Mi magyarunk bizony nem muzsikálunk valami túl jól a lelki betegségek megítélése terén. Ugyan az elmúlt években elindult egy lassú változás, sokan még mindig úgy érzik, megbélyegzi őket a társadalom, ha kiderül róluk, hogy valamilyen mentális betegséggel vagy pszichiátriai zavarral küzdenek. Éppen emiatt sokan itthon csak akkor – vagy sajnos akkor sem – kérnek segítséget, amikor már nagy a baj, addig úgy gondolják, inkább majd magukban megoldják, ha például a depresszió tüneteit kezdik felfedezni magukon. Holott egyedül ezek a helyzetek nem mindig kezelhetők, egy szakember értő segítségével viszont igen látványos javulás érhető el.
Dr. Balczár Lajos, a Horgony Pszichiátriai Betegekért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke, a veszprémi Pszichiátriai Gondozó vezetője szerint önmagában az előítéletek valahol természetesek, normál élettani folyamatról van szó, amely a világban való eligazodásunkat szolgálja. Ugyanakkor tény, hogy még mindig gyakori a megkülönböztetés a mentális betegségekkel kapcsolatban, az alapítvány célja pedig épp az, hogy az információátadás révén ezeket leolvassza, valamint az egészségügyet, a pszichiátriai gondozást és a szociális ellátást közelebb hozza egymáshoz és összekapcsolja őket.
A lelki betegségeket ugyanis hajlamosak vagyunk emberi mivoltunk fölé emelni, miközben ahogy azt Janka Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem pszichiáter professzora is kijelentette, a lélek kötőszövete az agy: azaz az agy betegségei a lelki folyamatok zavarát hozzák magukkal. Erre jutottak a postícovid szindrómával kapcsolatos kutatások is: a vírus több esetben károsította a betegek agyát, ami szorongásos, depressziós tüneteket hozott magával. De nem csak egy fertőzés lehet kihatással az agyunkra és így a lelki egészségünkre: a szociális közeg, az izoláció, az elmúlt évek veszélyhelyzetei – a pandémia, a háború, a válság – is látványosan nyomot tudnak hagyni rajtunk.
Meglátszik ez a számokon is: Veszprémben a pszichiátriai szakrendelőben éves szinten 4-5000 ember fordul meg, a pszichiátriai gondozó nagyjából 600 gondozottat lát el. A szociális gondozotti kör ennél valamivel szűkebb kör. Ez három kistérséget fed le, Veszprémet, Várpalotát és Balatonalmádit, itt közösségi ellátásban 80-100 főről beszélhetünk, míg a nappali ellátásban kb. 40 fő érintett.
Balczár Lajos szerint szerencsére pozitívumok is vannak. 2020-ban Veszprém megye szakorvosi csapata vehette át az Ixtab elismerést, melyet az öngyilkosság-megelőzésben élen járó megyei csapatoknak adnak át. Ez nem csupán azt jelenti, hogy az adott területen a legalacsonyabb az öngyilkossági ráta, a díj kiosztásánál az előző öt év statisztikáit veszik figyelembe, melyeknek folyamatosan csökkenő tendenciát kell mutatniuk. Sajnos a járvány alatt Magyarországon az egész világhoz képest nagyon megnőtt az öngyilkosságok száma, mostanra azonban ismét sikerült visszatérni a díj átadásakor érvényes számok szintjére – a megyében tehát jó irányba haladunk.
Tennivaló ugyanakkor bőven akad, s ezek közül is a legfontosabb a prevenció. Az alapítvány és a gondozó munkatársai alapvetően bioszociális szemlélettel dolgoznak, azaz munkájuk során figyelembe veszik az ember biológiai létén túl a szociális közegét és a spiritualitását is. Vagyis vallják, hogy a lelki egészséghez a jóllét érzésén és a mindennapi stressz leküzdésén túl az értelmes közösségi lét, valamint a környezet is hozzájárul.
Éppen ezért indították útjára a Lelki egészség TERMÉSZETesen programsorozatot, mely lehetőséget teremt az értelmes közösségi létre, a kapcsolódásra, valamint az információátadásra. A rendezvény záró eseményét szombaton a Veszprém Agórában tartották, ahol elsősorban a természettel való kapcsolódás fontosságára hívták fel a figyelmet: számos kutatás igazolja, hogy a természetben töltött idő jótékony hatással van az ember fiziológiájára és mentális egészségére. De az állatok közelsége is segít: nem véletlen egyre gyakoribbak a lovas vagy kutyás terápiás foglalkozások.
Az eseményen utóbbival is megismerkedhettek a résztvevők, emellett Csányi Vilmos etológus tartott előadást, de szóba került a biodiverzitás fontossága, zeneterápiás bemutatóval és örömtánccal készültek a szervezők.
A rendezvényen részt vett Bázsa Botond önkormányzati képviselő, aki a tematika kapcsán kiemelte, a négylábúak jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy gészséges életet élhessünk – sokan azt gondolják, a kutyák iránti mély szeretet és ragaszkodás volt a nemrég elhunyt II. Erzsébet hosszú életének titka is, s mi magyarok is jól tesszük, hogy igazi kutyás nemzet vagyunk.
