A különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg például az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, addig egy másikban a légszennyező anyagok versenyeznek fejfájásunk fő kiváltó okáért. A felmelegedés okozta kockázatok mellett a légszennyező anyagok, különösen a finomszemcsés szálló por (PM2.5) részecskéknek és a nitrátoknak való kitettség a fejfájásos esetek mellett kapcsolatba hozható például a sztrók előfordulásának és súlyosságának fokozódásával, Parkinson-kórral és a szklerózis-multiplex tünetek erősödésével.

A légszennyezettség megszüntetése, a kül- és beltéri levegőminőség javítása, valamint a globális felmelegedés általános mérséklése mellett elengedhetetlen a szintén sérülékeny egészségügyi ellátórendszer felkészítése, mert e nélkül az alkalmazkodás is elképzelhetetlen.

Demenciát okozhat a légszennyezés?

Újabb neurológiai kutatás talált kapcsolatot a levegőszennyezettsége és az idegrendszer elváltozásai között, ezúttal időskorban. A napokban a Neurology szaklapban megjelent tanulmány eredményei azt mutatják, hogy azoknak a 70-es és 80-as éveikben lévő nőknek az esetében, akik magasabb szintű légszennyezésnek vannak kitéve, nagyobb a kockázata a Alzheimer-kórhoz kapcsolódó agyzsugorodásnak.

A kutatásban 1365 olyan, átlagosan 78 éves életkorú nő vett részt, akiknél a vizsgálat kezdetén nem volt demenciára utaló tünet megállapítható. Minden résztevőről készítettek agyi MRI felvételeket a tanulmány kezdetén és öt évvel később is. Az egyes résztvevők lakcíme alapján meghatározták a légszennyezésnek való átlagos kitettségüket az első MRI vizsgálat előtti három évben. Ezalapján a résztvevőket négy egyenlő csoportra osztották. A legalacsonyabb csoport átlagosan 7–10 mikrogramm finomrészecske-szennyezésnek volt kitéve köbméterenként (μg/m3). A legmagasabb csoport átlagosan 13-19 μg/m3 volt kitéve. Az Egyesült Államok Környezetszennyezési Ügynöksége (EPA) az átlagos, 12 μg/m3-ig tartó éves kitettséget tartja biztonságosnak.

A kutatók egy gépi tanulási eszközt alkalmaztak az Alzheimer-kór jeleinek feltérképezésére az agyban. Az eszközt arra tanították, hogy azonosítsa az Alzheimer-kór fokozott kockázatára jellemző agyzsugorodási mintákat a betegségben szenvedők MRI-felvételeinek olvasásával.

A résztvevők vizsgálat kezdetén, és öt évvel később készült MRI agyi vizsgálatai felvételeit pontozták azalapján, hogy mennyire hasonlítottak a gépi tanulási eszköz által azonosított Alzheimer-kór mintázatokhoz – különös tekintettel azokra az agyi változásokra, melyek az Alzheimer-kórra érzékeny régiókban jelentkeztek.

Pontszámok nulla és egy között mozognak, a magasabb pontszámok a nagyobb agyi változásokra utalnak. A pontszámok összeségében a vizsgálat kezdetén mért 0,28-ról 5 évvel később 0,44-re nőttek. A légszennyezésnek való kitettség szintjének minden 3 μg/m3-es növekedése után a két vizsgálat között szélesebb pontszámtartományt és átlagosan 0,03-as növekedést találtak. Ez öt év alatt nagyobb mértékű agyzsugorodást jelent illetve 24%-kal nőtt az Alzheimer-kór kockázata is. Ez a növekedés az életkor, az oktatás, a foglalkoztatás, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a testmozgás és más olyan tényezők kiigazítása után is változatlan maradt, amelyek befolyásolhatják még az agy zsugorodását, tehát sikerült kontrollálni a szennyezés hatását.

A tanulmány korlátai közé tartozik ugyanakkor az is, hogy csak idősebb nők körében végezték el a vizsgálatokat, így az eredményeket nem lehet kiterjeszteni sem a férfiakra, sem a fiatalabb nőkre. Emellett csak a regionális finomrészecske-szennyezést vizsgálták, más szennyezési forrásokat, például a közlekedési kibocsátásokat nem. Illetve az adatok hiánya miatt annak megbecslésére sem volt lehetőség, hogy milyen mértékű volt a résztvevők korábbbi életszakaszaiban a légszennyezettségnek való kitettségük.