Mindezt a furcsa kettősséget, mármint az autó bemutatását és tudományos előadást egy rendezvénybe tömörtve a Magyar Lélek Alapítvány által létrehozott Verancsics akadémia hozta tető alá. Viszont egyáltalán nem egy szokatlan marketinghúzásról van csak szó, egy új SUV bemutatása mögött is állhat már-már filozofikus tartalom, ahogy ez a rendezvény elején is elhangzott, miszerint a világot ért sokkhatások után, amit a világjárvány és a háború okozott, a felocsúdás időszakában egy új autó bemutatása is azt jelképezi, hogy az élet megy tovább, csak sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek hétköznapi dolgaink.
Valami ilyesmi volt a lényege dr. Veress Gábor előadásának is, aki több oldalról járta körbe a hétköznapokban tapasztalható és mindenkit érintő jelenségeket.
Hogy miért éppen a Császár cégcsoport veszprémi autószalonjában kerültm erre sor, arra is egyértelmű a válasz: a Veszprémben régóta sikeresen működő vállalkozás vezetője, Császár Endre, valamint fia, ugyancsak a cégcsoportban dolgozó Gábor lelkes támogatói a kultúrának és képviselői annak a világnézetnek, amit a Magyar Lélek Alapítvány is hirdet.
Ez pedig főleg az egészséges nemzettudatra épül, a magyarság szellemi, tárgyi és épített örökségének megőrzésére a keresztény kultúrkörben, valamint nem csak megőrzésére, hanem gyarapítására is, többek közt a mostani rendezvényen keresztül.
Dr. Veress Gábor előadása is ezt a szemléletet képviselte. A nyugalmazott egyetemi professzor, aki végzettségét tekintve vegyészmérnök és alkalmazott matematikus korát meghazudtoló frissességgel és jövőbemutató látásmóddal elemezte a világ problémáit és adott elméleti megoldásokat a kialakult helyzetekre. Mindezt különböző szegmensekre szétbontva, hogy a szellem is könnyebben tudjon elboldogulni a professzor gondolatvilágában.
A professzor néha zsigerig hatoló nyíltsággal beszélt olyan problémákról, mint az értékvesztett világ tapasztalható jelei. Arról a korról, amiben élünk, ahol már nem klasszikus diktatúrák épülnek, hanem hitel- és kamatdiktatúrák, ezek legfőbb képviselői pedig a különböző nemzetközi szervezetek és országok, ahol az USA és az Európai Unió neve is elhangzott.
Azt, hogy ezt az átlagember miért nem érzékeli feltűnően a professzor azzal magyarázta, hogy a szintén értékválsággal küzdő médiában az olyan életellenes nézetek kapnak kiemelt helyet, mint az abortusz, vagy az eutanázia, de ugyanebbe a körbe emelte be a mesterséges intelligencia megjelenésének veszélyét is, ami kitűnik oly formán, hogy se etikája, se érzelmei nincsenek, amit emberi aggyal nehéz megérteni, pláne, ha mindennapunk részévé kívánják tenni egyes lobbicsoportok.
„Nyilas Misi még értette, hogy mit jelent az: légy jó mindhalálig. Egy mai gyerek vajon értené ezt?" - tette fel a kérdést a professzor, aki arra is rávilágított, ha ma valaki a „szeretet” fogalmát próbálja beemelni például egy konfliktusos helyzet megoldásában, egyből a kirekesztés sorsára juthat.
A mostani trendi európai kultúra kizárja Istent és a túlvilág létezését a valóságból, helyette csak a felvilágosult eszméknek ad helyet. Holott, ha kicsit is mélyebben ezen eszmék mögé nézünk, láthatjuk, hogy valójában lelki szennyezésről van szó, amit egyesek a szabadságjogok kizárólagos feltételének hazudnak.
A közel sem pozitív korkép után a professzor rávilágított néhány megoldási lehetőségre is, igaz, ezek sem garantálják azt, hogy egyik pillanatról a másikra egy értékorientáltabb világot hoznak el, de a fenntarthatóbb út ösvényét jól kijelölik.
Az egyik ilyen megállapítása az volt, hogy nem szabad a szabadságot túlhangsúlyozni a felelősséggel szemben. Konkrét példán keresztül: mindenki a tanárok, vagy éppen a diákok jogairól beszél, de felelősségükről már kevesebb szó esik. De ide akár behelyettesíthető lenne bármelyik hivatás is. Dr. Veress Gábor szerint létezik egy ideológiákon felül álló erkölcs a világban, amit jó lenne tudatosítani mindenkiben.
Az előadó egyetemi professzorként kitért a tudományos élet állapotára is. Mint mondta, attól, hogy valaki alkot valamit, még nem lesz tudományos. Erősen bírálta a környezettudatosságra alapuló nézeteket is, hiszen, ahogy mondta, leginkább azzal foglalkozunk csak, amit meg lehet fogni, amit aztán szankcionálni lehet, mint például a széndioxid-kibocsátást, holott nem is ismerjük velejéig az üvegházhatás mibenlétét és az ezzel kapcsolatban sokszor idézett gázok valódi működését. Szerinte az a fogalom, hogy klímavédelem nem releváns, hiszen a klímát nem lehet és nem kell védeni, viszont a következményeivel már fontos lenne foglalkozni és a megváltozott körülményeket kezelnie az emberiségnek.
Ennél a pontnál kitért még néhány konkrét és szerinte elhibázott lépésre, mint például a németek atomerőmű bezárásaira, aminek következtében most kénytelenek fosszilis energiát használni az áram előteremtésére, vagy a franciáktól vásárolni, akik viszont Európában a legtöbb atomerőművet üzemeltetik. Vagy éppen az elektromos autók kérdéskörére, ezen a ponton a professzor véleménye egybevágott a Pannon Egyetem jelenlegi rektorának, dr. Gelencsér Andrásnak a nézeteivel is, miszerint az elektromos autók mögötti marketing egy olyan technológiát takar, aminek előállítása jóval környezetszennyezőbb, mint a benzines autók működése.
Gondolatmenete végén a professzor összefoglalásképpen a keresztény emberek lehetőségéről beszélt, mint akik változtatni tudnak ezeken a negatív tendenciákon. Ahogy fogalmazott, a keresztény ember forradalma maga a szeretet, amiből mindig többet kell adni, mint a világban fellelhető gonoszság.
Az előadása végén aztán átvette a főszerepet az új Renault leleplezése a szalon másik felében. A lepel az új Renault Australról hullott le, egy ízig-vérig városi SUV-ról, a francia márka legújabb termékéről.
A Magyar Lélek Alapítvány tehát egy újabb előadással tűnt fel Veszprémben, de nem csupán ebben merül ki a civil szervezet tevékenysége. Kiadóként ők gondozzák Márfi Gyula, emeritus érsek írói munkásságát is, aminek keretében várhatóan még idén júniusban megjelenik a nyugalmazott érsek „Az istenkeresés útján” című könyve is. A Magyar Lélek Alapítványról és a Verancsics akadémiáról még több információérhető el erre a linkre kattintva.
