2022. november 27.
//
Virgil névnap

Tisztázták az Európa Kulturális Főváros programmal kapcsolatos kérdéseket

Ismét ülésezett a városházán az a munkacsoport, amit azért hívtak életre, hogy hatékonyabb legyen az információáramlás az Európa Kulturális Főváros program szervezői, a városi döntéshozók és a képviselők között. A találkozó konstruktív szellemben zajlott, ahol több tévhitet is tisztáztak, valamint egyértelművé tették a következő hónapok prioritásait.

Két hete Gerstmár Ferenc és Hartmann Ferenc, ellenzéki önkormányzati képviselők hívták fel a figyelmet arra, hogy hosszú ideje nem ülésezett az az informális munkacsoport, aminek az lenne a hivatása, hogy ezen a platformon keresztül első kézből, gyorsan értesüljön minden képviselő az Európa Kulturális Főváros program aktuális helyzetéről. Akkor a két képviselő nehezményezte, hogy volt olyan információ, amiről ők maguk is csak a helyi sajtóból értesültek, ezért sürgették a munkacsoport mihamarabbi összehívását.

Erre hétfő délután sor került a városházán, ahol a hét ellenzéki képviselő közül 6-an meg is jelentek, az önkormányzat, valamint az EKF részéről pedig a vezetők voltak jelen.

A munkacsoporti ülésre mind a projektmenedzsmentet végző Veszprém-Balaton 2023 Zrt. mind pedig az infrastrukturális fejlesztésekért felelős Veszprém 2030 Kft. részéről külön prezentációval készültek, ezt megelőzően viszont még Porga Gyula polgármester összegezte az EKF-fel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat kronologikusan egészen a finanszírozástól kezdve.

A polgármester rögtön az elején eloszlatott egy gyakran tévesen hivatkozott állítást, miszerint a Várban megvalósuló fejlesztések nem az EKF részét képezik, arra a beruházásra az érsekség kapott külön forrást, csupán – ahogy Porga Gyula fogalmazott – szerencsés együttállásnak tudható be, hogy éppen az EKF-fel közösen zajlik ez a nagyszabású beruházás a városban.

Porga GyulaPorga Gyula

Ami az EKF költségvetését illeti, három mérföldkövet emelt ki a polgármester, ezek alapján az előkészítő tevékenységre 500 millió forintot fordítottak, majd a Kormány 2020-ban hozott határozata értelmében 49,5 milliárd forinttal támogatta a célok megvalósítását, ezt 2021-ben még 22 milliárddal kiegészítette, elsősorban az euró árfolyamának, valamint az építőipar árainak növekedése miatt kompenzációként.

Porga Gyula itt is kiemelte azt a nem elhanyagolható részletet, miszerint Veszprém példa nélküli módon nem egyedül, hanem a Bakony-Balaton térséggel közösen nyerte meg a pályázatát, az egész projekthez pedig így összesen 116 település csatlakozott már, akik nem csak haszonélvezői a programnak, mindenki a saját lakosságszámának megfelelően évi 1 eurót fizet, hogy hivatalosan is részese legyen az EKF programnak. (A teljes régióban ez a szám egyébként 345.344 fő.)

Ezt követően, a VEB 2023 Zrt. gazdasági igazgatója vázolta fel a megjelenteknek a Zrt. működési struktúráját, valamint azt a támogatási rendszert, amellyel finanszírozzák az EKF égisze alatt megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket és kulturális programokat.

Ezt a támogatási rendszert az EU szabályai szerint alakították ki, a gazdasági igazgató pedig kiemelte, a rendelkezésre álló 71,5 milliárd forintból 55 milliárdból különböző, a programban résztvevő, illetve sikeresen pályázó önkormányzatokat, civil szervezeteket, intézményeket támogatnak, pontosabban az általuk megfogalmazott projekteket. Mindez a gyakorlatban 307 megkötött támogatási szerződést jelent.

Surguta OrsolyaSurguta Orsolya

A napirendi ponthoz kapcsolódóan Porga Gyula hozzátette még, a veszprémi EKF-projektben már az előkészítés során ugyanazzal a csapattal dolgoztak együtt, akik most a megvalósításában is részt vesznek, ez pedig nagy előnyt jelent a nemzetközi tanácsadók szerint is – akik szintén segítik az itteni munkát – hiszen így a kezdetektől fogva minden szereplő jól ismeri a projekt minden apró részletét.

