Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C

Ha nem lenne mit felfedezni, unalmas lenne az életünk

2022. augusztus 22. 4:00
Jobban ismerjük a Hold felszínét, mint óceánjaink mélyét, de nem ez az egyetlen olyan terület, jelenség, ami arra vár, hogy megértsük mibenlétét. Van valami, amivel az emberek 1%-a találkozott csupán és rengeteg a „de” és a „csakhogy” a kutatásában. A pénteki vihar során akár bővülhetett volna is ez a szám, de nem érkeztek bejelentések róla.

2004-ben a Cassini űrszonda 7 év űrbéli utazás után elérte a Szaturnuszt, naprendszerünk második legnagyobb bolygóját, ahol aztán nemcsak a gázóriásról szerzett még több tudományos adatot, hanem többek közt vizsgálta annak holdjait, többek közt a Titánt is. Sőt, erre az égitestre még egy leszállóegységet is küldött, amit Huygens-nek neveztek el. A kis szerkezet pedig nemcsak a hold légköréről (a Titán az egyetlen ismert hold a naprendszerben, aminek van saját, vastag légköre) küldött újabb adatokat, hanem fotókat is készített a felszínről.

Tehát, ha ma megkérdezi valaki a tudósokat, hogy mi van a Titánon, egy Földtől kb. 1,5 milliárd km-re lévő égitesten, arra kielégítő választ tudnának adni.

De, ha ugyanúgy tudóskörökben feltesszük azt a kérdést, vajon mi található óceánjaink mélyén, már vélhetően kevésbé lenne határozott a reakciójuk. Főleg, hogy egyes becslések szerint a 95%-a máig felderítetlen. Mintha otthonunkból kémlelve jobban ismernénk a szomszéd háztömb egyik lakásának berendezéseit, mint saját nappalinkat.

Persze nem ez az egyetlen rejtély, amit a Föld tartogat még, és amit a mai kor technológiájával sem sikerült megfejteni, holott a 19. század végén egy briliáns elme már közel járt a megértéséhez.

A köznyelvben csak matató ménkűként emlegetnek egy furcsa meteorológiai jelenséget, aminek mibenlétére a mai napig is csak találgatások születtek, sőt, a puszta létezését is sokan megkérdőjelezik. A más néven gömbvillámokkal szembeni szkepszis persze valahol érthető, hiszen olyan ritka jelenségről van szó, amivel becslések szerint az emberek csupán 1%-a találkozott életében. Holott valószínűleg többször előfordul viharok kíséretében. Olyan viharoknál, amilyen péntek este vonult át felettünk, több ezer cikázó villám kíséretében Veszprém égboltján.

Gömbvillám ábrázolása egy 19. századi metszetenGömbvillám ábrázolása egy 19. századi metszeten

Csakhogy a gömbvillám nem cikázik, nem egyszerűen felvillan és eltűnik, és sokszor hanghatással sem jár, de valamilyen köze mégis van az elektromossághoz. Az a néhány beszámoló, amikor látta valaki, általában viharok előtt, vagy után történtek. Egy teniszlabdától strandlabda méretű fényes gömbről szólnak a leírások, ami átlagosan 10-15 másodpercig látszódik, olykor áttetszően, miközben némán, vagy máskor sercegve halad a levegőben. A szélre és egyéb környezeti hatásokra nem reagál, de az elektromosságot vezető tárgyak egyértelműen eltérítik, mielőtt eltűnnek.

Már ha időben eltűnnek és nem égetik meg a tárgyakat, az épületet, vagy akár nem okoznak sérülést az emberben, ha hozzáérnek, ugyanis ilyen esetekről is mind vannak beszámolók. Hogy messzire ne menjünk, 2020-ban Ravazdon okozott milliós károkat egy házban egy ilyen jelenség, 2018-ban pedig egy szolnoki lakásba jutott be, ahol szerencsére csak kisebb elektronikai eszközök kisülését okozta, mielőtt eltűnt. (Egyébként a népi elnevezés, a matató ménkű is ilyen váratlan otthoni látogatásaiból ered.)

