Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Már virtuálisan is bebarangolhatjuk az egykori római légiós balácai villagazdaságát

2022. május 5. 4:00
Három év szünet után ismét látogatható a balácai római kori villagazdaság, egy új virtuális valóság fejlesztésnek köszönhetően pedig szinte a saját bőrünkön érezhetjük, milyen lehetett itt az élet a 3-4. században.

Képzeljük el, hogy Pannóniában nyugati csücskében sétálunk, akkoriban, amikor a helyet még nem magyarok, hanem rómaiak lakták. Képzeljük el, hogy a „felső tízezer” tagjai vagyunk és egy grandiózus villagazdaság tulajdonosai vagyunk, ahol az épületnek, amelyben a családunkkal élünk, csak a földszinti része 2400 négyzetméter, s akkor még nem beszéltünk az emeletről vagy a szolgálók lakrészéről. A falakat mindenhol freskók díszítik gazdagon, egy kisebb csarnoknyi termünk van csak arra, hogy egy lakomához előkészítsék a szolgák az asztalokat, amiket aztán már megrakodva cipelnek a vendégek elé római szokás szerint, s bár külön fürdőház is rendelkezésre áll a gazdaság területén, ha télen túl hidegre fordulna az idő, privát, egyszemélyes kis fürdőszobánkban áztathatunk.

Ha mindezt elképzeltük, akkor irány Baláca, ahol már nemcsak a fantáziánkra hagyatkozhatunk, de a múzeum legújabb fejlesztésének köszönhetően virtuálisan is átélhetjük, milyen lett volna, ha a villagazdaságban lakó rómainak születünk a 3-4. században.

Minderről dr. Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének tartalomfejlesztési igazgatója számolt be szerdán Balácán az „Új lehetőségek történeti tájakon – Régészeti örökségturizmus és intelligens tájhasználat a 21. században” című konferencia témájához kapcsolódva. Mint mondta, a vidéki múzeumok évtizedekig irigykedve figyelték a nagy budapesti múzeumok látogatószámát, amelyről aztán a covid idején kiderült, nagyrészt a fővárosba látogató külföldi turistáknak köszönhető. Ezzel együtt a tendencia is megfordult, a járvány idején az emberek inkább a vidéki kulturális bemutatóhelyeket kezdték keresni, amelyek messze százezres látogatószámot produkáltak a megnőtt keresletnek köszönhetően.

„Egy múzeumnak azonban nem szabad csak a látogatószámról szólnia. Egy múzeum emlékekben utazik, azokat gyűjti és maga is igyekszik emlékeket gerjeszteni a látogatókban. Ma, amikor azt látjuk, hogy a játékgyártók konkrét virtuális valóságokat építenek fel, elengedhetetlen, hogy rájöjjünk, nem elég csak a történelmet elmesélni, a múzeumokban is el kell indulnia valamilyen virtuális interakciónak” – hangsúlyozta. Éppen ezért is készítették el a Villa Romana Baláca 3D rekonstrukcióját a Duna menti tájak virtuális rekonstrukciója projekt keretében, aminek köszönhetően a látogatók VR szemüvegek segítségével virtuális valóság környezetben sétálhatnak az eredeti falak között, „megtapogathatják” a korabeli tárgyakat és felfedezhetik, milyen lehetett itt az élet egykoron.

Pusztai hozzátette, mindemellett az animátoroknak is fontos szerep jut, akik ugyancsak részt vesznek az emlékek gerjesztésében például a gyerekeknek tartott interaktív foglalkozásokon, és akik abban is segítenek, hogy a turisták békésen élhessék meg a múltat és merülhessenek el a tájban.

Utóbbi a már a konferencián felmerült intelligens tájhasználat része is, amely Mike Friderika, a villagazdaság korábbi fejlesztésében is résztvevő Veszprém-Balaton 2023 EKF programfejlesztésért felelős igazgatója szerint az EKF missziójához is illeszkedik. „Dr. Fejérdy Tamás szerint a tájat érintő változások négy aspektuson keresztül ragadhatók meg: a változás iránya, mértéke, mélysége és visszafordíthatatlansága mentén. A Bakony-Balaton régió és Veszprém városának kulturális táját is valahogy így lehet megközelíteni. Ami az irányt illeti, a cél az, hogy a régiót veszprémi központtal a kreativitás régiójává emeljük fel – az EKF tulajdonképpen ehhez szeretne lökést adni. A mélység helyenként változik és a mérték csak rajtunk múlik, a visszafordíthatatlanság pedig, ami egy táj esetében általában inkább negatív kicsengésű, itt azt jelenti, hogy egy visszafordíthatatlan pozitív változás induljon el.”

Ehhez viszont szükséges, hogy például egy-egy turisztikai attrakciót ne csak a turisták, hanem a helyiek számára is élményszerűvé tegyünk, a fejlesztés során figyeljünk arra, hogy az ő mentális térképükbe is beépüljön a hely, amely mindig kínál új felfedeznivalókat.

Ennek eszközei lesznek a virtuális valóság fejlesztésen túl a villagazdaság programjai is az előttünk álló másfél éves időszakban, melyhez a EKF nyílt pályázatán nyert támogatást a múzeum. Kovács Loránd Olivér, a kiállítóhely vezetője elmondta, több hagyományos és új programmal is készülnek idén, a Múzeumok éjszakájára például egy a római korba kalauzoló nyomozós kalandjátékkal készülnek, augusztusban pedig egy hagyományos római borünnep, a Vinalia Rustica keretében idézik fel a szüreti hagyományokat. Emellett improvizációs színházi előadást is terveznek a látogatók bevonásával, valamint július 22-én a Veszprémi Petőfi Színház társulata tart gálaestet, a nyár folyamán pedig A mindenség elmélete című előadásokat is megnézheti a közönség a csillagos ég alatt.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Csütörtök délután hivatalosan is megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet Gryllus Dániel, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Kaláka együttes alapító tagja. Természetesen az ünnepi szavakat dallamok követték. ma 11:39 Hogyan született a Balaton mint álom? Hogyan született a Balaton mint álom? A hatvanas-hetvenes évek balatoni nyaralókultúráját megidéző kiállítás nyílt a Laczkó Dezső Múzeumban csütörtökön. ma 17:35 Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta A Komáromi Sándor vezette Pannon Színitanoda számos elismerést zsebelt be az elmúlt időszakban. Vezetője megkeresésünkre részletesen elmondta, pontosan milyen fesztiválokon jártak, de megtudtuk azt is, hogy Komáromi Sándor csapatához még most sem késő csatlakozni. tegnap 12:11 Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. 2024. június 18. 15:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.