A költségekkel kapcsolatban elmondta, látszólag a 70 milliárd forint nagynak tűnik, de ha lebontják 116 település projektjére, akkor már tisztán látszik, hogy minden elképzelésre nem lesz elegendő, így főleg arra helyezik a hangsúlyt, hogy a segítő szerepet felvállalva a meglévő adottságokat fejlesszék tovább a térségben, legyen szó kulturális elemről, vagy infrastrukturális fejlesztésekről.

Utóbbiakról, azaz az infrastrukturális beruházásokról Lamos Péter a Veszprém 2030 Kft. ügyvezetője tartott prezentációt. Előadásában több kimutatást is megosztott a jelenlévőkkel, többek közt a fejlesztések eloszlását Veszprém és a térség települései között. Ezek alapján az EKF támogatásából 72 db infrastrukturális fejlesztés valósul meg – 50 Veszprémben és 22 a régióban – összesen 41,8 milliárd forintból.

Az ügyvezető ebben az esetben is kiemelte azokat a sarkalatos pontokat, amelyeket irányelvként tűztek ki maguk elé a fejlesztéseknél. Ezek alapján elsősorban nem a zöldmezős beruházásokat támogatják, hanem a már meglévő épületek fejlesztését, új tartalommal való megtöltését. (Veszprémben kiváló példa erre a Ruttner-ház felújítása, vagy éppen a régi gyermekkorházban zajló munkák.)

A gyermekkórháznál már javában zajlik a munkaA gyermekkórháznál már javában zajlik a munka

Lamos Péter kitért még egy fontos részletre is a beruházásokkal kapcsolatban, ami szintén sok félreértés bölcsője volt az elmúlt időszakban. Ez nem más, mint az úgynevezett feltételes közbeszerzések alkalmazása. Mivel az EKF támogatásai közpénzből valósulnak meg, szigorú eljárásrendhez kell igazodniuk. A feltételes közbeszerzés pedig azt jelenti, hogy amikor kiírják, még nem rendelkezik a projekt támogatási szerződéssel, de így kötelezettség nélkül meg tudják vizsgálni a piacot, hogy az hogyan árazza be magát, ennek ismeretében pedig később dönthetnek, hogy belevágnak-e a beruházásba. A félreértéseket az adta a közbeszédben, hogy sokan egy ilyen kiírást – ami ugyanúgy megjelenik nyilvánosan a közbeszerzési értesítőben – már kész tényként kezelik a fejlesztés megvalósulásával kapcsolatban, holott ez is része egy előkészítő munkának.

A prezentációk után lehetőség volt kérdezni is az ellenzéki képviselőknek, ezekre Porga Gyula, Surgota Orsolya, Lamos Péter, valamint a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója, Markovits Alíz válaszoltak,

A kérdések elsősorban valamely infrastrukturális fejlesztéssel kapcsolatosak voltak, úgy, mint a régi szikvíz-parkoló helyére tervezett digitális múzeum, az SZMT-székház épülete, illetve a régi Balaton Bútorgyár területe.

A szikvíz-parkoló esetében éppen a feltételes közbeszerzés mutatott rá arra, hogy a költségek túl magasak lennének, így az a beruházás egyelőre nem valósul meg, a területet parkolóként használják majd 2023-ban, enyhítve a belváros túlterheltségét. A Balaton Bútorgyár területén részben szintén parkolót létesítenek, ez a rész az SZMT-székházzal együtt egy későbbi városrehabilitációs program része lesz, ahol felújítják és új funkciókkal töltik majd meg ezt a belvárosi részt, mondta el a kérdésre Porga Gyula.

Gerstmár Ferenc, Hartmann FerencGerstmár Ferenc, Hartmann Ferenc

Guzslován Gábor az ellenzék oldaláról a programkínálatról érdeklődött, ennek kapcsán Markovits Alíz tájékoztatta a képviselőt, hogy jelenleg is nyitva állnak azok az ötletpályázatok, amelyek már a 2023-ban megvalósuló programokra vonatkoznak és várják az ötletpályázatokat.

