Van egy fűszer, ami annyira megkerülhetetlenné vált az európai konyhakultúrában, hogy a só mellett ez is megtalálható még a legkisebb kifőzde és étkező kopottas asztalain is. Természetesen nem másról van szó, mint a borsról. Az biztos, hogy minden háztartásban lapul legalább egy kevés az ételek ízesítésére.
De vajon mennyit tudunk erről a zseniális fűszerről? A következő cikk azért íródott, hogy tágítsuk kicsit a borssal kapcsolatos ismereteinket, és jobban megismerhessük a mindennapok során oly sokat használt barátunkat.
Mi fán terem a bors?
A fekete borsot (Piper nigrum) vélhetően már 3000 évvel ezelőtt is termesztették Indiában. Ez a kúszócserje több terméket is ad nekünk, hiszen a borsnak különböző verziói mind ugyanazon növényről származnak. A színbeli eltérés csupán a szüreteléskori érettségen múlik. A növényről való szüretelés után azonban nagy különbségek lesznek köztük, ami nemcsak a színben nyilvánul meg, hanem a feldolgozási módszereikben és a csípősségükben is.
Neked is fel kellene tölteni a fűszerkészleteidet? Nézd meg az alfoldize.hu ajánlatát a legjobb fűszerekből, és állj készen bármikor a főzésre!
A bors a történelem során
Az emberiség történelmében a bors már a kezdetektől fogva nagyon fontos szerepet töltött be. Az ókorban például fizetőeszközként is lehetett alkalmazni, pontosan meg volt határozva, hogy hány szem fekete bors egyenlő értékű egy arany érmével. Az ókori egyiptomiak a mumifikálási folyamatba is beillesztették a borsot, még a nagy fáraó, II. Ramszesz múmiájának az orrlyukában is találtak néhány szemet belőle.
Európába a hódító Nagy Sándornak köszönhetően kerülhetett be, és olyannyira népszerűvé vált, hogy a középkorban az eladósorba került lányok hozománya is tartalmazhatott borsot az arany és egyéb pénzek mellett. Az értékét jól mutatja az is, hogy számos ország viaskodott az évszázadok során az értékesítési monopóliumáért is. Elsőként az arabok birtokolták ezt, majd a hollandok, portugálok, és az amerikaiak is bírtak egy ideig ezzel a joggal.
A középkori hajózás nem a legegyszerűbb szakmák közé tartozott, a bors szállítása pedig kifejezetten kockázatos volt emiatt is. Ez indokolta a magas árát. A hajókon dolgozó matrózok között bevett szokás volt, hogy tartottak maguknál valamilyen nagyobb értéket képviselő tárgyat, ami halál esetén biztosítja számukra a végtisztességet. Ezt sokan borssal váltották ki, hiszen könnyebb volt magukkal vinni ezt egy kis zacskóban, mint a nagyobb méretű értékeket.
Bors a konyhában
Napjainkra a bors nélkülözhetetlen alapanyaggá vált a főzéshez, de szerencsére az ára már nem vetekszik az aranyéval. A legtöbb sós ételbe szinte minden háztartásban szórnak belőle egy kicsit, hogy karakteresebbé tegye az ízeket. A húsok, levesek és a tésztafélék egyaránt meghálálják a bors használatát még akkor is, ha alapvetően nem rajongunk a csípőrs dolgokért.
