Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Árral szemben

2022. november 6. 13:17
Péntek Imre Elpergő évek című önéletrajzi kötete kapcsán Kilián László szerkesztő beszélgetett a szerzővel.

A József Attila-díjas költő bár majd két évtizede Zalaegerszegen él, Veszprém nem idegen terep számára: 1974-75-ben népművelő volt, majd 77-ig a Napló munkatársaként dolgozott. Az elmúlt években két kötetben is jelentek meg képzőművészeti írásai, legújabb, önéletrajzi esszéregénye, az Elpergő évek az ünnepi könyvhétre jelent meg.

Ebben ír többek között az indulásról, mit jelentett a Kilencek tagjaként először publikálni az Elérhetetlen föld című antológiában. A fiatal bölcsészhallgatókból álló költőcsoport annak idején ragaszkodott hozzá, hogy közösen hallassák hangjukat, s ahelyett, hogy hivatalos úton adták volna ki antológiájukat, saját maguk szerkesztették meg az írásokat. Bár a neki járó szakmai elismerést Péntek Imre szerint a kötet nem kapta meg, sőt szerzői jó időre diszkvalifikálták magukat a támogatott irodalomból, az 5000 példányban nyomott kötet pillanatok elfogyott és ma is időtállónak számít.

Életét és munkásságát később is jellemezte az árral szemben úszás. Bár urbánus költő is lehetett volna, ő inkább a vidék felé húzott. Alkotott Miskolcon, Szombathelyen, Veszprémben, Székesfehérváron, Dunaújvárosban és Szegeden is, s mindig is azt vallotta, a vidék lelkületét fel kell tárni, meg kell mutatni, el kell felejteni azt, hogy minden csak a fővárosban történhet.

Az sem volt épp szabálykövető döntés, hogy verseiben rendszerint felhozott közéleti témákat, személyeket. „Annak idején az volt a nézet, hogy nem érdemes közéleti verseket írni, a közélettel foglalkozzon a politika, megvannak erre a megfelelő fórumok, én azonban soha nem értettem ezzel egyet” – mesélte a veszprémi kötetbemutatón. Rendszeresen ironikusan csipkedte a politikai szereplőket, bár szerinte ezzel nem volt egyedül, Kukorelly Endre ugyanezt csinálta.

Péntek Imre mesélt arról is, hogy ő mindig harcolt valamilyen ügyért. Mint mondta, ha a belső igazságra való késztetés megvan az emberben, és az sérül, akkor muszáj érvényt szerezni újra annak az igazságnak.

Mindez pedig úgy tűnik, végső soron kifizetődő volt: a költő pályafutása során elnyerte szinte az összes fontos irodalmi és közéleti díjat: József Attila-díja mellett a Penna Regia, a Bethlen Gábor-díj, A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét és középkeresztjét is megkapta, 2022-ben pedig Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Life&Style Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Azt gondoljuk, hogy ismerjük a jazzt? A zenészek közti titkos összekacsintásokat, a füstös klubokat, a dallamokba rejtett érzelmeket? Aligha! Borbély Mihály, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas jazz-zenész megtanított rá, hogy ez a műfaj valójában nem misztikum, hanem a legőszintébb emberi gesztusok zenévé formálása, ahol kétszer nem tudnak eljátszani ugyanúgy egy dalt sem, még a legnagyobb zenészek sem. ma 1:26 Az ima ötven árnyalata Life&Style Az ima ötven árnyalata A keresztény hit megélése sokféle formát ölthet. Alakítja a szakrális élmény, a személyes szocializáció és a habitus is. Az pedig nem meglepő, hogy mindez különböző kulturális jelenségekben is testet ölt. Miért lenne kivétel ez alól a zeneiség, amelyből az újkorban kinőtt egy olyan különleges irányzat, ami egy amerikai keresztény számára Isten dicsőítésének legmélyebb átélése, európai szemüvegen keresztül viszont fesztiválhangulatot idéző örömzene. A gospel nem Whoopi Goldberggel kezdődött, és nem állt meg a brooklyni afroamerikai gyülekezetek istentiszteleteinél. Sőt, előfordult már, hogy egy kisebb isteni csodának volt az aláfestő zenéje. ma 1:26 A Kabóca Bábszínház készen áll rá, hogy európai szintű teátrummá váljon Life&Style A Kabóca Bábszínház készen áll rá, hogy európai szintű teátrummá váljon Markó-Valentyik Anna Junior Prima-díjas bábművész, színésznő, rendező, a Kabóca Bábszínház művésze, férje Markó Róbert író, dramaturg, rendező, s a Kabóca Bábszínház igazgatója. Most párosinterjút adtak lapunknak többek között arról, miként működnek a dinamikák a házaspár életében úgy, hogy közben egy intézményben dolgoznak. A Kabóca Bábszínházról, a teátrum terveiről, és arról is szó esett, miként sikerült a kultúrakedvelőkkel megértetni, hogy a báb műfaja nem csupán a gyermekeknek szól. tegnap 12:03

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.