Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a Gyármentő Programot azért indította el a kormány az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket. Rámutatott, hogy a program keretében 120 milliárd forintot biztosítanak 140 kedvezményezett vállalat energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházásaihoz, hogy ezzel megteremthessék a biztonságos működés feltételeit, ennek nyomán pedig mintegy 300 milliárd forintnyi fejlesztés jöhet létre.
A mostani bejelentés értelmében huszonöt cég számára adták át a támogatási okiratot, amelyeket 27,5 milliárd forinttal segítenek. Ebből 61 milliárd forintnyi beruházás jön létre, s ennek köszönhetően több mint 12 ezer munkahely válik betonbiztossá. A projektek várhatóan 12 471 megawattórával csökkentik az energiafelhasználást.
Elsősorban technológiaváltás mellett kötelezték el magukat a vállalatok, sok esetben a gyárépületek hőtechnikai korszerűsítését tűzték ki célként, valamint a megújuló energia termelésére, használatára vonatkozó fejlesztéseket hajtanak végre, itt is leginkább a napelemes rendszerek telepítésével.
Szijjártó leszögezte, hogy huszonnégy magyar és egy olasz cég kap támogatást, ágazatok szintjén pedig a fém- és az élelmiszeripar emelhető ki. Arra is kitért, hogy a pályázatok nem a tipikus területi eloszlást mutatják, a legtöbb ugyanis Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből, majd Bács-Kiskunból, Hevesből és Veszprémből érkezett be. A társaságok főként napelemes rendszerek építéséhez kértek támogatást, ami nagymértékben segíti a megújuló energiaforrások bővítésére vonatkozó kormányzati célkitűzést. Mostanra átlépte az 5000 megawattot a magyar ipari és háztartási méretű napelemes rendszerek kapacitása, így jóval a megszabott határidő teljesülni fog a korábban 2030-ra kitűzött 6000 megawattos cél. "Ezáltal biztosítani tudjuk azt, hogy Magyarország továbbra is fenntartható, felelős növekedési pályán maradjon" - jelentette ki a miniszter. Ennek kapcsán pedig emlékeztetett, hogy hazánk egyike annak a húsz országnak, amely az utóbbi években úgy tudta növelni a gazdasági teljesítményét, hogy közben mérsékelte a károsanyag-kibocsátását, és a frissen bejelentett beruházások ennek a pozíciónak a fenntartásában segítenek.
A budapesti bejelentésen ott volt Simon Attila is, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója, amely vállalat összesen 334 millió forintos támogatás segítségével fejlesztheti megújuló energiaforrásait.
A cégvezető beszédében elmondta: a Herendi Porcelán az ország egyik legrégebbi és folyamatosan működő vállalkozása, viszont még ilyen stabil alapokon nyugvó vállalkozást is negatívan érintenek az egymást követő világgazdasági válságok, mint a 2018-as túltermelési, majd a Covid-19 okozta recesszió, most pedig a háború gazdasági nehézségei. Simon Attila ennek fényében külön méltatta a magyar kormány Gyármentő Programját, ami elmondása szerint gyorsan és hatékonyan reagált a gazdasági kihívásokra.
Szintén jelen volt az eseményen Ovádi Péter, Veszprém és térségének fideszes országgyűlési képviselője. Ő kitért arra, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra igazgatását Simon Attila egy nehéz időszakban vette át, mostanra viszont már sikerült elérni, hogy nyereségesen, összesen 60 országba exportálják a termékeket, ezzel együtt Magyarország egyik legfontosabb kulturális exportcikke lett a herendi porcelán, amire az itt élők méltán lehetnek büszkék.
Kitért arra is, hogy a porcelángyár közel 700 ember mindennapi megélhetését biztosítja, 30 éve változatlan tulajdonosi háttérrel.
A képviselő Herend mellett megemlítette, hogy Veszprémben és a megyeszékhely környékén már több vállalat részesült a magyar kormány támogatásában. Ilyen volt például a Valeo-Siemens, a Vesz-Mont, vagy éppen a Balaton Bútorgyár.
A Gyármentő Program kapcsán Szijjártó Péter elmondta, a kormány változtat a beruházásösztönzési rendszeren, amelynek nyomán ha egy kapacitás- vagy technológiafejlesztő beruházás részeként energetikai fejlesztést is végrehajt valamely vállalat, akkor a projekt energiafejlesztési része 50 százalékig támogathatóvá válik.
A miniszter az utóbbi évek nehézségeit is érintette, mondván: rövid időn belül kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, az utóbbi öt évtized legsúlyosabb válsága alakult ki a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt. Ezen helyzetet szavai szerint ráadásul az Európai Unió szankciós politikája is súlyosbította, amely jelentősen rontotta a kontinens vállalatainak versenyképességét. Hangsúlyozta: ugyanakkor Magyarország minden egyes krízisből megerősödve került ki, ami a speciális magyar válaszintézkedéseknek, a nemzeti érdek képviseletének volt köszönhető.
"Ragaszkodtunk ahhoz a sikeres gazdaságpolitikai stratégiához, amelynek a célja egy munkaalapú gazdaság létrehozása volt, ahol a legfontosabb célkitűzés az, hogy mindenki, aki akar, az tudjon dolgozni" - fogalmazott. Mint közölte, ezért hirdették meg minden idők egyik legrobusztusabb beruházásösztönző programját, amelynek keretében 300 milliárd forintnyi támogatást biztosítottak közel 1200 vállalatnak, amelynek nyomán 800 milliárd forintnyi beruházás jött létre, és így több mint 250 ezer munkahelyet sikerült megmenteni.
