Tizenötödik alkalommal szervezik meg a Magyar-Finn Testvérvárosi Konferenciát, amelyen a skandináv ország településeinek és a magyar városok és falvak vezetői találkoznak egymással. A kapcsolatot azon felül, hogy a két országot összeköti az eredettörténetük, jelen esetben azok a testvérvárosi együttműködések adják, amelyek már hosszú évtizede a kisközösségek szintjén tartják életben ezt a barátságot.
Veszprém estében ez a város Rovaniemi, az északi sarkkör mellett fekvő település, amely a finn Mikulás otthona is egyben már közel fél évszázada ápol testvérvárosi kapcsolatot a bakonyi megyeszékhellyel, de ez csupán egy abból az 50 testvérvárosi együttműködésből, ami összeköti a finn és magyar településeket.
Közülük többen is személyesen ellátogattak Veszprémbe, ahol szeptember 29-30 között tartják a Magyar-Finn Testvérvárosi Konferenciát.
A testvérvárosi kapcsolatokban ünnepi eseménynek számító megnyitón a házigazda szerepében Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntötte a résztvevőket, akik között ott volt Pertti Anttinen, Finnország budapesti nagykövete is.
A városvezető beszédében méltatta azokat a kulturális programokat, amelyek a finn hagyományokat megelevenítve, de már a veszprémi hagyományos városi események között is állandó helyet foglalnak el, mint például a Juhannus-nap júniusban. Ebben kiemelt szerepe van a Veszprémi Magyar – Finn Egyesületnek, akik a civil oldalról segítik megismertetni északi testvéreink színes kultúráját a helyiekkel, tért ki a VEMAFI szerepére a polgármester.
A konferencián jelen volt Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter is, aki úgy fogalmazott, a földrajzi távolság ellenére a magyarok fél szemmel mindig figyelték a finneket, az elmúlt 100 évben pedig példátlan fejlődésen mentek át, kiváltképp a technológiai innováció területén, gondoljunk csak a Nokia márkára, ami ugyancsak Finnország világterméke.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, nem szégyen, ha tanulunk egymástól, ha megosztjuk egymás jó példáit, ráadásul a magyarok és a finnek között sohasem állt fent ellentét, a két nemzet mindig békében élt egymással, ez még egy olyan tényező, ami segíti a mostani párbeszédet is.
Navracsics Tibor ezzel arra utalt, hogy a konferencia tematikája olyan modern kori kérdésekre keresi a választ jó gyakorlatok bemutatásával, mint amilyen a fenntarthatóság, a digitalizáció és a kreatív ipar. A konferencia résztvevői hallhattak előadást az okos városok digitális megoldásairól, a fenntarthatóság és a helyi környezet megóvásáról, csütörtökön pedig a kreatív ipar és a kulturális örökség kapcsolatát járják körbe finn és magyar szakemberek segítségével.
Visszatérve a szerdai megnyitóra, azután, hogy Pertti Anttinen, nagykövet is személyesen köszöntötte a megjelenteket, a magyar államigazgatás részéről Varju Krisztina, a Külgazdasági És Külügyminisztérium európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes-államtitkára, valamint dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára is felszólalt néhány gondolat erejéig.
Utóbbi elmondta, az önkormányzatoknak a kötelező feladataikon felül erkölcsi felelősségük is van, hogy ápolják a kultúrát és a nemzetközi kapcsolataikat, ehhez pedig kiváló alkalom a mostani veszprémi konferencia.
Veszprém 2016-ban viselhette a Finnugor Kulturális Főváros címet, akkor több kulturális program is e hagyományok köré szerveződött a városban.