Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Új, különleges sétákon fedezhetik fel az első magyar király és királyné örökségét a Veszprémbe látogatók

2023. augusztus 17. 14:18 // Forrás: Salt Communications
Koppány vezér legyőzése és a keresztény magyar állam születése, Szent Imre herceg fogadalma, a koronázási palást készítése, Gizella királyné ereklyéje – államalapításunk meghatározó mozzanatai, valamint a hozzájuk kapcsolódó történelmi emlékek mind-mind Veszprémhez, az első keresztény magyar püspöki székhelyhez köthetők. A megújuló veszprémi várnegyedben szinte mindenütt az államalapítóhoz és családjához kapcsolódó építészeti és kultúrtörténeti emlékekre bukkanhatunk – ezeket augusztus második felétől a Work in Progress 2023 programsorozat keretein belül új, vezetett tematikus séták során járhatják majd be az érdeklődők.

„Minden bizonnyal Veszprém volt a Szent István király által alapított püspökségek közül az első. Talán nem véletlen, hogy így alakult, hiszen első szent királyunk itt aratott győzelmet Koppány felett” – mondja Szent István király veszprémi kapcsolódásairól Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató.

Az államalapítás, az első keresztény püspökség megalapítása és Veszprém története ezer szálon fonódik össze. Ispánki József Szent István királyt és Boldog Gizella királynét ábrázoló ikonikus szobra mára a város jelképévé vált, az államalapítóhoz, valamint családjához köthető emlékekkel a várnegyed több pontján is találkozhatunk.

Fotó: Nagy LajosFotó: Nagy Lajos

„A keresztény államiság kialakulását idézik fel a barokk korban épült, államalapítónknak szentelt ferences templom mennyezetképei. A karzaton Szent Imre herceg fogadalomtétele tűnik fel, a hajó feletti részben pedig az a jelenet látható, amikor Szent István fogadja a pápa követeit, és megkapja a koronát. A pápa másik ajándéka Istvánnak az apostoli kettős kereszt, amellyel a királyt apostolnak ismeri el a magyar nép megtérítése miatt. A mennyezetre festett történet további részleteit a várnegyedbéli túrákon ismerhetik meg az érdeklődők” – tette hozzá Dr. Nagy Veronika

Szent István legendája szempontjából ugyancsak fontos emlék a Szent György Kápolna is. Szent István király legendájában fennmaradt történet szerint Szent Imre herceg ezen a helyen tett szüzességi fogadalmat. Ugyanitt őrizték Szent György ereklyéjét is, amelyet államalapító királyunk a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott, majd Veszprémbe hozatott. A Szent György Kápolna ettől kezdve fontos és látogatott zarándokhellyé vált. Mindezt az épület küszöbén a 14. századból ránk maradt latin felirat („in limine no sedeto”, vagyis „ne üljetek a küszöbre”) is jelzi, amely az ebben az időszakban idelátogató zarándoktömegeket figyelmeztette a helyes viselkedésre.  A koponyaereklyét később a Felvidékre akarták vinni a török elől menekítve, de útközben elporladt. A porladékból készült egy új ereklye, amelynek egy a darabja Salzburgba került, majd onnan a mai Répceszentgyörgyre.

Fotó: Nagy LajosFotó: Nagy Lajos

A „királynék városában” az Istvánhoz és Imre herceghez kapcsolható emlékeken túl nem szabad elfeledkeznünk Boldog Gizella királyné örökségéről sem. Veszprém és környéke már Sarolt (Szent István édesanyja) idején királynői kegybirtok volt, a település Gizella életében különösen nagy jelentőségre tett szert. A Veszprémi Főegyházmegye basilica minor rangú templomának, a Szent Mihály Főszékesegyháznak az építtetését – 1030 körül – első szent királyunk felesége kezdeményezte, akinek karereklyéje ma is a főtemplomban, a Szent Imre-oltárnál található.

