2022. július 4.
//
Ulrik névnap

Értsük meg: a Balaton sokkal sérülékenyebb annál, hogy önzően használjuk

A szakemberek és a tó körül élők, azért felelősséget vállalók körében évek óta folynak beszélgetések a Balaton törékeny ökoszisztémájáról, amelyet ideje lenne figyelembe venni, amikor számolatlanul épülnek a nyaralók a parton, irtják a nádast vagy mesterségesen igyekeznek megnövelni a vízszintet. Az ökológiai kihívásokról szóló párbeszédhez most a VEB2023 EKF is csatlakozott a BALATORIUM nevű összművészeti és edukációs eseménysorozattal.

Nem kétséges, hogy az utóbbi öt-tíz évben – az egyre könnyebb nemzetközi utazás mellett is – rendkívül felértékelődött a Balaton, mint turisztikai desztináció, különösképpen a remek panorámát nyújtó lankás északi part. Az egyre szaporodó minőségi éttermek, bisztrók és a növekvő kulturális kínálat mellett egyre gyakoribb, hogy az ide érkezők már nemcsak a strandokat fedezik fel, hanem az autót letéve biciklivel, gyalog fedezik fel a környéket.

Ez egyik oldalról nyilvánvalóan örömteli, a másikról viszont a terhelés a természeten erősen meglátszódik, hiszen a tömeg akaratlanul is károkat okoz, a nyaraló építések, a nádasok irtása és a magasan tartott vízszint pedig még inkább tetőzi azokat. És akkor az éghajlatváltozásról és a szélsőséges időjárási körülményekről még nem beszéltünk. Előbbi különösen a Balaton vízháztartására van hatással, amelynek egyik hozománya volt a 2019-es rekord méretű alga virágzás és ezzel együtt a vízminőség romlása.

A terület túlhasználata és a klímaváltozás erősödése pedig várhatóan további változásokat fog magával hozni, többek között az idegen honos (invazív) fajok egyre nagyobb számú elterjedését, amelyek képesek egy élőhely évmilliók alatt kialakult élőlényeinek közösségét akár tíz-húsz év alatt is átalakítani, amely ismét a vízminőség romlásához, egyes fajok eltűnéséhez vezethet. A szakemberek pedig figyelmeztetnek: nem ismerjük száz százalékban azokat az összefüggéseket, amelyek egy-egy élőhely fennmaradásához szükségesek, így aztán lehet, hogy egy számunkra kevésbé fontosnak tartott faj eltűnése valójában a teljes balatoni ökoszisztéma összeomlásához vezethet.

A most induló BALATORIUM célkitűzése éppen ez, hogy ezekre a kihívásokra felhívja a figyelmet kísérletező közösségi események sorozatán keresztül, a kreatív szakemberek és a tudósok összefogásával, az ökológiai művészet eszközeivel.

Can TogayCan Togay

Can Togay, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. művészeti tanácsadója szerint ez azért is fontos, mert a Balaton identitásképző erővel is bír: a tó és környéke nemzeti örömünkként jelenik meg. Meg kell azonban érteni, mennyire összetett és mennyire sérülékeny ez a rendszer, és ha továbbra is élvezni akarjuk és becsben tartani, szükség van egy társadalmi-ökológiai laboratóriumra, ahol felhívják erre a figyelmet.

A BALATORIUM kedden egy kerekasztal-beszélgetéssel meg is kezdődött egy a Tihanyi kikötőből indult hajón, ahol dr. Zlinszky András, a szabadonbalaton ökológusa, dr. Takáts Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője és Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja osztotta meg nézeteit a Balatont érintő legfontosabb problémákról. A szakemberek szerint a jövő lépései között mindenképpen szerepelnie kell a közvélemény és a döntéshozók meggyőzésének arról, hogy a változó vízszint normális és ehhez igyekezzünk meg alkalmazkodni mihamarabb (ma sokszor a magas vízszint a nyerő a turizmus szempontjából), hogy ne csak a tóra gondoljunk, hanem az azt 2/3 részben tápláló vízgyűjtőkre is és hogy próbáljunk meg minél több zöld területet, azaz élőhelyet meghagyni körülötte, valamint folyamatosan kutassuk a balatoni ökoszisztéma összefüggéseit.

Vers József, Honti Márk, Zlinszky András, Takáts PéterVers József, Honti Márk, Zlinszky András, Takáts Péter

Az edukációban hangsúlyos szerepet kapnak majd a következő másfél évben a VEB2023 Zrt partnereivel, köztük a PAD Alapítvánnyal és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közös programok is. Előbbi a szabadonbalaton projekt keretében már 2019 óta szólítja meg a különböző tó- és tájhasználati csoportokat; legutóbbi akciójuk között szerepelt a Giro d'Italia kerékpárosversenyen egy zászlósor felhúzása, amellyel a vizes élőhelyek láthatatlanságára hívták fel a figyelmet. A szervezetek tervei között szerepelnek ezen túl kiállítások, hangjátékok, művészeti rezidencia programok, performatív tájbejárás és interaktív köztéri akció. Emellett a MOME elindított egy oktatási és kutatási projektet, melynek célja a 14-18 éves korosztály érzékenyítése a Balaton ökológiai problémáira a klímaszorongás növelése nélkül. Az eddig megvalósult négy kurzus és diplomamunka eredményeként már készül egy társasjáték prototípusa, valamint egy oktatói példatár, de a továbbiakban is folytatódnak a kurzusok, amelyek eredményeit a BALATORIUM Ökológiai Héten és az őszi Budapest Design Héten mutatják be.

Markovits AlízMarkovits Alíz

Markovits Alíz, a VEB2023 Zrt. vezérigazgatója szerint a projektnek nem célja igazságot tenni a szakmai vitákban, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy láthatóvá váljanak a tájhasználat kihívásai, a tó jövője érdekében fontos témák és párbeszéd induljon ezek mentén.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Vámoson találkoztak a vámosiak
Vámoson találkoztak a vámosiak
Nemesvámoson tartották szombaton a Vámos Települések Nemzetközi Találkozóját. A 19 anyaországi és határáron túli magyar települést történelmük és nevük kapcsolt össze a földrajzi távolságokat átívelve is.
Ismét feléledt a Kenyérlelke Veszprémben
Ismét feléledt a Kenyérlelke Veszprémben
Immáron második alkalommal adott otthont Veszprém a Kenyérlelke fesztiválnak szombaton az Óváros téren.
Szombaton 41 strandon indul a Mozdulj Balaton!
Szombaton 41 strandon indul a Mozdulj Balaton!
Idén 34 Balaton-parti település 41 strandja csatlakozott a szombaton startoló Mozdulj Balaton! szabadidősport-rendezvénysorozathoz, melynek során ingyenes, szervezett sportlehetőségekkel várják az érdeklődőket - tájékoztatta csütörtökön a főszervező az MTI-t.
Szobrok ki- és áthelyezéséről döntöttek
Szobrok ki- és áthelyezéséről döntöttek
Átköltöztetik az Óváros térről a millenniumi emlékművet, és a város több pontján kavicsfogú álteknős miniszobrokat helyeznek ki.
Minden út lépcsőhöz vezet
Minden út lépcsőhöz vezet
Nincs olyan veszprémi lakos, aki naponta ne mászna meg legalább egy lépcsőt a belvárosban. Annyira az életünk része, hogy más városokban hiányérzetünk támad, amikor nincs egy jó hosszú emelkedő úton útfélen. Nálunk történelmi jelentőséggel bírnak és emellett mindenkinek van legalább egy lépcsős története, ami igazán veszprémivé teszi. De vajon melyek a lépcsők saját történetei?