2023. május 28.
//
Emil, Csanád névnap

A történelmet ismerve nem is annyira bizarr a Trónok harca

A streaming szolgáltatások fantasy irodalomra gyakorolt hatásairól beszélgetett múlt héten, a Holtszezon kortárs irodalmi fesztivál keretében Sipos Nikolett fantasy-szakértő, Kolozsi László filmkritikus, író, forgatókönyvíró és Fekonya Róbert moderátor.

A beszélgetés központjában a Trónok harca állt: miért vált sikeressé a sorozat, és hogyan befolyásolta az utána érkező műveket ez az elsöprő népszerűség? 

A legtöbb fantasy történet főszereplőjét a Joseph Campbell által az 1949-ben kiadott Ezerarcú hős (The Hero with a Thousand Faces) című munkájának modellje alapján alkotják meg a szerzők, az általa felvázolt archetípusok és fejlődéstörténetek mozzanatait a műfaj számos alkotójánál felfedezhetjük Victor Fleming Óz, a csodák csodája című munkájától kezdve a Star Warson át  egészen J. K. Rowlingig. George R. R. Martin, a Trónok harca szerzője azonban szakított ezzel a modellel, fordulópontos karakterépítést választott, aminek a lényege, hogy az olvasó érdeklődését meglepetésszerű, megrázó fordulatokkal tartsa fenn. 

Fekonya Róbert, Sipos Nikolett, Kolozsi LászlóFekonya Róbert, Sipos Nikolett, Kolozsi László

Ez az építkezés jól illeszkedik a klasszikus tévésorozatok receptjéhez, ahol az epizódok végén váratlan fordulatokkal, cliffhangerekkel igyekeztek rávenni a nézőt arra, hogy a következő epizódot is megnézze. 

De mitől vált annyira népszerűvé a Trónok harca?

Sipos Nikolett szerint az egyedi történetépítés mellett a CGI, a számítógépes grafikával megteremtett látvány fejlődése sokak érdeklődését felkeltette. A fantasy film nem friss műfaj – példaként a már említett Óz, a nagy varázsló (1939) mellett a Michael Ende regényéből készült Végtelen történet (1984) is szóba került –, és már korábban is készültek mélyebb, tartalmasabb darabok, de a nézők nagy része, akiket a látvány vonzott be, a Trónok harcában szembesült először azzal, hogy egy fantasy nemcsak boszorkányokról meg fura lényekről szólhat, hanem például erőteljes társadalmi-politikai cselekményszálat is felvonultathat. 

Kolozsi László szerint Martin ebben is erős: felrajzolja az emberi gyarlóság panoptikumát, és amit elénk tár, az arról tanúskodik, hogy kiválóan ismeri a középkori történelmet: a valóság legalább annyira fordulatos, bizarr és morbid volt, mint amilyenek Martin regényei. Példaként felvetette, hogy az Árpád-ház története hasonló fordulatokat hoz, mint a Trónok harca: a megvakított, süketté tett Vazul gyermekei visszatértek, elfoglalták a trónt, politikai érdekházasságokat kötöttek, néha egymás ellen is ármánykodtak. A történelmet ismerve a regény cselekménye már nem is tűnik olyan vadnak. De a sikerben Kolozsi szerint az is közrejátszik, hogy Martinnak a világépítésben is kivételes tehetsége van, hozzá hasonlóan talán csak Neil Gaiman tud ennyire komplex és lebilincselő univerzumokat létrehozni. 

A beszélgetésben felmerült, és nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy Martin zsenialitása jól tetten érhető az utolsó évadok színvonalbéli zuhanásában is. Amikor a szerző hátrébb lépett, és nagyobb szabadságot kapott David Benioff és csapata, a szereplők elkezdtek teljesen karakteridegen módon viselkedni, megcáfolták a több évadon át épített útjukat, a történetvezetés helyenként kifejezetten összecsapottnak érződött.

