Az év első hat hónapjában egy ember vesztette életét lakástűzben, tavalyi év ugyanezen időszakában nem volt tűzben elhunyt személy. A leggyakrabban idős emberek válnak ilyen eset áldozatává, mert mire észlelik a tüzet, már annyi mérgező égésterméket belélegeztek, hogy már nem képesek menekülni. A lakástüzek során a megyében kilencen sérültek meg idén júliusig, többségük füstmérgezést szenvedett. A tűzoltók az égő épületekből összesen hét embert mentettek ki.
A legtöbb lakástűz nyílt láng használatára, valamilyen elektromos vagy fűtési hibára, illetve főzésre vagy dohányzásra volt visszavezethető. A lángok leggyakrabban kéményben vagy konyhában csaptak fel, de nem ritka, hogy hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban keletkezik tűz.
A tűz pontos keletkezési helyét, idejét és okát tizenöt esetben kellett tűzvizsgálati eljárás keretében feltárni, négy helyen szándékos gyújtogatás miatt csaptak fel a lángok. Négy épület oltásakor gázpalackok nehezítették a katasztrófavédelem tűzoltóegységeinek a munkáját.
A lakástüzek megelőzése érdekében éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, emellett évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket is! Ha régi házban élünk, rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot is. Tanácsos a konyhába, hálóba, nappaliba füstérzékelőt elhelyezni. Olyan lakásban, házban, ahol füstérzékelő működött, senki nem sérült meg, és mivel hamar észlelték a tüzet, jelentős károk sem keletkeztek.
Az első félévben harmincöt alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. Megyénkben az év első felében senki sem sérült meg CO-szivárgás következtében. Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás. Egyre több háztartásban van szén-monoxid-érzékelő, amely nagyban növeli az otthon biztonságát.