A polgármester köszöntőjében emlékeztetett, a Covid miatt sokáig voltunk tiltva saját magunk megünneplésétől, így a Gizella Napok is elmaradt, azt azonban nem lehet mondani, hogy ölbe tett kézzel töltöttük volna az elmúlt két évet. Éppen ellenkezőleg: meglehetősen eredményes két év van mögöttünk. „Ebben a sikerben fontos szerepet játszott az elődeinktől örökölt bátorságunk, kreativitásunk és felkészültségünk, valamint a kormánnyal és a Jóistennel ápolt kiegyensúlyozott kapcsolatunk. Merthogy mi veszprémiek jók vagyunk, az kétségtelen, egyedül azonban mindez nem ment volna. Kormánybiztos és képviselő úr, illetve a kormány érdeme, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése után 2020-ban megszületett a városunkra szabott törvény, ami újabb támogatásokra nyitott kaput és hozzáláthattunk a 2023-as program szakmai és infrastrukturális előkészítéséhez. A Jóistennek pedig azért lehetünk hálásak, mert erőt és reményt nyújtott a legnehezebb időkben is.”
A polgármester szerint valamennyien tapasztalhatjuk, mennyi minden megújul és megszépül városunkban, amely értelemszerűen vitákat is generál, értelmeseket és értelmetleneket egyaránt. Hiszen „minden változás mély elkötelezettséget és nagy energiát igényel, küzdelmet, amit könnyebb elkerülni. Sok helyütt ezért marad a mozdulatlanság. Veszprém nem ez a hely. Gizella királyné hitéből példát meríthetünk, elhivatottsága erőt ad, de nem a múlt felett kell őrködnünk. Itt megvívjuk csatáinkat, aztán nekifogunk az átalakításnak. Mert a múlt szép és jó, a múltból lehet sokat tanulni, de a múltban nem lehet a jelen követelményei szerint élni. A változatlan múlt gúzsba köt, lenyomja a tehetséget, az ambíciót, a kreativitást. A változtatás fontossága tehát nem kérdés, a mértéke azonban nagyon is” – vélekedett.
Mint mondta, az életünket szegélyező természeti és épített környezethez hozzányúlni nem szentségtörés, de szakmailag megalapozottan kell cselekedni, ahogy az Veszprémben is történik. Ennek nyomán újulnak meg az utak, épületek, parkok, és lendül működésbe fokozatosan az a gépezet, ami 2023-ra Veszprémet és a Balaton térség kulturális kínálatát európai nívóra emeli, s amelynek köszönhetően remélhetőleg újra és újra visszatérnek majd hozzánk a turisták. Mert ez a lényeg.
„Öt évvel ezelőtt nem azért neveztünk be az EKF-re, hogy egy fontos eseménynek egyszer házigazdái legyünk. Hanem azért, hogy minden területen magas mércét szabjunk magunknak, amihez felnövünk, és amihez igazodhatunk. 2023 tehát nem valaminek a csúcsa lesz, sokkal inkább egy állomása az európai élvonalba vezető útnak. Az évtized végére a saját kategóriánkban a kontinens 20 legjobb városa közé akarunk tartozni: Veszprémet olyan hellyé kívánjuk formálni, ahol jó munkát lehet találni, ahol élményekben gazdag életet lehet élni, ahol a gyerekek felnevelésének kiválóak a feltételei, és ahol az idősek biztonságban, aktívan élhetik mindennapjaikat. Nem elégszünk meg a középszerrel, kitűnőek akarunk lenni. És ezt várjuk el mindenkitől, mert csak együtt, közös erőfeszítéssel lehetünk sikeresek.”
Az értékek megőrzésében és a jövő építésében kiemelkedő tevékenységet végzőket pedig a város is elismeri. Ennek fejében adták át idén a Gizella-díjakat, melyeket a Szilágyi Táncegyüttes, dr. Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület vezetője és Kugler Gyula, a Bakonykarszt Zrt. vezérigazgatója vehetett át.
