Napirend előtt
Indítványt nyújtottak be Katanics Sándor (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) és Hartmann Ferenc (MSZP-LMP-Párbeszéd) frakcióvezetők, amellyel a katonai gyakorlótér közelében fekvő település(rész)ek számára szerettek volna állami kompenzációt elérni a honvédségi tevékenységgel járó hátrányok enyhítése érdekében. Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy a honvédelmi miniszter múlt heti veszprémi látogatása alkalmával felvetette neki ezt a témát, és megállapodtak abban, hogy a nyár során további tárgyalásokat folytatnak az ügyben. A miniszter nyitottnak látszott a komrpomisszumra, ugyanakkor a polgármester megjegyezte, hogy a szomszédunkban zajló háború miatt a katonai gyakorlóteret is intenzíven használja majd a honvédség. Mivel az egyeztetések megindultak a témában, a képviselői indítvány okafogyottá vált, a frakcióvezetők végül nem terjesztették elő szavazásra.
Interpellációjában Hartmann Ferenc számon kérte a városvezetést az eddig meg nem valósult fejlesztésekért (új völgyhíd, külső körgyűrű második ütem, 82-es út rátóti-kádártai elkerülő szakasz). Mikor valósulhatnak meg ezek a beruházások? – kérdezte. Porga Gyula sorra vette: a völgyhíd kiviteli tervekkel rendelkezik, megtörtént a kisajátítás, amint rendelkezésre áll a forrás, 6-8 hónap közbeszerzési eljárást követően 36 hónap kivitelezési időre lesz szükség. A külső körgyűrű füredi és csatári csomópontja között szintén rendelkeznek kiviteli tervekkel, ám a kisajátítások még nem történtek meg, így ezeket is beleszámítva 12 hónapot kell majd az előkészítésre szánni, ezután pedig 32 hónap alatt készül el az útszakasz bővítése. A 82-es út elkerülő szakaszánál az előkészítő tervezési feladatok előtt állunk.
Szintén Hartmann interpellált azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat tegyen lépéseket a vízbázis védelme érdekében a márkói murvabánya miatt. A polgármester írásban ígért részletes tájékoztatást. Szintén írásban reagál majd Katanics Sándor azon kérdésére, amelyben a gyulafirátóti kálvária mögött kialakított utcákkal kapcsolatban tett fel. A városrész képviselője jelezte: az utak csak részben, a közvilágítás csak nemrég került önkormányzati kezelésbe, csapadékvíz-elvezető rendszer pedig több helyen még meg sem épült.
Katanics Halmay Gáborhoz (Fidesz-KDNP), a Közjóléti Bizottság elnökéhez is kérdést intézett: tudott-e az elnök róla, hogy a bizottság egy határozatával megszüntette a múzeumpedagógiai munkakört a Művészetek Házában? Halmay elmondta, a Művészetek Házában betölthető foglalkozási köröket rendelet szabályozza, a bizottság a kérdéses határozattal csak a jogszabályhoz igazította az intézmény működési szabályzatát. A Művészetek Házában így is biztosítottak a több korosztályt megszólító foglalkozások. Katanics sérelmezte, hogy a módosítás miatt egy közkedvelt és jó szakembert bocsátottak el, Porga Gyula azonban azzal zárta le a vitát, hogy az intézmény vezetőjének joga és egyben felelőssége eldönteni, kikkel szeretne együtt dolgozni.
Gerstmár Ferenc (MSZP-LMP-Párbeszéd) napirend előtti felszólalásában az LMP-nek a központi költségvetéshez benyújtott módosító indítványáról számolt be (erről korábban itt írtunk). Hegedűs Barbara (Fidesz-KDNP) alpolgármester a Régiók Európai Bizottságának munkáját ismertette. Májusban a szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra szakbizottság egy delegációja látogatott városunkba, ahol megismerkedtek az Európa Kulturális Fővárosa programmal. Június elején rendezték meg az Európai Gazdasági Fórumát Łódźban, ahol az alpolgármester veszprémi fejlesztésekről beszélt, míg ezen a héten a brüsszeli Europcom konferencián a közösségi kommunikáció és az állampolgárok aktív bevonása volt a téma.
A napirend tárgyalása
Az egyik téma, ami komolyabb vitát generált, a város rövid- és középtávú lakáskoncepciója volt. Az elkészült szakmai anyag színvonalát mindenki dicsérte, a benne foglaltakkal kapcsolatban azonban már nem mutatkozott ekkora egyetértés. Több ellenzéki képviselő megjegyezte kritikaként, hogy Veszprém utolsó a megyei jogú városok között a saját tulajdonában lévő bérlakásállományt illetően. Gerstmár Ferenc megjegyzete: hiába szeretne a város fecskelakásokat kialakítani a fiataloknak, ha nincs szabad lakás, akkor ezt nem lehet megvalósítani. Hangsúlyozta: több önkormányzati bérlakásra van szükség, a magánszektor lakáskínálata nem mindenki számára elérhető. Guzslován Gábor (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) a célokhoz rendelt forrásokat nem látja. Kovács Rajmund (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) szerint mivel az elmúlt 17 évben a jobboldal vezette a várost, az ő felelősségük, hogy majd két évtized alatt sem bővítették a lakásállományt.
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) szerint azért magasak a magánszektor által kínált lakások bérleti díjai, mert ilyen áron is találnak rá bérlőket – vagyis működnek a piac törvényszerűségei. Abban egyetértett, hogy szükség lenne az önkormányzati bérlakások számának növelésére, hogy a rászorulóknak is tudjanak fedelet biztosítani, ugyanakkor tartja magát ahhoz, hogy aki piaci alapon is képes lakást bérelni, annak nincs szüksége az önkormányzat segítségére. Porga Gyula polgármester emlékezetett: azért nincsen az önkormányzatnak bérlakás-állománya, mert az önkormányzati lakásokat privatizálták a kilencvenes évek elején. Több ezer veszprémi család jutott saját otthonhoz abban az időszakban, és egyáltalán nem biztos, hogy ez rossz döntés volt. Veszprémben ma is sok lakóház épül, és mindegyik gazdára is talál: az emberek jobban bíznak a saját birtokukban lévő lakásban, mint a bérleményekben.
- Döntés született arról, hogy a Stromfeld utcai körzeti megbízotti irodát a jövőben a közterület felügyelet is használhatja.
- Kiderült az is, hogy a Bakonykarszt Zrt. tulajdonos önkormányzatai 98 százalékban az állami szolgáltatóba integrálás mellett döntöttek. A cég augusztus végéig 1,1 milliárd forint támogatást kapott a villamosenergia-beszerzésre, a tervek szerint szeptember elsejétől pedig beleolvad az állami szolgáltatóba.
- Az egészségügyi alapellátást szabályozó törvény alapján július elsejétől a Csolnoky Ferenc kórház veszi át a védőnői szolgálat működtetését. Az ellenzéki képviselők vitatták e döntés helyességét – azonban mivel a szabályozást a parlament hozta, az önkormányzatnak igazodnia kell a magasabb rendű jogszabályhoz. A város az ellátásához szükséges ingatlanokat a város ingyenesen a kórház használatába adja.