2022. október 5.
//
Aurél névnap

Kiderült, mennyire is lesz zöld a Zöld város

Újabb helyszínbejárással folytatódott az önkormányzat és az Európa Kulturális Fővárosa program által meghirdetett sorozat, amelyen civileknek személyesen a városvezetők, valamint tervezők és kivitelezők mutatják be Veszprém legnagyobb, jelenleg is zajló beruházásait. Kedden a Zöld város program került terítékre. A Szent Miklós-szeget, az Erzsébet-ligetet és az egyetem alsó kampuszát is magába foglaló fejlesztés bejárásán az is kiderült, hány fa marad meg a beruházást követően.

Korábban a Ruttner-házban és az egykori gyermekkórház épületében már sikeresen tartottak olyan helyszínbejárásokat, amelyeken előzetes jelentkezés után bárki részt vehetett, a „tárlatvezetést” pedig a polgármester, valamint a fejlesztésekben résztvevő szakemberek tartották.

Utóbbinál, azaz a régi gyermekkórháznál, vagy ahogy nemsokára hivatkozni lehet rá, az új mozgásművészeti központnál már elhangzott, hogy a projekt térben összekapcsolódik majd az Erzsébet-liget másik végétől induló beruházással, amit egyszerűen csak Zöld város programnak neveztek el.

Kedden kora este itt folytatódott a nyilvános helyszínbejárás, ahol ugyancsak Porga Gyula polgármester mutatta be a beruházás legfontosabb tudnivalóit, de részletes magyarázatot adtak több felmerülő kérdésre, némely esetben tévhitre a tervezők, a tájépítész, valamint a kivitelező Vemévszer Kft. illetékesei is.

Hogy mi hívta életre a projektet, arra Porga Gyula adott választ, aki rávilágított Veszprém belvárosának egyik legnagyobb hiányosságára, miszerint a bakonyi megyeszékhely földrajzi adottságai, valamint korábbi városfejlődési irányvonalai miatt nem rendelkezik egy nagy, egybefüggő zöld parkkal.

Ellenben a kijjebb eső területeken, konkrétan a Veszprémvölgyben egyszer már sikerült megvalósítani egy olyan nagyszabású zöldberuházást, ami azóta is nagy népszerűségnek örvend, a Kolostorok és Kertek projektet pedig országosan is több díjjal ismerték el.

Ez ihlette a Zöld város projektet is, ami területileg a Zeneiskola előtti tértől az Erzsébet-ligeten át egészen a régi gyermekkórházig terjed, de magába foglalja a Szent Miklós-szeg felújítását, valamint az egyetem alsó kampuszát is.

A projekt szempontjából nem a legnagyobb beavatkozás lesz, mégis az egyik legfontosabb része, hogy lebontják azt a kerítést, ami most elválasztja az egyetemet a ligettől, ezzel pedig kinyílik az az egybefüggő terület, amire a mostani fejlesztés fókuszál.

Az, hogy az egyetem vezetése nyitott volt arra, hogy saját területét összevonja a városi közparkkal nem magától értetődő gesztus, erre már Tima Zoltán tervező hívta fel a figyelmet, aki az országban már számos hasonló beruházásban részt vett, példának pedig Pécset és az egyik fővárosi egyetem kampuszát hozta, mindkét helyen nagy viták voltak abból, hogy az ottani felsőoktatási intézmények vezetői nem támogatták teljes mellszélességgel, hogy kampuszuk egybeforrjon a várossal.

Ezzel szemben Veszprémben a projekt eleje óta megvolt az egyetértés a város és az intézmény között, így pedig egy egymásba kapcsolódó, egymás adottságaiból merítő projektet sikerült megtervezni.

Hogy mit is fog tartalmazni konkrétan a Zöld város program, azt először a tervrajzokon mutatták be az illetékesek, majd a terület különböző részein már az aktuális munkaolyamatokon keresztül is szemléltették.