A Szilágyi Táncegyüttes története 1972-ben 12 lánnyal kezdődött szakkörként, Kiss Jánosné, Joli néni vezetésével. Ez volt a városban az első gyermek néptánc csoport. 1986-1987 között Molnárné Tóth Erzsébet vezette a csoportot, akinek az 1-2. osztályos csoportja 2008-ban az ország legjobb együttesei között szerepelhetett a Gyermektánc Antológián, Budapesten. A Szilágyi Táncegyüttest 1987 óta vezeti Nagy Marianna, aki maga is Joli néni tanítványa volt, s akiben már korán meglátta az eljövendő néptánc pedagógust. Marianna kezdetektől fogva szorgalmazta a művészeti oktatás beindítását, hogy ne csak szakköri keretekben működhessen a néptánc. Erre 2005. szeptemberétől kerülhetett sor. A Táncegyüttes töretlen sikerét bizonyítja, hogy városi és megyei szinten rendezett versenyeken mindig rangos eredménnyel végez. Rendszeres szereplője a városi és megyei rendezvényeknek, kulturális programoknak és fesztiváloknak. A Táncegyüttesből kikerülő táncosok adták és adják a veszprémi felnőtt táncegyüttesek utánpótlását. Ebben a tanévben közel 250 gyermeket tanítanak táncra. Ez a nagy létszám olyan lelkes és nagyszerű oktatóknak is köszönhető, mint például Vastag Richárd, Vetzl-Szerencsi Noémi és Hajdu Viktória. Az Együttes minden évben több alkalommal is önálló műsorral mutatkozik be közönségének. Idén a fennállásuk 50. évfordulóját fogják ünnepelni gálaműsorokkal, vendégekkel és régi táncosaikkal.
Dr. Szalay Tímea szívéhez mindig közel állt a természetvédelem, nem véletlen, hogy tanulmányait is ebben az irányban folytatta. A Veszprémi Egyetem környezetmérnök szakos hallgatójaként ismerkedett meg az elméleti alapokon túl az aktív környezetvédelem lehetőségeivel. 2000-ben az egyetemi évei lezártával azonnal csatlakozott a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesülethez, mely 1997-ben alakult. Az idén 25 éves Egyesület küldetése, hogy szervezett formában segíthessék Veszprém megye lakóit a zöldebb, egészségesebb életmód kialakításában. A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület az elmúlt 25 évben a Közép-Dunántúli Régió egyik legdinamikusabban fejlődő környezetvédelmi szervezetévé nőtte ki magát, országos szinten is ismert, elismert. Aktívan részt vesz a helyi, megyei és regionális környezetvédelmi élet alakításában, illetve településfejlesztési döntésekben. Közel 1000 rendezvényt szervezett meg - többnyire városunkban, legismertebbek ezek közül az Óváros téren szervezett Ökovásárok, a Veszprémet Szentkirályszabadjával összekötő kerékpárút örökbefogadókkal közösen történő befásítása, a veszprémi helyi termelői piac. Évről évre találkozhattak az Egyesület tagjaival a város lakói szemléletformáló akcióik, megmozdulásaik alkalmával akár a Kossuth utcán, akár a nagyobb rendezvényeken. Az Egyesület, melynek 2006 óta Dr. Szalay Tímea az elnöke, évtizedek óta folytat példaértékű munkát, kapcsolja össze a természet iránt elkötelezett szereplőket közös programokkal, szövi azt a szövetet, mely a természeti értékeiből kiindulva kapcsolja össze az embert a természettel, embert az emberrel.
Kugler Gyula 1985. január 1-jén létesített jogviszonyt Műegyetemi építőmérnök szakos hallgatóként a Bakonykarszt Zrt. jogelődjénél, a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál, mint tanulmányi ösztöndíjas. Egyetemi tanulmányait befejezve a társaság munkavállalója lett, mint műszaki ügyintéző, majd 1994-ben a Pápai Üzemmérnökség vezetőjévé nevezték ki. 1995 óta dolgozik a Társaság központjában, Veszprémben, ahol kezdetben osztályvezető-főmérnökként, majd műszaki igazgatóként tevékenykedett. A mintegy 220 ezer lakos víziközmű-szolgáltatását végző, 132 önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő részvénytársaság vezérigazgatójává 2007. január 1-jén választották meg. Ezt a feladatot tölti be ma is. A Bakonykarszt Zrt-nél, az elmúlt 36 év alatt végzett szakmai munkájában, minden munkakörben az alaposság, a következetesség és a rendkívüli precizitás jellemezte és jellemzi ma is. Szakmai munkássága a víziközmű-szolgáltatás teljes spektrumát felöleli. Kugler Gyula által megálmodott és létrehozott Víziközmű Múzeum, melyet a Társaság 120. születésnapján avattak fel, fontos eleme a Veszprémben megvalósuló környezetvédelmi oktatásnak, ismeretterjesztésnek, mely a város fenntartható fejlődésének egyik záloga.
