Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2025. január 1. ÚJÉV
Veszprém
4°C
2025. január 1. ÚJÉV
Veszprém
4°C

A régi szüreti felvonulásokon még a földesúrnak is beszólhattak a munkások

2023. szeptember 10. 17:42
szuret3_1-600x400
szuret3_1-600x400
szuret3_1-600x400
Sok kultúrtörténész elemezte már, hogy honnan ered a bor iránti szenvedély. Ha túllépünk a modern trendeken és visszanézünk a múltba, ezernyi népszokást, olykor meghökkentőeket is találhatunk, ami választ adhat erre a kérdésre is.

Elegáns szalonban vagyunk. Egy somelier tökéletesre vasalt fehér ingben éppen precízen töltögeti ki decinként az újbort a hasonlóan stílusos, már-már sznobériába átcsapó vendégseregnek. Közben mindenféle reduktív eljárásról, natúr borokról és pet-nutokról beszél. Gyors vágás és már egy szőlőhelyen vagyunk. Az embertömeg itt sem kicsi, de ők foltos, átizzadt ruhában vannak, a körmük piszkos a földtől, de nem kevésbé vidámak, mint az előbbi elegáns teremben lévők, esetleg valamivel harsányabbak.

Mindkettő jelenet ugyanúgy a magyar borkultúrának a része, és bár sok évtized és társadalmi osztály választja el egymástól a kettőt, a hagyományos szüreti mulatságok nem tűntek el máig sem a vidéki Magyarország kultúrájából, csupán a korábbi igazodási pontnak számító ünnep helyett ma inkább a falunapok hangulatát idézi.

Pedig a középkorban, a 16. és 17. századokban a szüret annyira fontos esemény volt egy térség életében, hogy ezekre a napokra még a hadviselő vitézek is hazautazhattak, helyben pedig szünetelt a törvénykezés is, hiszen az embereknek fontosabb dolga is volt a szőlőültetvényeken, mint vitás dolgaikkal foglalkozni.

A szüretek ideje nagyjából mindenhol egybeesett. Szeptember végén, de inkább október elején kezdtek hozzá, de például a tokaji vidéken konkrét dátum is volt, amihez igazodtak; október 28. Simon-Júda, a szőlők védőszentjének napja volt az, amikor nekiláttak az emberek szüretelni. Ma mindegy, hogy géppel, vagy kézi erővel szedik a szőlőt, ez a dátum törvényszerűen előrébb került a naptárban, és jogosan élhetünk a gyanúval, hogy van némi párhuzam a globális felmelegedéssel, amiért a szőlő is előbb beérik nyáron.

forrás: Fortepanforrás: Fortepan

De vissza a múlt századokba, amikor a szüret kezdetét sok szőlőhegyen a templomharangok megkondításával és mozsárágyúk elsütésével is jelezték. Ilyenkor a kisebb birtokoknál kalákában szedték a gyümölcsöt az emberek, a nagyobb földesúrnál viszont napszámba szegődött emberek, akiket nem is a házigazda, hanem az általa megbízott szüretgazda irányított. Rendszerint az ültetvények tulajdonosa meg sem jelent a munka során.

Egy viszont közös volt a kalákázásban és az irányított szüretekben is, méghozzá az, hogy utána fergeteges szüreti mulatsággal zárták az eseményt, ahol mindenki ott volt, akik részt vettek a munkában, még a gyerekek is.

Ez egy olyan fontos ünnep volt a közösségek életében, hogy rendszeresen összekötötték rokoni látogatással, de eljegyzéseket is előszeretettel szerveztek erre az alkalomra.

A szüreti mulatság valójában már a szőlőhegyen elkezdődött, amikor a munkások együtt elkezdtek levonulni. Ilyenkor nagy koszorút készítettek, amit aztán a vállukon vittek. A koszorú kerete fémből, vagy fából készült, erre szőlőfürtöket, leveleket, búzát, vagy még borosüveget is aggattak.

forrás: Fortepanforrás: Fortepan

Főleg a feudalizmus idejében volt divat, hogy ezután a menet a szőlősgazda házához vonult, ahol hangos rigmusokkal dicsérték a jószívűségéért, vagy éppen kigúnyolták mondókáikban a fukarságáért. Ezután vette kezdetét az éjszakába torkolló szüreti bál.

Ugyanúgy, ahogy a szüreti nótáknak, mondókáknak is megvolt a hagyománya, hogy melyik munkafolyamatnál, vagy éppen a korábban említett földesúri háznál csendülnek fel, úgy a szüreti báloknak is voltak visszatérő szokásai. Ilyenkor előtérbe került a tréfálkozás és némileg a farsangra hajazva bizonyos szerepekbe bújtak az ünneplők.

Az egyik leggyakoribb a csőszlányok és csőszlegények voltak. Az ő feladatuk az volt, hogy őrizzék a legszebb szőlőfürtöket, amelyeket felaggattak a faragott botokra. A vendégsereg ugyanis előszeretettel lopkodta a szemeket ezekről, akit viszont lopáson értek, annak jelképes összeget kellett befizetni. Ezt pedig a bál költségeinek fedezésére fordították. Ez a szokás egyébként az 1970-es években szervezett szüreti bálokon is feltűnt.

