Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. június 17. Laura
Veszprém
19°C
2024. június 17. Laura
Veszprém
19°C

Lehet, hogy a kormány szervezte meg Magyarország elleni legnagyobb terrorcselekményt?

2023. szeptember 12. 21:50
Szerdán hajnalban 0:15 perckor volt éppen 92 éve annak, hogy a biatorbágyi vasúti viadukton egy hangos robbanás történt, pár másodperccel később pedig egy újabb, amikor a hídon haladó vonat mozdonya felrobbant a mélybe történő becsapódás után. Ez volt Magyarország XX. századi történetének legnagyobb terrorcselekménye, amit számos rejtély övez még mindig, többek közt az elkövető valódi kilétét is megkérdőjelezik sokan.

Az I. világháború utáni időszakban Magyarország államberendezkedése a király nélküli királyság volt, az ország élén pedig a kormányzó, Horthy Miklós állt, aki kvázi a király szerepkörét átvéve teljhatalmú vezetőként irányította az országot. Ráadásul egy olyan korban, amikor kezdtek éppen gyökeret verni az olyan szélsőséges politikai eszmék, mint a nácizmus, vagy éppen a kommunizmus.

Ebben a kiszámíthatatlan időszakban rázta meg Magyarországot egy olyan terrorcselekmény, ami több tucat ártatlan ember életét követelte, holott valójában nem is tömeggyilkosság céljából szervezte meg egy bizonyos Matuska Szilveszter. Legalábbis a bírósági ítélet szerint így hívták a tettest.

1931. szeptember 12-én nem sokkal éjfél előtt elindult egy személyvonat Budapestről, ami Hegyeshalom és Rajka érintésével érte volna el úticélját, Bécset. A vonat negyed egykor ért a főváros vonzáskörzetéhez tartozó Biatorbágyra, ahol át kellett volna haladnia a település mellett megépített vasúti viadukton. A szerelvény annak rendje és módja szerint haladt a vágányon, amikor hirtelen egy robbanás rázta meg az építményt, éppen a vonat második kocsija alatt. A detonáció miatt egy kétméteres – más források szerint hétméteres – darab kiszakadt a sínből, a rajta haladó vonat mozdonya, az utána kötött poggyászkocsi, valamint négy személy- és egy hálókocsi kisiklott és a 26 méteres mélységbe zuhant. Pár másodperccel a robbanás után egy újabb rázta meg a környéket, ekkor robbant fel a gőzmozdony kazánja a zuhanás után.

A balesetben összesen 22-en vesztették életüket és 10-en megsérültek. Hogy nem lett ennél is több halálos áldozata a szerencsétlenségnek, az egyedül Morvay Alajos, mozdonyvezetőnek köszönhető. Az ő holttestére úgy találtak rá a roncsok között, hogy kezében még akkor is szorította a vonat fészfékező karját. A becslések szerint a robbanás után alig öt másodperce volt, hogy eszméljen és megóvja a szerelvény többi kocsiját attól, hogy azok is lezuhanjanak a mélybe.

A baleset kivizsgálását nagy erőkkel kezdte meg a korszak nyomozóhatósága, de meglepő módon jelentős detektívmunkára nem is volt szükség ahhoz, hogy egyből a célkeresztbe kerüljön valaki, aki azzal gyanúsítható, hogy szándékosan robbantott a hídon, hogy kisiklassa a vonatot.

Ugyanis addigra azt is sikerült megállapítani, hogy egy körülbelül 2 kg súlyú gázcsőbe ekrazitot töltöttek, amit elhelyeztek a síneken, a robbanást pedig az áthaladó vonat súlya indította el.

A helyszínen találtak egy rövid levelet is, ami felért egy kommunista kiáltvánnyal is. „Munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben…” – Ilyen és ehhez hasonló sorok álltak benne. Mivel a Károlyi-kormány a levél alapján újabb merényletektől tartott az ország területén már másnap statáriumot vezettek be és elkezdték nagy erőkkel felszámolni az illegalitásban működő kommunista csoportokat.

