A Pannon Egyetem konferenciaterme szerda délelőtt teljesen megtelt az egyetem hallgatóival, oktatóival, valamint jelen voltak az intézmény képviselői és több helyi katonai vezető és kadét is. Ők mindannyian Ruszin-Szendi Romulusz előadására érkeztek, aminek fókuszában ugyan valóban a haderőfejlesztés állt, ám annál sokkal szélesebb körben érintette a stratégiaalkotás, a logisztika, de még a diplomácia témaköreit is.
Mielőtt az altábornagy elkezdte volna előadását, dr. Gelencsér András, az egyetem rektora köszöntötte a megjelenteket. Ő beszédében úgy fogalmazott, a biztonság érzete elemi szükséglete minden embernek, ezt pedig most érezzük igazán, amikor a szomszédos háború miatt veszélybe került.
Dr. Gelencsér András
A rektor kitért arra is, hogy a Pannon Egyetem volt az országban az első olyan intézmény, amely tantárgyai közé beemelte a honvédelmi alapismereteket, ami azóta is népszerű a hallgatók körében, ráadásul azóta több másik intézmény is követte a példájukat, továbbá toborzó irodának is helyet adtak az egyetemen, ezzel is segítve a honvédség munkáját.
A köszöntő után Ruszin-Szendi Romulusz lépett a mikrofonhoz, aki első mondataiban úgy fogalmazott, Veszprémbe mindig úgy jönnek, mintha hazatérnének, utalva a város hagyományos katonamúltjára, valamint jelenére is, hiszen nem olyan régen szervezték újjá a Légierő Parancsnokságot a városban, amit a helyiek csak úgy ismernek, mint a „Szikla”.
Dr. Ruszin-Szendi Romulusz
Huntingtont idézve – aki azt mondta, a következő nagy háború a vallási törésvonalak mentén fog kialakulni – megjegyezte, a történelem mindig tartogat valami váratlant, hiszen a neves amerikai politológus előrejelzése sem igazolódott be, jelen helyzetben a szomszédunkban két azonos kultúrájú és történelmében számos ponton összefonódó ország vívja a harcot egymással, ezekre a váratlan helyzetekre pedig fel kell készülnie az országoknak.
Ebben a folyamatban pedig több stratégiai lehetőség is adott: függetlenek maradnak, mint Svájc, vagy Ausztria, vagy felfegyverzik magukat nukleáris töltetekkel, ami az altábornagy szerint nem egy reális lehetőség, esetleg fejlesztik a hadsereget mások példája után, valamint megerősítik a szövetségi rendszerüket, ami Magyarország esetében a NATO-t és az EU-t jelenti.
Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte, hogy e négy lehetőség közül Magyarország kettő kombinációját választotta stratégiája alapjául. A haderőfejlesztést, valamint a szövetségi rendszerének megerősítését. Megemlítette, hogy idén eléri az ország a NATO által kért 2%-os GDP-ráfordítást a haderőfejlesztésre.
Az altábornagy előadásában társadalomtudományi kérdésköröket is érintett, mint mondta, akkor lehet stabil egy ország, ha a társadalom, a kormányzat és a katonaság egyensúlyban és összhangban van egymással.
Hogy ez mit jelent pontosan, azt Ruszin-Szendi Romulusz több olyan példával is megmagyarázta, amelyek az utóbbi években a Magyar Honvédséghez kapcsolódtak, mégsem elsősorban hadászati feladatokról beszélünk.
Ilyen volt például a déli határkerítés felállítása, valamint az őrzésének a megszervezése rekordidő alatt. Ezután jött a koronavírus-járvány, amikor ugyancsak a katonák segítettek a kórházakban megszervezni a logisztikát. De nem csak a kórházakban, hanem a stratégiai fontosságú cégeknél is megjelentek, hogy biztosítsák azok zavartalan működését és baj esetén megteremtsék a kapcsolatot a kormányzattal. (Utóbbira egyébként nem volt szükség.)
Ez a szerteágazó tevékenységi kör, ami mind-mind a honvédséghez kapcsolódik maga után vonja a haderő fejlesztését is, ami jelenleg is javában zajlik, technológiai téren és szervezetfejlesztésben is.
Az altábornagy pozitívumként említette, hogy a civil társadalomban a bizalom kezd ismét megerősödni a katonák iránt, valamint a haderőfejlesztésre költött összegeket is elfogadják az emberek, mert megértették annak fontosságát a biztonságuk érdekében.
Ennek kapcsán, mármint a haderőfejlesztéshez kapcsolódóan Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, a most megvásárolt harckocsik, rakétarendszerek, helikopterek mind-mind a gyártósorról érkeznek, azaz újonnan állnak hadrendbe a Magyar Honvédség keretein belül, mellettük pedig karbantartják és használják a régi eszközeiket is.
Magát a hadiipart is fejlesztik az országban, ebben egyébként a szocializmus előtt élen járt Magyarország, de a 20. század második felében visszaesett, most viszont ismét ilyen kutatási központokat és gyártósorokat építenek, többek közt Várpalota mellett is.
Ezek között ráadásul saját magyar fejlesztésű fegyverek is lesznek, ami már tesztüzemben fázisában van.
Saját vezetői felfogásáról úgy beszélt, mint aki hisz a kölcsönös bizalmi viszonyokban beosztottjaival, ő felvázolja az elérni kívánt célt, az alparancsnokok pedig a saját kereteiken belül proaktív módon végrehajtják azt.