Ezek alapján

  • a Szent Miklós-szeg zeneiskola felőli oldalában egy kávézót fognak kialakítani,
  • innen indulva egy akadálymentesített, enyhe lejtésű gyalogosút vezet majd fel a szikla tetejére,
  • itt rendbe hozzák a növényállományt és a középkori templomrom maradványait, valamint az egyetem utca felé is kialakítanak egy közlekedőt, tehát két irányból lehet megközelíteni a dombot.
  • A mostani 86 állásos parkoló meg fog szűnni a zeneiskolánál, helyette az egyetem kampuszán egy kétszintes, 200 állásos mélygarázst építenek meg, de úgy, hogy annak a tetejét növényzettel borítják és szintén használható lesz gyalogosan.
  • Megújítják az Erzsébet-liget infrastruktúráját, nyilvános WC-t alakítanak ki, valamint játszóteret és az egyetemisták igényeit is figyelembe véve különböző szabadidős lehetőségekkel is bővítik az immáron kerítés nélküli zöld parkot.

A bejárás során több helytörténeti kuriózumra is fény derült, például, hogy a Szent Miklós-szeget a II. világháború előtt még házak szegélyezték, ezek a bombázások után megsemmisültek, az egykori sziklába vájt pincék pedig a mostani építkezés során bukkantak ismét a felszínre. Ez egyébként némi plusz feladatot is adott a statikusoknak, de sikerült hamar megoldást találni az új helyzetre.

Szintén a feltárások során került a felszínre egy vélhetően 12. századi csontváz a templomrom mellől.

Aki elsétál a környéken, már láthatja azokat a támfalakat, amelyek a Szent Miklós-szegen kialakított sétaút szélét jelzik, de a kávézó kivitelezésén is dolgoznak már. Az egyetemi kampusz területén pedig jelenleg tereprendezés zajlik a leendő parkoló helyén. Itt Mohácsi Sándor, a projekten dolgozó tájépítész elmondta, a tervezéskor többször kihívás elé állították őket a közelben gyökerező nagyobb fák, viszont minden esetben olyan megoldást találtak, hogy ezeket ne kelljen kivágni.

Az is elhangzott, a kivitelezés során fákat már nem vágnak ki, tehát

a mostani faállomány egésze megmarad az építkezés alatt és után is a környéken.

(Ezzel kapcsolatban továbbra is számos alaptalan álhír terjed a közösségi médiában, a bejárás során viszont egyértelmű választ adtak az illetékesek.)

A bejárás során az egyik veszprémi résztvevő felvetette, az egyetemi kampusz területén valamelyik sétányt az intézmény egykori rekoráról, dr. Gaál Zoltánról kellene elnevezni. Erre Porga Gyula reflektált, aki üdvözölte az ötletet és ígéretet tett, hogy továbbítja az egyetem vezetősége, valamint a közterületek elnevezéséért felelős bizottságnak a felvetést. Hozzátette, az szinte biztos, hogy az új terek egyikét Auer Lipótról, a város egyik leghíresebb szülöttjéről fogják majd elnevezni, akinek nevét eddig nem őrzi közterület a városban.

A Zöld város projekttel a mostani tervek szerint jövő év tavaszára végeznek a kivitelezők.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Pontosan 50 éve annak, hogy utoljára megtette azt az egy kilométeres szakaszt a veszprémi kisvonat, amivel a régi vidámpark és az állatkert között szállította az utasokat egy alagúton át. Arra, hogy a múltat sohasem kell véglegesen eltemetni, kiváló példa egy helyi összefogás, aminek eredményeképp keddtől ismét az egykori megállójában lehet találkozni az eredeti szerelvénnyel.
Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért három tudós kapja a fizikai Nobel-díjat
Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért három tudós kapja a fizikai Nobel-díjat
Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Beleolvastunk a város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájába
Beleolvastunk a város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájába
2030-ra Veszprém a harmónia, a magas életminőség és az erős közösségek városa lesz. Ezzel a merész célkitűzéssel határozták meg készítői a város következő évtizedének stratégiáját megszabó dokumentum, a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia központi gondolatát.
Az épületek a Föld és a Nap gyermekei
Az épületek a Föld és a Nap gyermekei
Az építészet világnapja alkalmából rendeztek konferenciát a Táncsics Mihály Technikumban.
A kormánnyal tárgyal a polgármester a Bakonykarszt megmentéséről
A kormánnyal tárgyal a polgármester a Bakonykarszt megmentéséről
Nehéz helyzetbe sodorta a Bakonykarsztot az energiaválság: a villamosenergia elszabaduló ára miatt a jövő évben olyan mértékben növekedni fognak a víziközmű-szolgáltató költségei, amit a tulajdonos önkormányzatok már képtelenek kifizetni.