2023. január 30.
//
Martina névnap

Egyszerre dönti le a különbségeket és erősíti az egyediséget

Hétvégén bemutatták Veszprém 13 városrészének zászlóit. A Gizella-napok kísérőprogramja azonban jóval magasabb szellemiséget hordozott magában, mint egy látványos felvonulás a belvárosban.

Jóformán szociális életünket végig jelképek között éljük. Ezek aztán igazodási pontként jelennek meg a hétköznapokban, gondoljunk csak a KRESZ-táblákra, egy egészségügyi vöröskeresztre, egy piktogramra az ajtón. Ezeket felismerve mélyebb gondolkodás nélkül is tudjuk, hogy mire számítsunk, hogyan cselekedjünk, ezzel biztosítva, hogy olajozottan beilleszkedjünk a hétköznapok fogaskerekeinek rendszerébe.

A jelképek egy magasabb rendű formái a márkalogók, ahol már miénk a választás lehetősége, hogy épp egy Nike-pipát öltünk magunkra, vagy például egy ugró nagymacskát, a Puma brand mellett hitet téve. De ugyanígy ide tartoznak a különböző sportklubok címerei is, ahol szintén a saját elhatározásunkon múlik, hogy melyik klubnak teszünk hűséget. A sportban a jelképeknek ráadásul még nagyobb pszichológiai jelentősége is van, nem csak a B-középben, hiszen kutatások bizonyítják, hogy bárkinél megnő a sportteljesítmény, ha egy egységes mezben, saját címerrel ellátott szerelésben fut ki a pályára.

Egy jelkép viselése közösségi élményt ad, egyszerre dönti le a különbségeket, de mégis felerősíti az egyediséget másokkal, a jelképen kívülállókkal szemben.

A legmagasabb szellemi szinten pedig talán az országok zászlói és címerei állnak, hiszen itt feltétel nélkül kapjuk meg a címert, ami ugyanúgy közösséggel jár és egyediséggel más nációk tagjaival szemben. Ha pedig ezen szellemi síkon kicsomagoljuk ezt a megközelítést, az országon belül vannak a megyéknek, a településeknek és Veszprémben immáron a városrészeknek is saját zászlói.

Összesen 13, amelyek elsőként a hétvégi Gizella-napokon vonultak fel.

Aki ott volt a zászlók bemutatásánál valami furcsa kettősséget érezhetett, amikor végigpásztázta a 13 különböző színekkel és jelképekkel operáló zászlót. Hiszen a szervezők által megteremtett fesztiválhangulat mellett ott pezsgett a levegőben, hogy ez a felvonulás valami több egy délutáni matinénél, valami magasabb rendű ünnepi hangulat érződött közben.

Ebben talán annak is nagy szerepe volt, hogy az Európa Kulturális Főváros program által felkarolt ötletet – miszerint alkossák meg a városrészi zászlókat – végül úgy sikerült megvalósítani, hogy minden városrészben az ott működő civil szervezetek mondhatták el, hogy számukra mely jelképek a fontosak, mi az igazodási pont számukra, ezek aztán a heraldika (címertudomány) kritériumai szerint meg is jelentek a zászlókon Zabó Péter, grafikus művész jóvoltából.

A Gizella-napokon bemutatott új veszprémi városrészi zászlók azt is megmutatták, hogy nem csak az évszázados történelmi lobogók alatt egyesülhetünk, akár 2022-ben is születhetnek új zászlók és egyesíthetik az emberek számára fontos jelképeket, ezzel pedig saját magukat is a közösségükkel.

Végezetül pedig álljon itt Veszprém történelmi címerének szimbolikája, bemutatva, hogy mennyi minden apróságnak, minden színhasználatnak mennyi jelentése van egy címeren és zászlón.

A pajzsban található vörös szín a az életet és a vért, ezáltal a terület ősidők óta lakott voltát, valamint a város történetén végigvonuló katasztrófákat, sorscsapásokat és a lakosok harcait, kitartását, élni akarását, míg a zöld szín a természetet, a földet, a kerteket, réteket és erdőket, de átvitt értelemben a kultúra művelését is jelképezi. A pajzsban látható páncélos katona felidézi, hogy Veszprém élete ritkán volt békés történelme során, míg a sisakkoronából kinövő huszár a püspöki székhelyre és a városlakóknak a püspökkel szembeni bandériumállítási kötelezettségére utal. A sisak egészében a Veszprém életét végigkísérő harcokat jeleníti meg. Végül a sisakkorona a nehezen elnyert városi rangot és autonómiát szimbolizálja.

Veszprém címerének története is tartogat érdekességeket. Mivel Veszprém egészen 1848-ig a püspök (és részben a káptalan) tulajdonában volt, önálló címerrel nem túl hosszú ideje rendelkezik. Évszázadokon keresztül az éppen hivatalban lévő püspök saját címere, vagy pedig a káptalan Szent Mihály arkangyalt ábrázoló címere volt használatban. Önálló városi címer elsőként az 1720-as évekből származó pecséteken bukkan fel. Úgy tűnik, hogy az új címer gyorsan „divatba jött” a lakosok körében, talán mert ezzel is jelképezhették a püspöktől való függetlenségüket: 1745-ben „már a piaci kenyeresbódé tetejét is a város címere díszítette”. Valójában nem is egy, hanem két címer volt használatban: az egyik, amelyikben egy huszárruhás lovaskatona volt található, a nemeseké volt, míg a másik, amelyikben egy páncélos lovaskatona, a polgárok közösségéé. 1848 után csak a huszáros változatot hagyták meg, míg 1906-ban létrehozták a ma is használt címert, amelyben a páncélos katona a címerpajzsban, a huszár pedig a sisakdíszben foglal helyet, vagyis a két korábban használt címer egyesítésének tekinthető.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Mit jelent az apaság?
Mit jelent az apaság?
Simon Dani jegyzete az élet legnagyobb ajándékáról.
EKF-év, de azért ne ragadtassuk el magunkat!
EKF-év, de azért ne ragadtassuk el magunkat!
Végre eljött Veszprém életébe az, amit mindenki oly régóta várt: az EKF éve. Maga a megnyitó egyszerre több helyszínen szórakoztatta a közönséget – beindult az élet! Emberek siettek egyik helyszínről a másikra, jobbnál jobb eseményekre, minden remekül sikerült, minden jól alakult, és tudom, nem kellene épp most behoznom a „de” szócskát – de…
A tanulás azzal kezdődik, hogy megengedem magamnak
A tanulás azzal kezdődik, hogy megengedem magamnak
Gyakran mondunk le olyan tevékenységekről, amiket szívesen űznénk, de a belső hang azt súgja (és ezt aztán sokszor tényleg ki is mondjuk), hogy “ehhez én túl béna vagyok”. Nem, nem vagy béna, meg tudod tanulni, de az első lépés az, hogy leteszed a negatív gondolatokat.
Önkritikus és kritika nélküli politikus
Önkritikus és kritika nélküli politikus
A sztereotípiákból kiemeli, vagy inkább egy öngóllal a saját helyzetét nehezíti az a politikus, aki képes nyilvánosan az önkritikára? Karácsony Gergely és Porga Gyula közül az egyikük megtette ezt. Véleménycikk.
„Új év új én” helyett alternatív fogadalmak az élethez
„Új év új én” helyett alternatív fogadalmak az élethez
Fogadalmat tenni nem feltétlenül naiv bolondság, ami csak arra szolgál, hogy frusztrációt okozzon és megszegjük, de talán érdemes lenne átgondolni, valóban jó dolgokat fogadunk-e meg.