A rendezvénynek helyt adó Hangvillában tartott pohárköszöntőjében Can Togay, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program művészeti és kreatív főtanácsadója reményét fejezte ki, hogy a környéken otthonra lelő filmfesztivál hozzájárul a régió újrapozícionálásához. Lukácsy György fesztiváligazgató hozzátette: négy nap mozi és filmünnep várja a közönséget vasárnapig Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.
Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere a díszbemutató előtt szimbolikusnak nevezte a vetítés helyszínét, amely az egykori veszprémi tévétalálkozóknak adott helyet, akkor még Séd Moziként. A polgármester a 2023-as EKF-programot lehetőségnek tartja, amelyet úgy kell kihasználni, hogy Veszprém jobb hely legyen utána. Ehhez szükség van az olyan programokra, mint a Magyar Mozgókép Fesztivál, amellyel Veszprémben újra otthonra talált a magyar filmszakma.
Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a seregszemle mintegy száz filmből álló felhozatala komoly reprezentációt mutat arról, hogy milyen termése van a mai kortárs magyar filmnek. Hangsúlyozta: a film nevel, tanít, ismeretet terjeszt, szórakoztat és befolyásol. Akár a nappaliba érkezik, akár jegyet váltunk rá, üzenetet közvetít.
Káel Csaba filmügyi kormánybiztos szerint a fesztivál ereje nem csak az előző évi filmtermés minőségében, hanem a vetítési helyszínekben is rejlik. Azt mondta: a Nemzeti Filmintézet megalakulásakor kettős célt tűztek ki: minél jobb alkotások szülessenek, és azokat minél szélesebb körbe sikerüljön eljuttatni. Utóbbi célt segíti a Magyar Mozgókép Fesztivál, amelynek felhozatalában a mintegy száz film azt mutatja, hogy erős az alkotókedv a magyar filmesekben. Úgy fogalmazott: London után jelenleg Budapest a második számú európai filmgyártó bázis, majd kitért arra is, hogy az ágazat 218 milliárd forintot termelt, valamint két szakmai Oscar-díjat is nyertek magyarországi, illetve itt dolgozó alkotók.
A díszbemutató előtt Juhász Anna irodalmár a színpadon beszélgetett Fazakas Péter rendezővel, valamint a főszereplők közül Hámori Gabriellával és Staub Viktóriával, akikhez később csatlakozott Köbli Norbert író és Kulka János színművész is.
