Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A történelmet ismerve nem is annyira bizarr a Trónok harca

2023. március 4. 7:47
A streaming szolgáltatások fantasy irodalomra gyakorolt hatásairól beszélgetett múlt héten, a Holtszezon kortárs irodalmi fesztivál keretében Sipos Nikolett fantasy-szakértő, Kolozsi László filmkritikus, író, forgatókönyvíró és Fekonya Róbert moderátor.

A beszélgetés központjában a Trónok harca állt: miért vált sikeressé a sorozat, és hogyan befolyásolta az utána érkező műveket ez az elsöprő népszerűség? 

A legtöbb fantasy történet főszereplőjét a Joseph Campbell által az 1949-ben kiadott Ezerarcú hős (The Hero with a Thousand Faces) című munkájának modellje alapján alkotják meg a szerzők, az általa felvázolt archetípusok és fejlődéstörténetek mozzanatait a műfaj számos alkotójánál felfedezhetjük Victor Fleming Óz, a csodák csodája című munkájától kezdve a Star Warson át  egészen J. K. Rowlingig. George R. R. Martin, a Trónok harca szerzője azonban szakított ezzel a modellel, fordulópontos karakterépítést választott, aminek a lényege, hogy az olvasó érdeklődését meglepetésszerű, megrázó fordulatokkal tartsa fenn. 

Fekonya Róbert, Sipos Nikolett, Kolozsi LászlóFekonya Róbert, Sipos Nikolett, Kolozsi László

Ez az építkezés jól illeszkedik a klasszikus tévésorozatok receptjéhez, ahol az epizódok végén váratlan fordulatokkal, cliffhangerekkel igyekeztek rávenni a nézőt arra, hogy a következő epizódot is megnézze. 

De mitől vált annyira népszerűvé a Trónok harca?

Sipos Nikolett szerint az egyedi történetépítés mellett a CGI, a számítógépes grafikával megteremtett látvány fejlődése sokak érdeklődését felkeltette. A fantasy film nem friss műfaj – példaként a már említett Óz, a nagy varázsló (1939) mellett a Michael Ende regényéből készült Végtelen történet (1984) is szóba került –, és már korábban is készültek mélyebb, tartalmasabb darabok, de a nézők nagy része, akiket a látvány vonzott be, a Trónok harcában szembesült először azzal, hogy egy fantasy nemcsak boszorkányokról meg fura lényekről szólhat, hanem például erőteljes társadalmi-politikai cselekményszálat is felvonultathat. 

Kolozsi László szerint Martin ebben is erős: felrajzolja az emberi gyarlóság panoptikumát, és amit elénk tár, az arról tanúskodik, hogy kiválóan ismeri a középkori történelmet: a valóság legalább annyira fordulatos, bizarr és morbid volt, mint amilyenek Martin regényei. Példaként felvetette, hogy az Árpád-ház története hasonló fordulatokat hoz, mint a Trónok harca: a megvakított, süketté tett Vazul gyermekei visszatértek, elfoglalták a trónt, politikai érdekházasságokat kötöttek, néha egymás ellen is ármánykodtak. A történelmet ismerve a regény cselekménye már nem is tűnik olyan vadnak. De a sikerben Kolozsi szerint az is közrejátszik, hogy Martinnak a világépítésben is kivételes tehetsége van, hozzá hasonlóan talán csak Neil Gaiman tud ennyire komplex és lebilincselő univerzumokat létrehozni. 

A beszélgetésben felmerült, és nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy Martin zsenialitása jól tetten érhető az utolsó évadok színvonalbéli zuhanásában is. Amikor a szerző hátrébb lépett, és nagyobb szabadságot kapott David Benioff és csapata, a szereplők elkezdtek teljesen karakteridegen módon viselkedni, megcáfolták a több évadon át épített útjukat, a történetvezetés helyenként kifejezetten összecsapottnak érződött.

A szolgáltatók az új Trónok harcát, a szerzők a menekülőutat keresik

Nem véletlen, hogy az elmúlt években egyre-másra jönnek a fantasy sorozatok, minden szolgáltató az új Trónok harcát, az aranytojást tojó tyúkot keresi. A nézők részéről óriási az igény – magyarázta Kolozsi –, hiszen a modernizáció előtt a mítoszok átszőtték a mindennapokat, részei voltak a kultúrának. A mítoszaitól megfosztott világban sem tűnik el az embernek az a vágya, hogy kapcsolatot teremtsen a természetfelettivel, emberfeletti hőstettekről szóló történeteket ismerjen meg, és a fantasy irodalom valamint a Marvel-univerzum éppen ezt a vágyat elégíti ki. 

A szerzők azonban gyakran ódzkodnak attól, hogy eladják a munkájukat valamelyik társaságnak. Tudni kell ugyanis, hogy kevesen kapnak akkora kontrollt a tartalom fölött, mint Martin. Egyre gyakoribb, hogy tudatosan kifejezetten olyan világokat teremtenek meg, amelyeket lehetetlen filmre vinni – vagy legalábbis jelenleg annak tűnik. A beszélgetés egy más pontján felmerült, hogy Gaiman Sandman-sorozatának megfilmesítése is elképzelhetetlennek tűnt akár csak tíz évvel ezelőtt is, a technológia azonban kinőtte ezt a kihívást – ahogy a jövőben kinőheti azokat a kereteket is, amelyek közé szorítva ma gondolkozunk.
 

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila
további cikkek
„Ma is megállok a padnál, ahol régen éjjelente aludtam” közélet „Ma is megállok a padnál, ahol régen éjjelente aludtam” A Veszprémi Érseki Főiskolán közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítést szerveztek. A Szabadító című dokumentumfilm rávilágít, a bűnözés és a drogok világából van kiút. tegnap 18:14 Miért olyan jók az osztrákok borászatban? bor Miért olyan jók az osztrákok borászatban? Elcsépelt közhelynek tűnik, mégis van igazságtartalma, hogy a magyar borok világhíresek… Magyarországon. Ezzel szemben a sógorok pincészeteiben készült borok a világ szinte bármelyik szegletében felbukkannak elegánsabbnál elegánsabb éttermekben és borbárokban. Csütörtök este a veszprémi Wine&Vinyl hagyományos borklubjában Ausztria borai kerültek terítékre, ráadásul az egyik legilletékesebb személy tolmácsolásában. A Zöld veltelini és a Rajnai rizling társaságában pedig kiderült, mit lenne érdemes ellesni egykori monarchiabeli társunktól. tegnap 12:21 Nem volt közömbös a csend kultúra Nem volt közömbös a csend Február harmadikán a veszprémi Hangvillában Cseh Tamás emlékesttel ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. A Csönded vagyok című teltházas este végén álló tapssal fejezte ki háláját a közönség. Véleménycikk és köszönetnyilvánítás a tizenkettedik sorból. 2025. február 7. 11:04 A Veszprémi Petőfi Színház Őze Áron rendezésében mutatja be a Lila ákácot kultúra A Veszprémi Petőfi Színház Őze Áron rendezésében mutatja be a Lila ákácot Szép Ernő történetét február hetedikén láthatja először a közönség a Veszprémi Petőfi Színházban. A premier előtti napokban Őze Áron rendezővel beszélgettünk, aki elmondta, mindenkinek ajánlja az előadást, aki volt már valaha szerelmes. Annak is, aki még nem volt, de szeretne az lenni. És persze annak is, aki épp most szerelmes… 2025. február 6. 22:03

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.