Fotó: Nagy LajosFotó: Nagy Lajos

Egy másik hagyomány szerint a Veszprém-völgyi apácáknál készült az a hímzett miseruha, amelyet később koronázási palástként ismerhettünk meg. A hagyomány szerint Gizella saját maga hímezte ezt, hiszen királynéként elsősorban ő gondoskodott az egyházak felszereléséről. A kiemelt jelentőségű műtárgyat jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.

A Gizella királyné nevét viselő 13. századi kápolnát Koller Ignác, a barokk kor egyik kiemelkedő püspöke a 18. században első királynénk tiszteletére újíttatta fel, és ezzel jelentősen hozzájárult a veszprémi Gizella-kultusz megerősödéséhez. Az Érseki Palota és a Nagypréposti Ház között megőrzött épület ebben az időszakban kapta a ma ismert jellegzetes kaput és homlokzatot. A Veszprémi Főegyházmegye szándéka szerint első királynénk karereklyéje a Gizella Kápolna megújítása után 2025-ben a kápolnába kerül majd át. Ezzel Udvardy György érsek révén valósul meg, amit egykor Koller Ignác püspök tervezett.

Fotó: Nagy LajosFotó: Nagy Lajos

A veszprémi várnegyed Szent Istvánhoz, Gizellához és Imre herceghez köthető emlékeit a Veszprémi Főegyházmegye Work in Progress 2023 programsorozatának keretein belül, tematikus vársétákon ismerhetik meg a látogatók. A különleges eseménysorozat keretében a várnegyed beruházásban megújuló több épület, többek között a Körmendy Ház és a Biró-Giczey Ház és a Szent István Templom (egykori ferences templom) is bejárható.  A Biró-Giczey Ház emeletén augusztus második felétől a Nemzeti Múzeum régészeinek friss kutatási eredményeit bemutató kiállítás várja a látogatókat. A vezetett séták keretében az Érseki Palota egyes terei, a Gizella Kápolna továbbra is megtekinthető, ugyanakkor hamarosan a Szent György Kápolnában zajló régészeti kutatásokba is bepillanthatnak az érdeklődők.

Megújul a veszprémi várnegyed

A Veszprémi Főegyházmegye államilag támogatott beruházásának köszönthetően a veszprémi várnegyedben 2025-re összesen 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméter szabad terület újul meg. A projekt első üteme már befejeződött: 18 épület homlokzati, tetőszerkezeti munkái készültek el, és megnyitottak több olyan kertet is, amelyet eddig nem tekinthetett meg a nagyközönség.

vehir.hu
további cikkek
17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. ma 12:32 Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. 2024. június 18. 15:21 A balatoni fehérborok közt a legjobb a Veszprémi Érsekség Mandorlája A balatoni fehérborok közt a legjobb a Veszprémi Érsekség Mandorlája A 2024-es esztendő legjobb balatoni fehérborának választotta a Balatoni Szövetség a Veszprémi Érseki Pincészet 2023-as Mandorla Savignon Blanc borát. Sőt, a pincészet egy arany- és két ezüst minősítést is bezsebelt a XXI. Balatoni Borok Versenyén. 2024. június 14. 11:25 Udvardy György veszprémi érsek az egyház és a politika kapcsolatáról Udvardy György veszprémi érsek az egyház és a politika kapcsolatáról A politika és az egyház kapcsolata az évszázadok során folyamatosan változott, hol szorosan összefonódtak, hol pedig a legélesebb ellentétek alakultak ki a törésvonalaik mentén. Hogy van-e joga egyházi vezetőknek felszólalni politikai kérdésekben az még ma is komoly viták tárgyát képezi, arra pedig sokan nem is gondolnak, hogy lehet úgy is beszélni a politikáról egyházi szemüvegen keresztül, hogy egyébként ne essen az ember pártpolitikai állásfoglalás hibájába. Márpedig Udvardy György, veszprémi érseknek sikerült ez, aki a Youtube-on közzétett videójában nyílegyenesen jelölte ki, hogy keresztény felfogással miként kell a politikára és a politikai vezetőkre gondolni és hozzájuk viszonyulni. 2024. június 7. 12:15

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.