Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 13. Jenő
Veszprém
29°C
2024. július 13. Jenő
Veszprém
29°C

Karnyújtásnyira a “teremtés” pillanatától

2022. augusztus 1. 4:00
Néhány hete megérkeztek az első “igazi” képek a James Webb űrteleszkóptól (JWST) – korábban csak az eszköz beállítása során keletkezett kalibrációs képeket közöltek. A laikusok számára az új távcső olyan, mint amikor az ember lecseréli a nyomógombos telefonját egy négy-öt kamerával felszerelt modern példányra, és rácsodálkozik a képminőség javulására – a tudósok azonban azt remélik, hogy a James Webb segítségével megfejthetik az univerzum keletkezésének titkát.

Amikor a Hubble Űrteleszkópot (HST) 1990-ben Föld körüli pályára állították, senki nem számított rá, hogy ilyen mértékben forradalmasítja a csillagászat tudományát; egészen új, előre nem látott kutatási területeket nyitott meg. De talán még ennél is fontosabb, hogy elérhetővé tette az átlagember számára a csillagászatot: ez a tudományág azelőtt a négyzetrácsos papírra firkált egyenletek nehezen illusztrálható birodalma volt, a Hubble azonban olyan fotókat készített, amelyektől a hozzá nem értők lélegzete is elállt, amiket látva hirtelen mindenki kíváncsi lett az univerzum titkaira. 

A Webb még a Hubble-nél is látványosabb felvételeket szülhet – itt például a tőlünk 7600 fényévre található Carina-ködöt láthatjuk, amely szépsége mellett fontos adatokat is tartogathat a csillagok keletkezésével kapcsolatban (Fotó: NASA, ESA, CSA, and STScI)A Webb még a Hubble-nél is látványosabb felvételeket szülhet – itt például a tőlünk 7600 fényévre található Carina-ködöt láthatjuk, amely szépsége mellett fontos adatokat is tartogathat a csillagok keletkezésével kapcsolatban (Fotó: NASA, ESA, CSA, and STScI)

A Hubble-nek köszönhetjük azt is, hogy felfedezték: az univerzum sokkal nagyobb, mint eddig hittük, és – mivel gyorsuló ütemben tágul – egyre nagyobb lesz. Ezt a gyorsuló ütemben történő tágulást a világmindenség tömegének nagyobb részét kiadó sötét anyag és sötét energia generálja – ezek a fogalmak ma is sok fejtörést okoznak a tudósoknak, létezésük azonban elfogadott ténnyé vált, vizsgálatuk a 21. századi csillagászat egyik fókuszpontja, holott a Hubble előtt a létezésükről sem tudtunk.

 

JAMES WEBB a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) vezetője volt 1961 és 1968 között. Az ő vezetésével valósultak meg az amerikaiak első emberes űrküldetései, és az ő hivatali idejében alapozták meg a holdraszállásban kicsúcsosodó Apollo programot. A legnagyobb érdeme azonban a hivatali munkájához köthető: ő szervezte egységgé a NASA-t, ő hozta létre a houstoni központot, és megteremtette a szervezet későbbi működésének alapjait.

 

Hasonló, a tudományt alapjaiban felforgató eredményeket remélnek a James Webb projekttől is – ennek az űrtávcsőnek a segítségével minden korábbinál pontosabb képet kaphatunk az ősrobbanás során lezajlott folyamatokról, olyan új adatokhoz juthatunk hozzá, amelyek segíthetnek matematikai úton megfejteni a világmindenség létrejöttének okait és következményeit. Karnyújtásnyira lehetünk attól, hogy feltörjük a “teremtés” titkait.

A SMACS 0723 galaxishalmaz 4,6 milliárd évvel ezelőtt. A felvétel készítése közben a JWST elkapott egy 13,1 milliárd fényév távolságra lévő galaxisból származó fotonokat is. Ez a kép nagyjából akkor területet fed le az égből, mint amekkorát egy homokszem, ha kinyújtott karral tartjuk magunk elé. (Fotó: NASA, ESA, CSA, and STScI)A SMACS 0723 galaxishalmaz 4,6 milliárd évvel ezelőtt. A felvétel készítése közben a JWST elkapott egy 13,1 milliárd fényév távolságra lévő galaxisból származó fotonokat is. Ez a kép nagyjából akkor területet fed le az égből, mint amekkorát egy homokszem, ha kinyújtott karral tartjuk magunk elé. (Fotó: NASA, ESA, CSA, and STScI)

Ebben az segít, hogy a Webbet nem az emberi szem által látható fény hullámhosszára tervezték: szenzorai infravörösben pásztázzák az eget. A minden eddiginél érzékenyebb műszer képes 13-13,5 milliárd évvel a múltba nézni: így láthatóvá válik a 13,8 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanásban létrejött univerzum első néhány százmillió éve, az itteni mérések és tapasztalatok révén pedig pontosíthatók mind a “teremtésre” vonatkozó elméletek, mind a csillagok és galaxisok fejlődésének fizikája. 