A szolgáltatók az új Trónok harcát, a szerzők a menekülőutat keresik

Nem véletlen, hogy az elmúlt években egyre-másra jönnek a fantasy sorozatok, minden szolgáltató az új Trónok harcát, az aranytojást tojó tyúkot keresi. A nézők részéről óriási az igény – magyarázta Kolozsi –, hiszen a modernizáció előtt a mítoszok átszőtték a mindennapokat, részei voltak a kultúrának. A mítoszaitól megfosztott világban sem tűnik el az embernek az a vágya, hogy kapcsolatot teremtsen a természetfelettivel, emberfeletti hőstettekről szóló történeteket ismerjen meg, és a fantasy irodalom valamint a Marvel-univerzum éppen ezt a vágyat elégíti ki. 

A szerzők azonban gyakran ódzkodnak attól, hogy eladják a munkájukat valamelyik társaságnak. Tudni kell ugyanis, hogy kevesen kapnak akkora kontrollt a tartalom fölött, mint Martin. Egyre gyakoribb, hogy tudatosan kifejezetten olyan világokat teremtenek meg, amelyeket lehetetlen filmre vinni – vagy legalábbis jelenleg annak tűnik. A beszélgetés egy más pontján felmerült, hogy Gaiman Sandman-sorozatának megfilmesítése is elképzelhetetlennek tűnt akár csak tíz évvel ezelőtt is, a technológia azonban kinőtte ezt a kihívást – ahogy a jövőben kinőheti azokat a kereteket is, amelyek közé szorítva ma gondolkozunk.
 

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila

További cikkek

Udvardy György pünkösdkor: szeretnénk érteni, hogy mi történik
Udvardy György pünkösdkor: szeretnénk érteni, hogy mi történik
Pünkösd napját ünneplik vasárnap a keresztény egyházak. A húsvéti időszakot lezáró ünnepen a keresztények a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek. Dr. Udvardy György, veszprémi érsek a Szent Mihály székesegyházban tart misét, de videóüzenetében minden embernek üzent.
Láthatóvá vált az idő a kiállításon
Láthatóvá vált az idő a kiállításon
A két művész sokáig nem is tudott egymásról, és arról sem, hogy pont ugyanazt a dolgot csinálják egymással szemben. Csupán a Balaton választotta el őket. Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően viszont most összekapcsolódott Szalontai Ábel és Szabó Dezső fotóművészek munkássága. A Művészetek Házában péntek este két különböző, mégis egy kiállítás nyílt meg.
Idén sem marad senki rozé, rizling és jazz nélkül Veszprémben
Idén sem marad senki rozé, rizling és jazz nélkül Veszprémben
A Rozé, Rizling, Jazz Napok Veszprém olyan zenei és gasztronómiai fesztiválja, ami 13. éve úgy része a nyári programdömpingnek, hogy még a világjárvány miatt sem maradt el alkalom. Idén az Európa Kulturális Főváros évében ugyanúgy a jól bevált recept szerint készültek a szervezők, de néhány újítás így is bekerült a programok közé. Erről tartottak sajtótájékoztatót csütörtök este a Városháza előtti téren.
Menő zugot építettek a könyvtár egyik szárnyában
Menő zugot építettek a könyvtár egyik szárnyában
Klubhelyiség, társasjátékok, könyvek, eldugott sarkok, nagy közösségi terek, de még podcast stúdió és közösségi iroda is van az Eötvös Károly Megyei Könyvtár felújított épületszárnyában, amit stílszerűen csak Zugnak neveztek el megálmodói. Ez a fejlesztés is az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhető, a legfontosabb eredménye pedig, hogy végre elkészült egy olyan hely a városban, ami teljes egészében a fiataloknak szól és a jövőben ők alakíthatják saját igényeik szerint azt, hogy mi történik a falak mögött. Szerda délután fiatalos stílusú, ünnepélyes átadót rendeztek.
Bemutatták a Szombat folyóirat veszprémi, tematikus számát
Bemutatták a Szombat folyóirat veszprémi, tematikus számát
Kedd délután az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy-terme adott otthont az eseménynek, a sok felújítás óta pedig ez volt az első rendezvény, mely megvalósulhatott a teremben.