2022. május 20.
//
Bernát, Felícia névnap

Egyszerre dönti le a különbségeket és erősíti az egyediséget

Hétvégén bemutatták Veszprém 13 városrészének zászlóit. A Gizella-napok kísérőprogramja azonban jóval magasabb szellemiséget hordozott magában, mint egy látványos felvonulás a belvárosban.

Jóformán szociális életünket végig jelképek között éljük. Ezek aztán igazodási pontként jelennek meg a hétköznapokban, gondoljunk csak a KRESZ-táblákra, egy egészségügyi vöröskeresztre, egy piktogramra az ajtón. Ezeket felismerve mélyebb gondolkodás nélkül is tudjuk, hogy mire számítsunk, hogyan cselekedjünk, ezzel biztosítva, hogy olajozottan beilleszkedjünk a hétköznapok fogaskerekeinek rendszerébe.

A jelképek egy magasabb rendű formái a márkalogók, ahol már miénk a választás lehetősége, hogy épp egy Nike-pipát öltünk magunkra, vagy például egy ugró nagymacskát, a Puma brand mellett hitet téve. De ugyanígy ide tartoznak a különböző sportklubok címerei is, ahol szintén a saját elhatározásunkon múlik, hogy melyik klubnak teszünk hűséget. A sportban a jelképeknek ráadásul még nagyobb pszichológiai jelentősége is van, nem csak a B-középben, hiszen kutatások bizonyítják, hogy bárkinél megnő a sportteljesítmény, ha egy egységes mezben, saját címerrel ellátott szerelésben fut ki a pályára.

Egy jelkép viselése közösségi élményt ad, egyszerre dönti le a különbségeket, de mégis felerősíti az egyediséget másokkal, a jelképen kívülállókkal szemben.

A legmagasabb szellemi szinten pedig talán az országok zászlói és címerei állnak, hiszen itt feltétel nélkül kapjuk meg a címert, ami ugyanúgy közösséggel jár és egyediséggel más nációk tagjaival szemben. Ha pedig ezen szellemi síkon kicsomagoljuk ezt a megközelítést, az országon belül vannak a megyéknek, a településeknek és Veszprémben immáron a városrészeknek is saját zászlói.

Összesen 13, amelyek elsőként a hétvégi Gizella-napokon vonultak fel.

Aki ott volt a zászlók bemutatásánál valami furcsa kettősséget érezhetett, amikor végigpásztázta a 13 különböző színekkel és jelképekkel operáló zászlót. Hiszen a szervezők által megteremtett fesztiválhangulat mellett ott pezsgett a levegőben, hogy ez a felvonulás valami több egy délutáni matinénél, valami magasabb rendű ünnepi hangulat érződött közben.

Ebben talán annak is nagy szerepe volt, hogy az Európa Kulturális Főváros program által felkarolt ötletet – miszerint alkossák meg a városrészi zászlókat – végül úgy sikerült megvalósítani, hogy minden városrészben az ott működő civil szervezetek mondhatták el, hogy számukra mely jelképek a fontosak, mi az igazodási pont számukra, ezek aztán a heraldika (címertudomány) kritériumai szerint meg is jelentek a zászlókon Zabó Péter, grafikus művész jóvoltából.

A Gizella-napokon bemutatott új veszprémi városrészi zászlók azt is megmutatták, hogy nem csak az évszázados történelmi lobogók alatt egyesülhetünk, akár 2022-ben is születhetnek új zászlók és egyesíthetik az emberek számára fontos jelképeket, ezzel pedig saját magukat is a közösségükkel.

Végezetül pedig álljon itt Veszprém történelmi címerének szimbolikája, bemutatva, hogy mennyi minden apróságnak, minden színhasználatnak mennyi jelentése van egy címeren és zászlón.

A pajzsban található vörös szín a az életet és a vért, ezáltal a terület ősidők óta lakott voltát, valamint a város történetén végigvonuló katasztrófákat, sorscsapásokat és a lakosok harcait, kitartását, élni akarását, míg a zöld szín a természetet, a földet, a kerteket, réteket és erdőket, de átvitt értelemben a kultúra művelését is jelképezi. A pajzsban látható páncélos katona felidézi, hogy Veszprém élete ritkán volt békés történelme során, míg a sisakkoronából kinövő huszár a püspöki székhelyre és a városlakóknak a püspökkel szembeni bandériumállítási kötelezettségére utal. A sisak egészében a Veszprém életét végigkísérő harcokat jeleníti meg. Végül a sisakkorona a nehezen elnyert városi rangot és autonómiát szimbolizálja.

Veszprém címerének története is tartogat érdekességeket. Mivel Veszprém egészen 1848-ig a püspök (és részben a káptalan) tulajdonában volt, önálló címerrel nem túl hosszú ideje rendelkezik. Évszázadokon keresztül az éppen hivatalban lévő püspök saját címere, vagy pedig a káptalan Szent Mihály arkangyalt ábrázoló címere volt használatban. Önálló városi címer elsőként az 1720-as évekből származó pecséteken bukkan fel. Úgy tűnik, hogy az új címer gyorsan „divatba jött” a lakosok körében, talán mert ezzel is jelképezhették a püspöktől való függetlenségüket: 1745-ben „már a piaci kenyeresbódé tetejét is a város címere díszítette”. Valójában nem is egy, hanem két címer volt használatban: az egyik, amelyikben egy huszárruhás lovaskatona volt található, a nemeseké volt, míg a másik, amelyikben egy páncélos lovaskatona, a polgárok közösségéé. 1848 után csak a huszáros változatot hagyták meg, míg 1906-ban létrehozták a ma is használt címert, amelyben a páncélos katona a címerpajzsban, a huszár pedig a sisakdíszben foglal helyet, vagyis a két korábban használt címer egyesítésének tekinthető.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Ha végtelen számú életet élhetnél, te melyiket választanád?
Ha végtelen számú életet élhetnél, te melyiket választanád?
Vajon hogyan alakulna az életünk, ha egy-egy helyzetben másként döntenénk? És tényleg boldogabbak lennénk egy másik életben, vagy előbb-utóbb ott is utolérnének bennünket a csalódások? Matt Haig Éjfél Könyvtár című regénye izgalmas filozófiai mese a megbánásokról és arról, végső soron miért csak egy életünk lehet.
A VEN szív örökké dobog
A VEN szív örökké dobog
Fiatalság bolondság, tartja a mondás, de szerintem időnként bolondnak lenni a világ egyik legjobb dolga. A VEN-en legalábbis újra és újra erre jövök rá, meg arra, hogy ezt a vidám felszabadultságot azokra az időkre is érdemes magunkkal vinni, amikor épp nem alkonyattól pirkad.
Az erősebb és a szerethetőbb küzdelme
Az erősebb és a szerethetőbb küzdelme
Simon Dani jegyzete egy sporttörténelmi pillanatról.
Előre a múltba
Előre a múltba
Ha van olyan, hogy Vissza a jövőbe, akkor miért ne lehetne olyan, hogy előre a múltba?
Ne az életkorod mondja meg, mit tehetsz még meg!
Ne az életkorod mondja meg, mit tehetsz még meg!
„Idős vagyok én már ahhoz, hogy megtanuljak síelni!” „Ha eddig nem lett belőlem cégvezető, ezután se lesz.” Hányszor hallottunk ilyen meg ehhez hasonló mondatokat az életkorunkra hivatkozva, miért nem vágunk bele valami újba? Pedig túl öregek megvalósítani az álmainkat vagy teljesen új életet kezdeni csak akkor leszünk, ha elhisszük, ez így van.