2023. február 7.
//
Tódor névnap

8 projekten keresztül feltárul az, amiről az EKF programjai szólnak

Múlt pénteken elindult a 100 napos visszaszámlálás a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program nyitóünnepségéig. Január 21-én hivatalosan is elindul az az ünnepi év, amely során több száz program közül lehet majd válogatni a térségben, viszont ezek felsorolása szinte a lehetetlen vállalkozás lenne. A lista helyett a szervezők is úgy gondolták, inkább témaköröket villantanak fel a programbejelentő ünnepségen. Viszont 8 kiemelt projekt így is megkapta a lehetőséget, hogy már most bemutatkozzon a leendő közönsége előtt. Ezek megismerése után pedig kirajzolódik, hogy valójában mennyire is lesz sokszínű a 2023-as és az utána következő időszak.

Mielőtt azonban belemélyednénk ennek a 8 projektnek a részleteibe, fontos kitérni arra a csoportosítási rendszerre, amibe az EKF csapata összegyűjtötte az összes olyan programot, amit ők maguk, vagy helyi vállalkozások, civil szervezetek valósítanak ugyancsak a „ragyogó” logó alatt.

Projektmenedzseri nyelven ezeket klasztereknek nevezték el, ami a gyakorlatban 9 témakört jelent, ami magába foglalja a zenétől a hagyományőrzésig az összes olyan területet, ami megjelenik az EKF programjain keresztül, de földrajzi és időbeni síkon is megkülönbözteti az egyes projekteket. Az EKF klasztereit ebben a cikkünkben mutatjuk be részletesen.

Visszatérve a 8 kiemelt projektre, amelyek a 100 napos visszaszámlálási ünnepségen is bemutatkoztak, alábbiakban röviden bemutatjuk őket, amelyek közt a zene, a tanulás, a természet, a hagyományőrzés, a divat és az építészet is megjelenik, de a lista végére még így sem értünk.

 

Semmi különös? A Bakony ékkövei

Igaz lenne a felvetés, hogy semmi különös nincs a kis bakonyi falvakban? Aligha! A Felsőfokú Tanulmányok Intézete most azt a célt tűzte ki az EKF-en belül, hogy bebizonyítsa, milyen sok rejtett érték van ezekben a kis településekben, valamint hogyan olvadtak egybe az évszázadok alatt a természettel és alakult ki ez a szimbiózis a közösségek és az erdők között. Mindezen egy 20 főből álló kutatócsoport dolgozik, akik között geológusok, szociológusok és marketing szakemberek is helyet foglalnak. Ráadásul ahelyett, hogy kizárólag a laptop előtt kutatnák az online forrásokat, A Bakony ékköveinek csapata jóformán leköltözött a projektben érintett négy településre, Nagyesztergárra, Jásdra, Borzavárra és Bakonynánára. Itt bekapcsolódtak a helyi közösségek szokásaiba, folyamatosan archiválják a történeteket, kutatják az elfeledett, de ma is létező emlékhelyeket az erdőkben, amiket hamarosan a nagyérdemű elé tárnak majd.

Kőfeszt

Cseh Tamás halálának 10. évfordulóján, 2019-ben indult a Kőfeszt története. Az időzítés nem véletlen, hiszen a Balaton-felvidéki Kővágóörsön az ő szellemiségét próbálták megidézni egy zenei és kulturális fesztivál keretében. Nem véletlen, hogy a Kőfeszt egyik címkéje a „nyugalom fesztiválja” lett. Ahogy Csúri Ákos, a fesztivál megálmodója is megfogalmazta, az élő hagyományokat szeretnék bemutatni, ráadásul a külföldiek számára is érthető lesz, hiszen a zene, a tánc olyan közvetítő eszközök, amelyekhez nem szükséges nyelvtudás.

2019-ben Kővágóörsről indult a fesztiválba, jövőre már 10 környékbeli település kapcsolódik be. Ez a szám azonban nem fog emelkedni, hogy a Kőfeszt megőrizze eredeti hangulatát és miliőjét.

Ameddig pedig várunk a 2023-as fesztiválra, a Kőfeszt folkklubokban lehet családias hangulatban megtapasztalni a magyar és helyi kultúra sokszínűségét időről időre.

fotó: Kőfesztfotó: Kőfeszt

Hangvető

Interurban

Egy igazán izgalmas projektbe vágtak bele a Hangvető esetében, amit, ha közelebbről megvizsgálunk egy puzzle kirakós darabjaiként is értelmezhetünk. Az Interurban névre keresztelt projektben nem kevesebb, mint 26 város kapcsolódik össze a zenén és más művészeti ágakon keresztül. Közös bennük, hogy voltak, illetve lesznek Európa kulturális fővárosai, vagy pedig az UNESCO – a zene városa cím büszke birtokosai, más esetben pedig partner- vagy testvérvárosi szinten kötődnek Veszprémhez. A veszprémiek számára mindkét cím ismerős lehet, hiszen az EKF mellett a Királynék városa az UNESCO ezen kitüntetésével is rendelkezik, az Interurbanban pedig ezt vették alapul.