Szentgálon szombaton tartottak vidám szüreti felvonulástSzentgálon szombaton tartottak vidám szüreti felvonulást

Hasonlóan nem haltak ki, sőt reneszánszukat élik a szüreti felvonulások is. Ezekben is számos népi motívum megjelenik, amelyek viszont a magyar folklórnál sokkal régebbi gyökerekkel rendelkeznek. Az egész szüreti felvonulás szokása még a római időkre nyúlik vissza, akkor Bacchust, a bor istenét ünnepelték ezzel együtt.

Az ő alakja a magyar lovasszekereken is megjelent régebben, vagyis egy vörösbe öltöztetett férfi bábué, akit viszont „magyarosítottak” és így lett belőle Baksus Pajtás. Volt olyan hely is, ahol egyenesen huszárruhába öltöztették és egy hordó tetejére ültették.

De Baksus Pajtás mellett a borkirály és borkirályné is megjelent, ők azok az emberek voltak, akik házigazdái voltak az az évi szüreti bálnak. A menet során vidám színházi jeleneteket is megidéztek, például, ahogy a csősz és a tolvaj veszekszik egymással, de jelmezekben megidézték a törököt, a szerecsent, a cigányt, a vándorárust, de még a medvetáncoltatót is a magyar történelemből és mondavilágból.

Ehhez hasonló szüreti felvonulások környékünkön is megjelennek, Gyulafirátóton és Szentgálon például minden évben sokaknak állandó programja szeptemberben.

A hagyományőrzés Szentgálon is fontos. Az ünnepségre Ovádi Péter, országgyűlési képviselő is  minden évben hivatalos.A hagyományőrzés Szentgálon is fontos. Az ünnepségre Ovádi Péter, országgyűlési képviselő is minden évben hivatalos.

balint_1080x1080
balint_1080x1080
balint_1080x1080
Hajas Bálint
kovacsbalint
kovacsbalint
kovacsbalint
Kovács Bálint
további cikkek
varborton-4 (1)
varborton-4 (1)
varborton-4 (1)
Feltárul a rácsokon túli tabusított világ "Egy társadalmat nem az alapján kell megítélni, hogy hogyan kezeli a kiemelkedő polgárait, hanem az alapján, hogy hogyan bánik a bűnözőivel.” Dosztojevszkij mondata egyszerre alkalmas arra, hogy felkorbácsolja az indulatokat azoknál, akik a büntetés-végrehajtásban a társadalom jogos revansát látják a bűnözőkkel szemben, de ugyanúgy meg tudja világítani az emberarcúságot azokkal szemben, akik jogerős bírósági ítélettel a kezükben kényszerültek a börtönrácsok mögé. Nem véletlen, hogy ezzel az idézettel találkozik először az, aki az egykori veszprémi várbörtönbe belép. A történelmi falak még őrzik a tömlöcbe zárt betyárok utolsó sóhaját az akasztás előtt, ahogy a koncepciós perekben elítélt politikai foglyok imáit is és azt a szűnni nem akaró morajlást, ami a börtönök folyamatos ébrenlétére jellemző, miközben az idő mégis megmerevedik a raboknak, de ugyanúgy az őröknek is. A várbörtönben kialakított „Ember a rács mögött” című kiállítás nem egy középkori panoptikumot ígér. Nem is csupán egy történelmi utazást a sziklafalon kialakított legendás börtönben. Sokkal inkább egy morális tréning az ember lelkének. 2024. december 21. 12:27
1O4A2221
1O4A2221
1O4A2221
Száz arckép a jutasi altisztképzőből Csütörtök délután a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Zrínyi Kiadó közösen mutatta be Illésfalvi Péter Jutas 100 – Száz arckép a jutasi altisztképzőből című könyvét. 2024. december 17. 20:30
Képernyőfotó 2024-12-20 - 8.34.24
Képernyőfotó 2024-12-20 - 8.34.24
Képernyőfotó 2024-12-20 - 8.34.24
Miért van a kávéscsészéhez csészealj, és miért tartjuk el a kisujjunkat kávézás közben? Gondoljunk csak bele, hány helyen találkozunk a kávézás rituáléjával – reggeli rutinokban, baráti beszélgetésekben, üzleti találkozókon. És ott van mindig a kávéscsésze mellett az elmaradhatatlan csészealj. Első ránézésre talán nem tűnik többnek egy egyszerű, esztétikus kiegészítőnél, de ennek az apró tányérkának sokkal mélyebb múltja van, mint gondolnánk. 2024. december 20. 18:04
1O4A1347
1O4A1347
1O4A1347
A Női Helytállás kitüntetettjei ünnepélyes díjátadón vehették át az elismerést Hétfő délután a Városházán ünnepi keretek között díjazták azokat a szociális ágazatban dolgozó nőket, akik nehézsorsú társaik életét teszik könnyebbé, szebbé. A Venőke rendezvénye a múlt heti néma nőtüntetés folytatása volt. A Női Helytállás kitüntetettjeit műsorral köszöntötték. 2024. december 11. 16:11

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.