Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Egyszerre dönti le a különbségeket és erősíti az egyediséget

2022. május 9. 4:00
Hétvégén bemutatták Veszprém 13 városrészének zászlóit. A Gizella-napok kísérőprogramja azonban jóval magasabb szellemiséget hordozott magában, mint egy látványos felvonulás a belvárosban.

Jóformán szociális életünket végig jelképek között éljük. Ezek aztán igazodási pontként jelennek meg a hétköznapokban, gondoljunk csak a KRESZ-táblákra, egy egészségügyi vöröskeresztre, egy piktogramra az ajtón. Ezeket felismerve mélyebb gondolkodás nélkül is tudjuk, hogy mire számítsunk, hogyan cselekedjünk, ezzel biztosítva, hogy olajozottan beilleszkedjünk a hétköznapok fogaskerekeinek rendszerébe.

A jelképek egy magasabb rendű formái a márkalogók, ahol már miénk a választás lehetősége, hogy épp egy Nike-pipát öltünk magunkra, vagy például egy ugró nagymacskát, a Puma brand mellett hitet téve. De ugyanígy ide tartoznak a különböző sportklubok címerei is, ahol szintén a saját elhatározásunkon múlik, hogy melyik klubnak teszünk hűséget. A sportban a jelképeknek ráadásul még nagyobb pszichológiai jelentősége is van, nem csak a B-középben, hiszen kutatások bizonyítják, hogy bárkinél megnő a sportteljesítmény, ha egy egységes mezben, saját címerrel ellátott szerelésben fut ki a pályára.

Egy jelkép viselése közösségi élményt ad, egyszerre dönti le a különbségeket, de mégis felerősíti az egyediséget másokkal, a jelképen kívülállókkal szemben.

A legmagasabb szellemi szinten pedig talán az országok zászlói és címerei állnak, hiszen itt feltétel nélkül kapjuk meg a címert, ami ugyanúgy közösséggel jár és egyediséggel más nációk tagjaival szemben. Ha pedig ezen szellemi síkon kicsomagoljuk ezt a megközelítést, az országon belül vannak a megyéknek, a településeknek és Veszprémben immáron a városrészeknek is saját zászlói.

Összesen 13, amelyek elsőként a hétvégi Gizella-napokon vonultak fel.

Aki ott volt a zászlók bemutatásánál valami furcsa kettősséget érezhetett, amikor végigpásztázta a 13 különböző színekkel és jelképekkel operáló zászlót. Hiszen a szervezők által megteremtett fesztiválhangulat mellett ott pezsgett a levegőben, hogy ez a felvonulás valami több egy délutáni matinénél, valami magasabb rendű ünnepi hangulat érződött közben.

Ebben talán annak is nagy szerepe volt, hogy az Európa Kulturális Főváros program által felkarolt ötletet – miszerint alkossák meg a városrészi zászlókat – végül úgy sikerült megvalósítani, hogy minden városrészben az ott működő civil szervezetek mondhatták el, hogy számukra mely jelképek a fontosak, mi az igazodási pont számukra, ezek aztán a heraldika (címertudomány) kritériumai szerint meg is jelentek a zászlókon Zabó Péter, grafikus művész jóvoltából.

A Gizella-napokon bemutatott új veszprémi városrészi zászlók azt is megmutatták, hogy nem csak az évszázados történelmi lobogók alatt egyesülhetünk, akár 2022-ben is születhetnek új zászlók és egyesíthetik az emberek számára fontos jelképeket, ezzel pedig saját magukat is a közösségükkel.

Végezetül pedig álljon itt Veszprém történelmi címerének szimbolikája, bemutatva, hogy mennyi minden apróságnak, minden színhasználatnak mennyi jelentése van egy címeren és zászlón.

A pajzsban található vörös szín a az életet és a vért, ezáltal a terület ősidők óta lakott voltát, valamint a város történetén végigvonuló katasztrófákat, sorscsapásokat és a lakosok harcait, kitartását, élni akarását, míg a zöld szín a természetet, a földet, a kerteket, réteket és erdőket, de átvitt értelemben a kultúra művelését is jelképezi. A pajzsban látható páncélos katona felidézi, hogy Veszprém élete ritkán volt békés történelme során, míg a sisakkoronából kinövő huszár a püspöki székhelyre és a városlakóknak a püspökkel szembeni bandériumállítási kötelezettségére utal. A sisak egészében a Veszprém életét végigkísérő harcokat jeleníti meg. Végül a sisakkorona a nehezen elnyert városi rangot és autonómiát szimbolizálja.

Veszprém címerének története is tartogat érdekességeket. Mivel Veszprém egészen 1848-ig a püspök (és részben a káptalan) tulajdonában volt, önálló címerrel nem túl hosszú ideje rendelkezik. Évszázadokon keresztül az éppen hivatalban lévő püspök saját címere, vagy pedig a káptalan Szent Mihály arkangyalt ábrázoló címere volt használatban. Önálló városi címer elsőként az 1720-as évekből származó pecséteken bukkan fel. Úgy tűnik, hogy az új címer gyorsan „divatba jött” a lakosok körében, talán mert ezzel is jelképezhették a püspöktől való függetlenségüket: 1745-ben „már a piaci kenyeresbódé tetejét is a város címere díszítette”. Valójában nem is egy, hanem két címer volt használatban: az egyik, amelyikben egy huszárruhás lovaskatona volt található, a nemeseké volt, míg a másik, amelyikben egy páncélos lovaskatona, a polgárok közösségéé. 1848 után csak a huszáros változatot hagyták meg, míg 1906-ban létrehozták a ma is használt címert, amelyben a páncélos katona a címerpajzsban, a huszár pedig a sisakdíszben foglal helyet, vagyis a két korábban használt címer egyesítésének tekinthető.

Hajas Bálint
Kovács Bálint
további cikkek
Madárének, mint a stressz üldözője Eszter Madárének, mint a stressz üldözője Biztos, hogy akad, akit mégis, valamilyen oknál fogva idegesít a madárcsicsergés, a jellemző viszont az, hogy a madárének idegrendszerünk vasalója lehet, persze csak ha kihalljuk a város durva zajából. 2024. június 16. 17:53 Harminchárom szál gerbera Meli Harminchárom szál gerbera Novella a 6-os buszról. 2024. június 10. 22:32 A civil szervezetek szoknyájának esete a politikai kampányban A civil szervezetek szoknyájának esete a politikai kampányban Sok családban van egy olyan távoli rokon, akivel bár tagadhatatlan a vérségi kapocs, mégis annyira kellemetlen a jelenléte, hogy dugdosni kell az esküvőkön, vagy minél távolabb ültetni az asztalfőtől a családi összejöveteleken. Valami ilyesmi érzése van az embernek akkor is, amikor az ellenzéki politikusok választási plakátjai jönnek szembe az utcákon. A pártlogók ugyan kötelező jelleggel szerepelnek rajtuk, de távolról mintha csak elmosódott légypiszkok lennének, helyette a manapság oly divatos „civil” formációt hirdetik. De vajon honnan ered a civilség vélt ereje a politikában és miért jó elbújni a szoknyájuk mögé? Véleménycikk a kampányplakátok vizuális csiklandozásáról. 2024. május 27. 16:41 ,Hogyan legyél influencer' gyorstalpaló Dóri ,Hogyan legyél influencer' gyorstalpaló Marketing szempontból a legjobb fogás az élő szövet reklámtábla-ipar, amikor az ész és a tehetség nem kell, hogy párosuljon se egymással, se semmi egyébbel.   2024. június 18. 16:00

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.