Kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött a pénteki rendezvény a Kossuth utcán, ahol a száz nap múlva induló ünnepi év programjaiba is betekintést adtak.
Porga Gyula polgármester azzal a felütéssel indította a beszélgetést, hogy Veszprém már a 2004-es pályázaton is részt vett, ám akkor Pécs nyerte el a lehetőséget, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lehessen. A polgármester azóta is nyomon követte a különböző országokban nyertes programokat, és megállapította, hogy ez alapvetően nem egy turisztikai pályázat, hanem lehetőség arra, hogy a közösség kitalálja magát és a problémáit kulturális eszközök segítségével oldja meg. Már a pályázat kiírása előtt megkezdték a munkát, bevonták a veszprémieket is, hiszen a program akkor lehet sikeres, ha az itt élők is magukénak érzik. A polgármester köszönetet mondott annak a 116 önkormányzatnak, akik társultak hozzánk és mindvégig kitartottak mellettünk ezen az úton.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint a veszprémi pályázatot az tette igazán jóvá, hogy nemcsak a városban, hanem térségben gondolkozik. Mint mondta, az Európa Kulturális Fővárosa program célja, hogy felmutassa azokat az értékeket, amelyek összekötnek minket Európában, márpedig Veszprém ezer szállal kötődik a földrészhez és az országhoz is – ezt szimbolizálja, hogy január 21-én, a Himnusz születésének kétszázadik születésnapjához kapcsolódva indul a programév.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója elmondta: az elmúlt három évben felkészítették Veszprémet és a környéket a jövőre ránk irányuló nagy nemzetközi érdeklődésre. Parkolókapacitást növeltek, szálláshelyek bővítettek, frissítették és fejlesztették a kulturális intézmények módszereit, felújítottak épületeket. Úgy gondolja, hogy a kínálatban a helyiek és a külföldiek is megtalálják majd, ami őket érdekli.
Mike Friderika, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt programfejlesztési igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a programkínálatot nem egy zárt csoport hozta létre, a megvalósuló programok mintegy 90 százalékát a közösségek találták ki, akikkel a VEB2023 Zrt. folyamatos párbeszédet ápolt. De nemcsak helyben találtak partnereket, hanem nemzetközi szinten is, kapcsolódási pontokat kerestek a másik két 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címet viselő várossal, a romániai Temesvárral és a görög Elefszínával. Fontosnak tartották, hogy ne a szervező csapat találja ki az EKF év programjait, hanem inkább segítsék a helyieket szintet lépni és akár nemzetközivé tenni a már meglévő kínálatukat, mert ez a lendület 2023 után is kitarthat.
Erre a gondolatra reagálva Navracsics Tibor kijelentette: a hangsúlyt nem arra helyezik, hogy minél több európai és világsztárt hozzanak Veszprémbe, inkább a helyi közösséget szeretnék megerősíteni, és tapasztalata szerint azok az Európa Kulturális Fővárosa programok az erések, amelyek az ott élőket támogatják.
A kerekasztal-beszélgetés végén a résztvevők közös gombnyomással elindították a visszaszámlálást, ami száz nap múlva, 2023. január 21-én éri el a nullát.
A programokról külön cikkben írunk majd, de az Európa Kulturális Fővárosa program mobilapplikációjában már számos megtalálható közülük, a kínálatot pedig folyamatosan töltik fel a szervezők.