Weyer Balázs, a projekt szervezője úgy fogalmazott, egy nagy műholdként kell elképzelni a projektet, aminek a jeléből Veszprém kap is, valamint hozzá is ad. Így kapcsolódik össze a kultúra mezsgyéjén Veszprémmel többek közt Brno, Szkopje, Tirat-Carmel, Liverpool, Tartu, Nyitra, Rovaniemi, Bologna és még sok másik.

Hangjáték

„Aki tud zenélni, az boldogabb ember.” Ez a gondolat hívta életre az EKF zenei fejlesztési programját szintén a Hangvetőn belül, amelynek a missziója az, hogy a zenélés élményét, ezt a mindenkiben ott rejtőző képességet minél szélesebb körben elterjessze, Veszprémet pedig még inkább az aktívan zenélők városává tegye.

Fontos, hogy nem professzionális zenélésre alapoz a projekt, hanem saját magunk szórakoztatására, az interaktív élményszerzésre, mindezt pedig nem egy alkalommal közösségi alapon teszi.

fotó: Veszprémi Utcazene Fesztiválfotó: Veszprémi Utcazene Fesztivál

Együtt Berhidáért – romaniforberhida

Aki kicsit is tájékozott a divat világában, annak minden bizonnyal nem ismeretlen a romani stílus. Ez a roma kultúra ábrázolásait alapul vevő divatirányzat az egyik olyan központi eleme annak az EKF projektnek, amit Berhidán, Várpalotán és Veszprémben valósítanak meg roma emberek. Célja, hogy a térségben élő hátrányos helyzetű roma kisebbséget komplex módon fejlesszék, ezt pedig különböző tehetséggondozó programokkal érjék el.

Ezek közül az egyik az a varróműhely, amit Berhidán hoztak létre és helyben élő, roma származású lakosoknak kínálnak lehetőséget, hogy elmélyedjenek a ruhatervezés, a varrás és ezen keresztül természetesen a romani stílus kreativitásában.

Varga Erika, a projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott, a fiatalokat nem lehet saját szűkebb közösségük, családjuk nélkül fejleszteni, ezért több generáció bevonásával a tudásanyag és az ismeret biztosan bekerül a családba.

A projektben a romani stíluson kívül megjelenik még a zene, a képzőművészet, tehát tágan értelmezik a kultúra adta lehetőségeket, ezzel pedig a helyi romákat szeretnék felzárkóztatni, valamint még inkább erősíteni az egységet az itt élő közösségekkel.

Királynék földjén

Veszprém egyik legrégebbi jelzője a „Királynék városa” és, ha megkérdeznek valakit, hogy a megyeszékhelyhez csupán a hangulata miatt milyen identitást kapcsolna, 10-ből 8 ember a nőiséget emelné ki. Ezt vették alapul a Királynék földjén projektben, ahol helyi nők – civilek, családanyák, mentálhigiénés szakemberek, vállalkozók – fogtak össze, hogy ötleteiket egy projektben egyesítsék és 2023 végéig különböző interaktív módokon tárják a közönség elé.

Ezek között lesznek gyerekprogramok, gasztronómiai foglalkozások, közéleti beszélgetések, helytörténeti kutatások, valamint a zene és a képzőművészet is megjelenik, összesen 90 kisebb-nagyobb programra lehet számítani. Ami pedig összeköti ezeket, az minden esetben a női vonal, és a klasszikus nőiességre jellemző elemek megjelenése, de nem csak nők részére.

A Királynék földjén projekt 2023 szeptemberében fog kiteljesedni, ekkor egy többnapos rendezvényosorozaton, a Királynék hetén prezentálják majd a nagyközönség előtt is az elmúlt időszak eredményeit.

Tájtéka

A Kortárs Építészeti Központ egy rendkívül komplex kutatásba kezdett a Balaton-felvidéken, amelyben felkutatják és láthatóvá teszik a régió tájhasználatának jellegzetességeit, a példaértékű gyakorlatokat és a közösségek szerepét. A projekt során helyi közösségekkel dolgoznak együtt és a közös tapasztalatokból mintaprojekteket alakítanak majd ki. A gyakorlatban használható javaslatokat és eszköztárat készítenek itt élőknek, beköltözőknek és ide látogatóknak.

