A megemlékezést a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozata szervezte. A költő életútját Sebestyén Erika középiskolai tanár foglalta össze.
Endrődi Sándor 1850-ben született Veszprémben. Tanulmányait Nagyszombatban, Veszprémben, Székesfehérváron és Kecskeméten folytatta, végül Pápán érettségizett. Felsőoktatási tanulmányai Berlinbe, Lipcsébe majd Budapestre kötötték. Számos budapesti lapban jelentek meg publicisztikái, újságírói keresetét később tanárként egészítette ki Nagyváradon. 1880-ban feleségül vette Écsy Antóniát, a házasság azonban tragikus véget ért: a költő néhány éven belül két gyermekét majd feleségét is elvesztette. A gyász elől a munkába menekült, visszatért Budapestre, ahol a parlamenti napló szerkesztőjének nevezték ki. 1899-ben levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. 1920-ban, hetvenévesen hunyt el.
A megemlékezésen Rábai Zsanett, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad versmondója adta elő Endrődi néhány költeményét. Az irodalmár szobránál a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozata, valamint az önkormányzat képviseletében Brányi Mária alpolgármester és Halmay Gábor önkormányzati képviselők helyeztek el koszorút.