Közben a robbantás vélt felelőse is a hatóságok célkeresztjébe került. Egy bizonyos Matuska Szilveszter nevezetű Bécsben élő vállalkozó. Matuska katolikus családban nőtt fel, tanulmányait is egyházi intézményekben végezte és egy ideig úgy tűnt, hogy tanítói pályára lép. Helyette viszont különböző vállalkozásokat indított el, amelyekben kezdetben sikeres is volt, de a bécsi ingatlanvásárlásokba belebukott. Külön érdekesség az ő életében, hogy több szabadalommal is próbálkozott, többek közt egy olyan vasúti jelzőrendszer kifejlesztésével, ami a mozodonyvezetőnek jelzett volna, ha valamilyen akadály kerül a sínpályára.

Matuska SzilveszterMatuska Szilveszter

Matuskát végül Bécsben tartóztatták le és az osztrák bíróság ítélte el először. Ők egyébként már korábban is körözték, hiszen több másik ausztriai és németországi vonatkisiklatást is az ő számlájára írtak, igaz, azoknál nem történt olyan emberi tragédia, mint Biatorbágynál.

A tárgyaláson állítólag megpróbálta eljátszani, hogy őrült, de közben beismerte azt is, hogy ő a felelős egyszemélyben a magyarországi terrorcselekményért. Itt kiderült, hogy valójában egy tehervonat alatt akarta felrobbantani a síneket, az előzetes menetrend szerint pedig pont egy ilyen szerelvénynek kellett volna érkeznie, de mivel az késett, így előre engedték a pályán a személyvonatot, így alatta robbant fel a sín.

Végül hat év fegyházbüntetést kapott, de távollétében Magyarországon is elítélték. Először halálbüntetést kapott, majd ezt életfogytiglanra változtatták. Miután az osztrák fegyházban letöltötte a büntetését, átszállították Vácra, ahol immáron a magyarországi büntetését kezdte el letölteni.

Egészen 1944-ig ült itt, amikor is a Vörös Hadsereg bevonulása okozta zűrzavarban meg tudott szökni a börtönből. Hogy mi lett ezután a sorsa Matuskának, az nem teljesen tiszta a mai napig sem. A legvalószínűbb, hogy Délvidékre menekült, mivel kiválóan beszélt szerbül is. A leghitelesebb visszaemlékezés, ami nagybátyjától maradt ránk azt írja, hogy az egyik vasárnapi mise után a templomból kijövő tömeg előtt hangos nacionalista szónoklatot tartott. Ezért másnap a szerb partizánok elfogták és megölték, majd egy szabadkai tömegsírba temették.

A mozdonyt később sikerült helyreállítani és újra működött, azóta viszont leselejtezték és szétbontottákA mozdonyt később sikerült helyreállítani és újra működött, azóta viszont leselejtezték és szétbontották

De valóban jogosan ítélték el Matuska Szilvesztert a biatorbágyi merénylet miatt? Ebben a kérdésben megoszlik a történészek véleménye is, hiszen több furcsa tényező is van az ügy kapcsán.

Az első osztályra például azon a vonaton nem adtak el jegyeket. Mintha valaki, akinek kellő ráhatása van a vasúti logisztikára előre tudta volna, hogy katasztrófa éri majd a szerelvényt.

Aztán itt van az a levél is, amit megtaláltak a helyszínen. Amiben nem is burkoltan valaki – mivel aláírás nem volt rajta – egyértelműen a kommunistákra irányítja a figyelmet. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az akkori államberendezkedésre az egyik legnagyobb kockázatot a marxista nézeteket valló, alulról építkező csoportok jelentették, amelyek ellen pont a rejtőzködésük miatt volt nehéz fellépni, miközben ők bőszen terjesztették a nézeteiket. Így viszont egy olyan cselekménnyel sikerült összekapcsolni őket, ami a társadalom jóérzésű tagjaiban egyértelműen visszatetszést kelt. Az akkori sajtó nem is tétlenkedett, nagyon hamar és nagyon egyértelműen kezdték gyártani futószalagszerűen a cikkeket a kommunista szervezkedésekről, mintha csak egy előre eltervezett stratégiát hajtanának végre.

