Góliás Róbert, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének tagja – aki a testületen belül a női szakág irányítója volt – ajánlotta fel az akkor még NB II-es veszprémi klubnak, hogy rendezzék meg az Európa-bajnok Svédország elleni barátságos mérkőzést. A VSE vezetői úgy gondolták, ezzel jó pontot szereznek az MLSZ-nél, ezért igent mondtak a felkérésre.
1986. szeptember 18-án 400 néző előtt vonultak pályára a csapatok. Igencsak meglepő volt, amikor a bemelegítés után a játékosok visszamentek az öltözőbe, ugyanis nők lévén szükségét érezték, hogy megigazítsák a sminket és a szerelést, ami csak a himnuszok alatt, majd a meccs első perceiben maradt hibátlan, mert a küzdelem hevében egyre kevésbé számítottak a külsőségek.
A magyar női válogatott csak bő egy évvel korábban játszotta első hivatalos összecsapását, és a svédek elleni veszprémi meccs csupán a 11. volt a sorban. A mérkőzés a papírforma szerint alakult: az Európa-bajnok vendégek hamar kétgólos előnyt szereztek, ezután a magyaroknak sikerült szépíteni, de a szünetre visszaállt a korábbi különbség (1-3). A második félidőben csak egyszer találtak be a vendégek, így 1-4 lett a vége. Kiss Lászlóné Lukács Katalin szerezte válogatottunk becsületgólját. Nem véletlenül volt Anya a beceneve a csapaton belül, ugyanis már 36 éves volt akkor, de tudását igazolta, hogy pályafutása végéig 80-szor ölthette magára a címeres mezt, melyben 11 gólt szerzett.
A történet része, hogy a pályán elszenvedett vereségért a fehér asztalnál vettek elégtételt a magyar csapat vezetői és a mérkőzés szervezői. Bognár Zoltánnak, a VSE sportszervezőjének profizmusát dicsérte a Somló-hegyen tartott borkóstolóval egybekötött magyaros vacsora, ami után a hazaiak énekelve, a vendégek pedig mély álomba zuhanva tették meg a klub autóbuszán a visszautat Balatonalmádiba a szállásukig… Vilmoskörte pálinka volt az aperitif, majd újházi tyúkhúsleves, tejfölös paprikás csirke és túrós, valamint meggyes rétes került az asztalra. Ezután a társaság tiszteletét tette néhány környékbeli pincében, ahol végigkóstolhatták a legfinomabb nedűket. Ezen a „meccsen” kiütéses vereséget szenvedtek a svédek…
Egyébként később veszprémiek is letették névjegyüket a magyar női labdarúgó-válogatottban. Zágor Bernadett a Gizella Veszprémi SE után a Ferencvárosban és az MTK-ban lőtte a gólokat, közben a nemzeti gárdában 72 mérkőzésen 6-szor volt eredményes. Németh Júlia is a királynék városából került a Fradihoz, és 14-szer védte a válogatott kapuját. Nemzeti színű mezben Vágó Fanny a jelenlegi csúcstartó – 127 meccsen 61 gólt lőtt. Ő családja révén kötődik Veszprémhez: édesapja az NB II-es futballcsapatnál, az ugyancsak Attila nevű testvére pedig a VKKFT NB I/B-s kézilabdázóinál edzősködött annak idején.