 

Hadd tegyek egy rövid kitérőt azok kedvéért, akiket meglepett, hogy a James Webb az univerzum múltbéli állapotát fotózza. A csillagos ég egy időgép – bár a fény a leggyorsabb dolog a világegyetemben, neki is időre van szüksége, hogy nagy távolságokat tegyen meg. A tőlünk 13-13,5 milliárd fényévre lévő galaxisokról ma készült képek azt az állapotot tükrözik, amiben ezek a galaxisok a most ideérő fény indulásakor (13-13,5 milliárd évvel ezelőtt) voltak.

 

A múlt feltérképezése nemcsak abban segít, hogy megértsük az ősrobbanást: ha hosszabb időre vonatkozó adatsorunk lesz a galaxisok szerkezetének alakulásáról az évmilliárdok során, akkor jobban megérthetjük a már említett sötét anyag és energia fizikáját is. Jelenleg ezek a csillagászat legnagyobb talányai: az univerzum gravitációjának háromnegyedét olyan valami okozza, ami többé-kevésbé mindenütt jelen van, de az emberi érzékszervek és műszerek számára teljesen érzékelhetetlen.

A James Webb adatsora egy tőlünk 1150 fényévre található exobolygó légkörének színkép-elemzéséről. A légkörben vízre utaló markereket találtak a kutatók. (Fotó: NASA, ESA, CSA, and STScI)A James Webb adatsora egy tőlünk 1150 fényévre található exobolygó légkörének színkép-elemzéséről. A légkörben vízre utaló markereket találtak a kutatók. (Fotó: NASA, ESA, CSA, and STScI)

Közben – ahogy az a július közepén bemutatott fotókról is kiderült – a JWST számos más kutatási területen is bevethető lesz. Színképelemzéssel pontosan meghatározható egy-egy exobolygó (egy másik naprendszer csillaga körül keringő égitest) légkörének összetétele – így képet kaphatunk arról, ha egy távoli bolygón nagy mennyiségű víz, vagy életre utaló biomarkerek, esetleg technológiai civilizációt sejtető üvegházhatású gázok találhatók. (Sokra persze nem megyünk vele: a hozzánk legközelebbi bolygórendszer, a Proxima Centauri is olyan távol van tőlünk, hogy a jelenleg legtávolabb jutott emberi eszköz, a Voyager-1 űrszonda 73 ezer (!) évig utazna, mire megérkezne.) 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
A leköszönő rektor, Gelencsér András története - videó A leköszönő rektor, Gelencsér András története - videó Gelencsér András akadémikus, vegyész-légkörkutató kilenc év után elbúcsúzott a rektorságtól, és a tudományos pályán maradva újabb célokat fogalmazott meg. Az elmúlt időszakról, rektori kihívásokról, nehézségekről, és arról is mesélt, hogy miként képzeli el a jövőjét. Gelencsért az elmúlt években igencsak sokan kérdezték már arról, milyen veszélyek fenyegetik a bolygónkat, most arra is választ kaptunk, létezik-e egyéni megoldás arra, hogy visszafordítsunk bizonyos folyamatokat, amelyeket az éghajlatváltozás okoz. 2024. július 11. 15:56 Az önirónia fontos erény, de van, amikor nincs itt az ideje. Ez is olyan véleménycikk Az önirónia fontos erény, de van, amikor nincs itt az ideje. Ez is olyan „Rossi az isten; Rossi takarodjon! Egy a nemzet, egy a szív; túlfizetett és agyonsztárolt focisták!” A magyar szurkolók (?) egy része úgy váltogatta álláspontját a nemzeti csapat megítélése kapcsán az elmúlt héten, mint a futballpályákon előszeretettel becsmérelt Románia a szövetségeseit a II. világháborúban. 2024. június 30. 20:58 Elon Musk fogja elpusztítani a Nemzetközi Űrállomást Elon Musk fogja elpusztítani a Nemzetközi Űrállomást A NASA 843 millió dollárt, átszámítva több mint 312 milliárd forintot fizet a SpaceX vállalatnak, hogy biztonságos körülmények között megsemmisítse a Nemzetközi Űrállomást. 2024. június 27. 22:20 Fárad a Tisza? Dóri Fárad a Tisza? A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás – mondta Márai Sándor. 2024. június 23. 23:24

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.