Állítólag egy megörökített gömbvillám látható a képenÁllítólag egy megörökített gömbvillám látható a képen

Az empirikus méréseken alapuló tudományos világ ennyi „de” és „csakhogy” után lehet, hogy lefordulna a székről, viszont a gömbvillámok kutatása máig csak beszámolók és az azokból levont követeztetések alapján történik, hiszen megfigyelésük szinte lehetetlen.

Pedig 1899-ben egy embernek állítólag sikerült mesterségesen előállítania gömbvillámot. Ő Nicola Tesla volt, aki az elektromos energia és információ vezeték nélküli továbbításán dolgozott laboratóriumában, amikor előidézte ezt a jelenséget. Azóta nem tudta senki megismételni.

Nicola Tesla a laboratóriumában egy korabeli ábrázolásonNicola Tesla a laboratóriumában egy korabeli ábrázoláson

De, hogy pontosan mi is valójában a gömbvillám és miért jön létre, azt mostanáig sem sikerült egyértelműen leírni.

Ezt a tudományos frusztrációt próbálta új megközelítésből feloldani két új-zélandi kutató, J. Abrahamson és J. Dinniss. Ők pusztán szemtanúk elbeszéléseire hagyatkozva állították fel azt a koncepciót, miszerint a gömbvillámok vattacukorszerű, izzó szilíciumgömbök, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy villám belecsap a földbe. A hatalmas áramerősség és a keletkező hő hatására a föld szilícium-dioxid-tartalma alkotóelemeire bomlik, és a szilícium-ionok ritkás gömb alakot vesznek föl.

Persze ez is csak egy elmélet, a két tudós elmondásuk szerint még nem láttak a valóságban gömbvillámot.

Nem úgy, mint e cikk szerzőjének nagymamája, aki még gyerekkorában egy Zala megyei kis faluban látott valamit, ami Abrahamsont és J. Dinniss-t is valószínűleg érdekelte volna. Egy vihar előtti délutánon az egyszerű kis parasztházuk ajtajában megjelent lebegve egy fényes gömb, ami megkerülte az ajtó előtt álló fémvödröt, majd kiment a házból és egy nagy csattanás kíséretében eltűnt. Habár egyszerű ember volt, egyszerű családból, mégis tagja az emberiség azon 1%-ának, akik láttak gömbvillámot életük során.

Hajas Bálint
további cikkek
Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Gyorsan szögezzük le, hogy azoknak az információknak, amik a cikkben szerepelnek nagyrésze csak teoretikus, ahogy a logikai eszmefuttatás is, aminek a végén eljutunk addig, hogy az egyik legnagyobb magyarnak kikiáltott történelmi személyünk talán nem is volt akkora magyar. A belé vetett hit viszont megkérdőjelezhetetlen, amit óvni kell. De minden áron? 2024. március 17. 22:51 Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? Dóri Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? A Oxford English Dictionary először 1894-ben listázta a „feminizmus” szót, de az első szervezett feminista hullámot a 20. század elejére datálják. Nagyrészt mondhatjuk, hogy elhivatott nők csoportjai kivívták mára sorstársaik számára a jogot a szavazáshoz, meg a vezetéshez mondjuk, meg olyan általános dolgokhoz, hogy eldönthetem egyedül is, hogy férjhez megyek-e és lesz-e gyerekem például.   2024. március 10. 21:16 Az ikerség lélektana egy ikertől Eszter Az ikerség lélektana egy ikertől Soha nem tudtam, milyen lehet nem ikernek lenni, kezdetben még távolról sem ismerhettem ezt az érzést, hiszen az idősebb testvéreim is ikrek. Két ikerpár, boldog gyerekkor. 2024. március 3. 20:56 Óvatosan a pszichologizálással! Meli Óvatosan a pszichologizálással! Az internet tele van pszichológiai tartalmakkal, és ez legalább annyira rossz, mint amennyire jó. 2024. február 26. 0:54

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.