Mindezek miatt néhányan úgy gondolják, hogy a terrorcselekményt valójában nem Matuska találta ki és szervezte meg, hanem egyenesen Gömbös Gyula, az akkori hadügyminiszter, akit Horthy bízott meg ezzel.

Ennek viszont ellentmond Matuska vallomása, aki elismerte, hogy ő volt az ötletgazda és szervező egyedül. Az ő esetében az a furcsaság, hogy szakértők szerint egy ilyen bomba összeállítása és elhelyezése a sínen csak nagyon nehezen lehetséges úgy, hogy az ember egyedül csinálja, tehát, ha igaz is, hogy Matuska áll a biatorbágyi robbantás mögött, nem valószínű, hogy egyedül tette.

A biatorbágyi híd manapságA biatorbágyi híd manapság

Mindenesetre szólnak arról is beszámolók, hogy Matuskát látták a helyszínen, miután a vonat már a mélybe zuhant és elindult a mentés. Sőt, saját magát az egyik túlélőnek adta ki. Ha ez igaz, az ilyesfajta cselekedet semmiképp sem egy tiszta elméjű emberre vall.

A biatorbágyi merényletet tehát papíron az akkori bíróság már felgöngyölítette, viszont így is úgy vonul be a magyar történelembe, mint egy olyan eset, ahol a teljes igazságra soha nem fogunk rájönni.

Hajas Bálint
további cikkek
Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk régészet Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk A napokban fejezik be a veszprémvölgyi kolostorrom mögötti telken végzett ásatásokat a Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik megtalálhatták a középkori Veszprém legrégebbi épületének maradványait. Ha ez így van, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, amit a városnak erről az időszakáról tudtunk. 2024. június 7. 22:57 Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Azt mondják, hogy felmelegítve csak a töltött káposzta jó. A konyhában minden bizonnyal tényleg így van, de ha egy közel kétszáz évre visszatekintő éttermet élesztenek újjá hasonló szellemiséggel, mint egykor működött, ez az alaptétel ugyancsak érvényes. Legalábbis Veszprémben a Kiskuti csárdában sikerült, ami hétvégén nyitott meg, miután az Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően felújították és újra élettel töltötték meg. 2024. június 3. 16:37 Pannónia, a római provincia, amiről eddig rosszul gondolkodtunk Life&Style Pannónia, a római provincia, amiről eddig rosszul gondolkodtunk Lassan a tankönyvszerkesztők elkezdhetik átírni a történelemkönyvek rómaiakkal foglalkozó részét, főleg azt, ami Pannónia provinciáról szól. Vagy legalábbis lábjegyzetben már időszerű lenne elhelyezni az oly sokszor alkalmazott kiskaput, miszerint „a tudomány jelen állása szerint” így ezt gondoljuk az adott korszakról. A történészek eddigi szilárd meggyőződését Pannóniáról éppen néhány Veszprémhez közeli régészeti feltárás kezdte szétzilálni. Lehet, hogy a mai Dunántúl nem csupán egy egyszerű határőrvidék volt a Római Birodalomban néhány légióval, hanem annál sokkal több? 2024. május 31. 9:19 Ismét apácák sétáltak egykori otthonuk falai között Ismét apácák sétáltak egykori otthonuk falai között Ugyanott sétáltak és imádkoztak az apácák, ahol elődeik közel nyolcszáz éve tették ugyanezt. Hétvégén ugyanis olyan domonkos rendi nővérek érkeztek Veszprémbe, akik először nem sokkal a tatárjárás után telepedtek le a Benedek-hegy alatt, itteni történetüknek pedig egy szentéletű apáca és egy magyar hercegnő is a része. 2024. április 13. 12:12

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.