Hartmann Ferenc a szentkirályszabadjai reptérről érdeklődött a polgármesternél, miszerint nem merült-e fel az EKF kapcsán a létesítmény továbbfejlesztése. Erre válaszul Porga Gyula elmondta, a reptér jelenleg is működik és alkalmas kisebb gépek fogadására, viszont nem tapasztalták azt az igényt, hogy emberek tömegével repülővel szeretnének Veszprémbe érkezni.

Katanics Sándor pedig a körgyűrűn túli veszprémi területek programjainak felkarolását emelte ki, erre is ígéretet kapott, miszerint Gyulafirátót és Kádárta projektjei ugyanúgy az EKF részét képezik.

A munkacsoporti ülés nyugodt légkörben zajlott, ahol minden felmerülő kérdésre választ kaptak a megjelentek, valamint Porga Gyula bejelentette azt is, hamarosan „beruházási túrát” tartanak az EKF-ben érintett infrastrukturális fejlesztéseknél, amire bárki jelentkezhet, ide meghívta az ellenzéki képviselőket is. Ezeken a bejárásokon portálunk is jelen lesz és olvasóinkat ebben a formában is tájékoztatjuk majd a legfrissebb fejleményekről.

Hajas Bálint

További cikkek

Akit a sors lengedező szellői sokszor és sokfelé sodortak
Akit a sors lengedező szellői sokszor és sokfelé sodortak
Csütörtök délután a Csikász galériában bemutatták a Cholnoky-sorozat harmadik részét, Cholnoky László: Fekete szárnyak című válogatást.
Veszprém most futott fel az európai pályára
Veszprém most futott fel az európai pályára
Veszprém és a Bakony-Balaton régió nem volt ismeretlen Európa és az európai döntéshozók előtt, viszont igazán reflektorfénybe csak most került, kevesebb mint 100 nappal az Európa Kulturális Fővárosa év nyitóünnepsége előtt. November elején Brüsszelben a Liszt Intézetben tartották a magyar program bemutatóját nemzetközi sajtóérdeklődés közepette, az eseményen pedig jelen volt Hölvényi György európai parlamenti képviselő, akit arról is kérdeztünk, hogyan vélekednek a veszprémi EKF programról más képviselők a folyosói beszélgetések során.
Veszprém Blues Fesztivált rendeznek jövő áprilisban
Veszprém Blues Fesztivált rendeznek jövő áprilisban
Négy Grammy-díjas blueselőadóval, mintegy negyven fellépő több mint ötven koncertjével, kiállításokkal, workshopokkal, beszélgetésekkel várja az érdeklődőket 2023. április 13. és 16. között a műfaj eddigi legnagyobb magyarországi eseménye, a Veszprém Blues Fesztivál, amelyet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként rendeznek meg.
A nulladik csoportot már vendégül látta a megújult Ruttner-ház
A nulladik csoportot már vendégül látta a megújult Ruttner-ház
Ismét nyilvános helyszínbejárást szerveztek a Jókai utcai Ruttner-házban, ahol már az utolsó simításokon dolgozik a kivitelező az egykori kereskedőházban, amely hamarosan, mint hostel és a várbörtön múzeum fogadótere nyitja meg kapuját.
A Magyar Zene Házában is bemutatkozott Európa 2023-as Kulturális Fővárosa: Veszprém és a Bakony-Balaton régió
A Magyar Zene Házában is bemutatkozott Európa 2023-as Kulturális Fővárosa: Veszprém és a Bakony-Balaton régió
Alig két hónap van hátra, és Veszprém a Bakony-Balaton régióval közösen Európa Kulturális Fővárosa lesz: 2023-ban ez a város és régió viselheti az Európai Unió legjelentősebb kulturális címét. A budapesti Magyar Zene Házában november 11-én megrendezett egész napos esemény azon túl, hogy bemutatta a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) programjainak kiemelkedő elemeit és témáit, egy konferencián kereste arra a választ, hogy mit jelenthet egy városnak, egy régiónak és az országnak az EKF cím elnyerése, hogyan válhat a VEB2023 EKF program a város- és régiófejlesztés, valamint a rugalmas társadalmi alkalmazkodás, a reziliencia eszközévé.