Céljuk, hogy ezeken keresztül bemutassák és ötleteket adjanak arra, hogyan lehet ma kötődni egy történeti tájhoz, és egyben fenntartható és megújulni képes életmódokat és közösségi tájhasználati gyakorlatokat kialakítani.

Az már most látszik, hogy a Balaton-felvidék tele van olyan megoldásokkal, amelyek máshol az országban nem jelennek meg, ezeket is összegyűjtik a Tájtékában és 2023-ban különböző közösségi programokon keresztül mutatják majd be.

forrás: Tájtéka / Cseh Edina fotójaforrás: Tájtéka / Cseh Edina fotója

Bazaltiskola

Úgy is lehetne beszélni a Bazaltiskoláról, mint a szabadtéri oktatás Krúdy-módszeréről. Az alapvetése a projektnek az, hogy a természetnek inspiráló ereje van, ezt kihasználva pedig a tanárok kezébe szeretnének olyan eszközöket adni, amit felhasználva egy új, egymásra épülő oktatási módszerrel tudnak fellépni arra a katedrára, ami lehet éppen egy bazaltszikla, vagy farönk a természetben.

A Bazaltiskolában a tanterem lehet, hogy egy tisztás az erdő közepén, az órai eszközök pedig kövekből, faágakból állnak össze, de mindennek funkciója van a közös munka során. Ennek a módszertanán dolgoznak a Bazaltiskola megvalósítói.

fotó: Bazaltiskolafotó: Bazaltiskola

Inota fesztivál

Ki ne ismerné a 8-as főút mellett az inotai hőerőmű monumentális hűtőtornyait és épülettömbjeit? Az egykori hőerőmű bezárása óta viszont sokszor nem került a figyelem középpontjába. Leginkább urbexesek célállomása, de néhány hollywoodi film forgatási helyszíne is volt már, ezeken kívül birkacsordák legelnek csak a területén.

Ez változik meg 2023 augusztusában, hiszen az erőmű területe és épületei egy nagy zenei fesztiválnak, az Inota fesztiválnak adnak majd otthont.

Formabontó és merész vállalkozás egy egykori ipari komplexum hasznosítását a kultúra vonalán elkezdeni, de a fesztivál szervezői éltek a kreativitásuk és az EKF adta lehetőségekkel.

Augusztus 31. és szeptember 3. között hazai és nemzetközi fellépők érkeznek majd Inotára, elsősorban az elektronikus zene világából, akiknek szakmai workshopot is tartanak, esténként pedig a zenélésé lesz a főszerep.

A fesztivál nem csak zeneiségében, látványvilágában is egyedülálló lesz, hiszen profi fénytechnológia segítségével bevonják majd az épületeket és a tornyokat is a fesztivál pezsgésébe.

Hajas Bálint

További cikkek

Április 13-16. között rendezik meg a Veszprém Blues Fesztivált
Április 13-16. között rendezik meg a Veszprém Blues Fesztivált
Április 13-16. között rendezik meg a Veszprém Blues Fesztivált, amelyen négy nap alatt csaknem ötven koncert és több mint harmincöt fellépő várja a közönséget.
Fürge ujjak a gitárhúrokon
Fürge ujjak a gitárhúrokon
Mindannyiunknak vannak emlékei arról, ahogy a tábortűz mellett ülve gitárszóra énekelünk – talán e közös élményünk miatt tekintünk olyan rajongással az egy szál gitárral színpadra álló előadókra, akik a letisztult, őszinte zenét képviselik.
Navracsics Tibor: a kultúra segítheti a gazdasági növekedést
Navracsics Tibor: a kultúra segítheti a gazdasági növekedést
A kultúra segítheti a gazdasági növekedést, a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozatot arra szeretnék használni, hogy a kultúrára alapozva az egész régióban gazdasági növekedést indítsanak el - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a 30. Turizmus Évadnyitó Gála 2023. rendezvényen tartott köszöntőjében.
Zenével hívják fel a figyelmet a Balaton sérülékenységére
Zenével hívják fel a figyelmet a Balaton sérülékenységére
Tizenkét zenész és zenekar által szerzett dalok a Balaton környezeti értékeire hívják fel a figyelmet, melyek a BALATORIUM ökológiai, kulturális eseménysorozat keretein belül jelennek meg 2023-ban. A legmenőbb magyar előadók mellé pedig fiatal tehetségek jelentkezését is várják.
Történetek a redők mélyéről – szerelmes levél Kaunashoz
Történetek a redők mélyéről – szerelmes levél Kaunashoz
Európa tavalyi kulturális fővárosa, a litván Kaunas EKF-projektjében elkészült Klostės című filmet vetítették kedden a Pannon Egyetem E épületében.