam, hogy bárhova megyünk az országban, lelkes közönség várjon, ne nekünk kelljen bepakolni a turnébuszba a rohadt nehéz erősítőket, és hogy a barátaimmal zenélhessek együtt. Hogy terápiaként használhassam a zenét, kiírhassam magamból a bennem gomolygó negatív érzéseket. Különben is a több lábon állásban hiszünk, főleg, miután végignéztük, hogy hány zenész barátunk lába alól húzta ki a talajt a covid.
Azt mondod, mindent elértél, amit kitűztél magadnak. Ez nem a rutinból való zenélés előszobája?
Szerintem nem fenyeget ez a veszély. Ha az Esti Kornélra gondolok, az jut az eszembe, hogy ez az egyik legfontosabb részem, egybefonódott a lelkiismeretem a zenekarral. Felelősséggel tartozom azért, hogy megtartsam az önkifejezésem legfontosabb módját, azt a közösséget, amire minden tagja így gondol. Ez a Nyitva hagytam-on is érződik, gyakorlatilag eltűntek a zenekarból az egók, én is elfelejtettem arra törekedni, hogy legalább egy szöveget egyedül írjak a lemezen.
Olyan bizalom alakult ki az Esti Kornél szövegírói között, hogy az új lemezre szinte minden szöveget közösen írtunk.
Összeültünk egy szövegkezdemény fölött, beszélgetünk egymásról, hogy kit mi foglalkoztat, hogy mit akarunk mondani egy hiányzó versszakban. Soha nincs sértődés, lehetünk egymással kritikusak, mert tudjuk, hogy mindenki a legjobbat akarja a zenekarnak, csak az ötletek objektív minősége számít. Mintha egymás gondolatait is hangszerként használnánk.
Mesélj a dalokról!
Nehéz lenne kiválasztani egy kedvencet, nem is tudok. Bízom benne, hogy az albumot dicséri, hogy vannak rajta kiemelkedő dalok, ugyanakkor lemaradó kevesebb, mint a korábbiakon. A Léptek hangja például közel áll a szívemhez, a zenei koncepció és a szöveg nézőpontja is izgalmas: a csalódáson átesett nő nézőpontjába próbálja beleképzelni magát a csalódást okozó férfi, miközben megőrjíti a lelkiismerete. A lemez párkapcsolati témáit nagyrészt az elmúlt évem személyes történései inspirálták, egy hosszú kapcsolat végének feldolgozása. Van olyan szöveg, amit Dodi (Lázár Domokos) írt úgy, hogy az én helyzetembe képzelte bele magát.
Nem lesz lelkileg megterhelő a koncerteken ezeket a történeteket újra és újra átélni?
Külső szemmel félelmetesnek tűnhet így megnyílni a szövegekben, de egyrészt egy műnek kell kockázatot vállalnia, mélyről kell fakadnia, hogy elemi kapcsolatot találjon a befogadójával. Másrészt rengeteget adnak azok a visszajelzések, amik szerint segített a közönségünknek az őszinteségünk, felismerték magukat hasonló nehézségben, és kevésbé érezték magukat hibásnak, rossznak, vagy egyszerűen csak egyedül. Az öncélúságot igyekszünk elkerülni.
A túlságosan személyes rétegeket lecsiszoljuk úgy, hogy a lényeg megmaradjon, de élő legyen a szöveg, többen érezhessék a magukénak.
Az csak dicséret, ha más, például társadalmi témában is megállja a helyét az a mondandó, amit bennünk párkapcsolati helyzet ihletett. Jó példa erre a Most kéne kezdenünk klipje, aminek Mazzag Izabella barátunk, a magyar kliprendezők egyik legújabb csillaga írta a forgatókönyvét, miután leforgatta a Szív 9 perces klipjét Krúbinak.
Milyen volt eddig a Nyitva hagytam fogadtatása?
Egyelőre nagyon jók, egészen elragadtatott visszajelzéseket kapunk, lelkesebbeket, mint az utolsó sorlemeznél. Külön jól esik, hogy nem dalokat emelnek ki róla, hanem mint lemezt dicsérik. Aznap este, hogy megjelent, a közönség már énekelte az új dalokat Debrecenben. Bizakodóak vagyunk, tényleg nagyon sok munkánk van benne. Végülis ki lehet mondani: büszkék vagyunk rá.
Az Esti Kornél 04. 15. pénteken az Expresszóban is bemutatja az új lemezét.
