A konferencián a magyar történettudomány kiválóságai szólaltak fel, akik részletesen tárgyalták a Gizella királyné életével összefüggő eseményeket és azok következményeit. Az előadásokon érintett témák segítettek abban, hogy a résztvevők minél mélyebben megértsék Gizella királyné szerepét a magyar történelemben és az államalapítás időszakában.
A konferenciát Rácz Árpád, a Rubicon Intézet elnöke nyitotta meg egy rövid köszöntővel, amelyben kitért Gizella királyné életére és jelentőségére, ami a konferencia további előadásainak és beszélgetéseinek alapjául szolgált.
Az előadásokat Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója és Csákó Judit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa tartotta.
A szakértők részletesen tárgyalták II. Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella házasságából született Gizella életútját, akinek később Géza magyar fejedelem kérte meg fia, István számára a kezét. Bemutatták Gizella és István király házasságkötésének dinasztikus hátterét, és beszéltek a bajor-magyar háborús feszültségekről és a 973. évi quedlinburgi béke jelentőségéről.
A következőkben megismerhették Gizella és István király esztergomi megkoronázásának történetét, részleteit a hallgatók. Az előadók kiemelték Gizella német papi és katonai kíséretének jelentőségét, valamint az Árpád-házi királynék szerepét a későbbi időszakokban. Elemezték a Henrik császár által küldött királynéi korona és a királynéi intézmény kialakulását is.
A következő előadásban a figyelem a konferencia helyszínére, Veszprémre irányult: a veszprémi egyházalapításra, Gizella veszprémi kegyuraságára, valamint a veszprémi püspök szerepére a magyar királynék koronázásában. Különös hangsúlyt kapott a királynéi korona Veszprémbe kerülése és az, hogy II. András miért vitte azt magával a Szentföldre.
Ezután Gizella sorsa, István halála, valamint a Péter és Aba Sámuel királyok közti trónviszályok témája került elő. A szakértő részletesen elemezte a történelmi valóságot és azt, miként alakult ki negatív kép Gizella alakjáról a krónikákban. Emellett érintette Gizella emlékezetét, valamint a passaui szerzetesi életét, temetését és a boldoggá avatásával kapcsolatos kérdéseket.
Az előadásokat követően a moderátor, Szarka László, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa vezette a záró beszélgetést és összegzést. Összefoglalták a konferencia fő eredményeit és megvitatták, hol a helye Gizellának a magyar királynék történetében, valamint a magyar államalapítás és a Szent István korabeli egyházszervezés kontextusában.
Zsoldos Attila akadémikus elmondta: Gizella helyét alapvetően az jelöli ki, hogy Szent István, első királyunk felesége volt.
A magyarság számára Szent István az utolérhetetlen államférfi, míg felesége, Gizella az ideális királyné. Valóban hosszú és harmonikus házasságban éltek, s erre hiteles forrással is rendelkezünk. Veszprém mindig is kiemelt szerepet játszott a magyar királynék életében: 1216 óta a veszprémi püspök joga a mindenkori királyné megkoronázása. Gizella kultusza már akkor is és azóta is tart Veszprémben – magyarázta a szakember.
Szarka László főmunkatárs pedig arról beszélt, Gizella királyné emlékezete Veszprémben a legerőteljesebb, s ez meghatározza a magyar-bajor kapcsolatokat is.
A Rubicon Estek célja, hogy a magyar történettudományt és történetírást népszerűsítse. Gizella királyné élete, egyházszervezői tevékenysége pedig mindenképpen fontos téma, nemcsak a történészeknek, hanem a veszprémieknek, valamint az idelátogatóknak egyaránt – hangsúlyozta.
A Rubicon Intézet által szervezett konferencia nagyszerű lehetőség volt arra, hogy részletesen megismerjük Gizella királyné életét, szerepét és jelentőségét a magyar történelemben. A konferencia során bemutatott előadások és beszélgetések segítettek bővíteni tudásunkat Gizella koráról, és hozzájárultak emlékezetének mélyebb megértéséhez.
