2023. január 27.
//
Angelika névnap

Én (f)élni akarok!

Élet-e az, amit állandó rettegésben töltünk, s amiben folyamatosan csak a túlélésre gyúrunk? A válasz egyértelmű, Lezsák Sándor 80 vödör levegő című abszurd drámája mégis megmutatja, milyen könnyű beleragadni a félelembe.

A Veszprémi Petőfi Színház és a Márai Színház koprodukciójában készülő darabot október 8-án mutatják be a Latinovits-Bujtor Játékszínben, ami előtt médianapon mutatkozott be az előadás.

A kamaraszínpad tere ezúttal még szűkebb: főhősünk egy lehetséges atomháborútól rettegve bunkert épít tanyájuk kútjába, ahol majd feleségével együtt átvészelhetik a veszedelmeket. A helység évtizedeken keresztül épül, az asszony kezdetben még támogatja férjét, kelletlenül ugyan, de tűri az állandó riadózási gyakorlatokat, eljön azonban az a pont, amikor betelik a pohár, s mindez nem várt bonyodalmakat hoz.

Bár Lezsák Sándor tragikomédiája a nyolcvanas évek elején íródott, amikor a szerző megdöbbenve tapasztalta egy utazásán, hogy Nyugat-Európában az emberek túlélőkészleteket vásárolnak szovjet atomtámadás esetére, aktualitásából azóta sem vesztett. „Amikor felkértek a darab rendezésére, még nem sejtettük, mennyire közel jön majd hozzánk a történet. Bár korábban is dúlt háború, válság is volt, mostanra mindennek a szele elérte az otthonainkat: az egész világ, de legalábbis Európa érzi, hogy takarékoskodni kell, muszáj változtatnunk az életünkön” – mondta el kérdésünkre Oberfrank Pál, a darab rendezője és az Öregember alakítója.

A színészek maguk is érzik, mennyire más így előadni a történetet: Módri Györgyi, a feleség megformálója elárulta, partnere háborús monológja alatt őt is egészen eltölti a félelem, vajon mi vár ránk a jövőben.

Folyamatos rettegésben élni persze nem lehet. Bár a saját életünk néha ugyanolyan groteszk és abszurd tud lenni, mint a darab egy-egy jelenete, az előadás azt is igyekszik megmutatni, hogy a mondással ellentétben félni egyáltalán nem jobb. Hogy ugyan fontos, hogy gondoljunk a családunk, a szeretteink jövőjére, nem lehetünk sem a múlt, sem a jövő rabjai, a jelenre kell gondolnunk. Mert aki folyamatosan retteg és paranoiásan igyekszik túlélni, az valójában nem él. Az csak vegetál.

Csakhogy – és az előadás ezt is kitűnően megmutatja – mindazok a válságok, amiket magyarként, de akár bárhol a világban megéltünk, nyomot hagynak rajtunk. Mert a tragédiák így működnek: megtanítanak félni. És ha nem nézel szembe a félelmeiddel, azok örökre ott ragadnak benned és felemésztenek.

Ebből a szempontból a Libor Katalin által megálmodott, klausztrofób játéktér igazi telitalálat: színészként ugyan jól lehet benne játszani, nézőként bizonyos, hogy fojtogatónak fogjuk találni egy idő után. Akárcsak a főhősök közti dinamikát. Az egykor szebb napokat is megélt morgolódó házaspár mindkét tagja megfeleltethető egy-egy archetípusnak: a világot a saját perspektíváján keresztül megítélő, a rögeszméjétől megkérgesedett ezermester öregember, meg a későn sarkára álló feleség intő jelként szolgálhatnak arra, mire érdemes odafigyelni egy hosszú házasságban.

Mindez mégis így van a helyén: néha épp abból tanulunk a legtöbbet, és az tud adni erőt a pozitívabb élethez, ha tükröt tartanak nekünk.

Az előadást október 8-ától láthatja a veszprémi közönség, de a budapesti Márai Színházban is bemutatják.

Képek
Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
A négynapos fesztiválon hat dokumentumfilmet nézhetnek meg, akik a Cinema Citybe látogatnak. A csütörtöki nyitónap után még pénteken, szombaton és vasárnap is várják az érdeklődőket.
Idén nemzetközi fellépőkkel jön a Holtszezon
Idén nemzetközi fellépőkkel jön a Holtszezon
Február 23-26 között második alkalommal rendezik meg a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa elsőszámú irodalmi eseményét. Ezúttal négy napon keresztül, tizenhárom helyszínen, százegy programmal várják az érdeklődőket.
Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Lebegő Michelin-bábu a város felett, negatív közhangulat, állami pénzek, hiányos EKF-kommunikáció, és egy ezeket felölelő Európa Kulturális Fővárosa nyitóprogram. A mit, miért kérdésekről olyan valakit kérdeztünk, aki belülről átlátja a történéseket, de lokálpatriótaként, és helyi vállalkozóként civil szemszögből is figyeli az EKF munkáját. Mészáros Zoltán főtanácsadó minősítésben dolgozik a Veszprém-Balaton 2023 Zrt-nek, de a nevéhez fűződik az Oliva Hotel és Étterem, a Rozé, Rizling és Jazz Napok, valamint az idén 20 éves VeszprémFest is. Az ő narratívájában egy sokkal tisztább képet kaphatunk az EKF szellemiségéről és az előttünk álló évről.
Visszatér Erzsébet királyné és új szobrok is költöznek a ligetbe
Visszatér Erzsébet királyné és új szobrok is költöznek a ligetbe
A közgyűlés csütörtökön döntött az Erzsébet-ligetben elhelyezendő szobrokról. A műalkotásokat a jelenleg zajló felújítást követően helyezik majd el a közparkban.
Közösen kell megteremteni az alkotó élethez szükséges békét – Csák János
Közösen kell megteremteni az alkotó élethez szükséges békét – Csák János
Vasárnap délután a Pannon Egyetem auláját A nagy Himnusz sztori című rendkívül népszerű előadás töltötte meg. Nyáry Krisztián és Bősze Ádám humoros, ugyanakkor tényszerű estjét az innovációs és kulturális miniszter, Csák János is megtisztelte.