Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 16. Valter
Veszprém
26°C
2024. július 16. Valter
Veszprém
26°C

Veszprém már több mint hatezer éve is népszerű lakóhely volt

2023. október 18. 15:29
A minap egy újabb felmérés nevezte meg Veszprémet a legélhetőbb vidéki nagyvárosnak – ez az “élhetőség” pedig történelmi távlatban is látható: nem véletlen, hogy városunk területe az újkőkor óta folyamatosan lakott. De hol éltek az őskori emberek, és mi maradt utánuk?
 

Várostörténeti konferenciát rendezett kedden a Laczkó Dezső Múzeumban az intézmény és a Veszprémi Várostörténeti Monográfia Munkabizottság, ahol a történelem különböző korszakaira vonatkozóan mutatták be a legújabb kutatási eredményeket. Cikkünkben most az újkőkorszakra és a bronzkorra koncentrálunk Regenye Judit előadása alapján.

Regenye Judit előadása a konferencián (Fotó: Szalai Csaba / vehir)Regenye Judit előadása a konferencián (Fotó: Szalai Csaba / vehir)

Veszprém számos pontján találtak leleteket az említett korszakokból. A terület első lakói számára a Séd jelenthette a vonzerőt: az emberi kultúra kialakulása vízfüggő, az őskorban jellemzően vízpartra települtek elődeink. A termékeny félholdból (a mai Irak, Szíria, Közel-kelet térsége) a Balkánon keresztül érkeztek a Kárpát-medencébe az első kultúrák, amik a Dunántúlon leginkább a Balaton körül telepedtek meg – északon Veszprém lehetett az a választóvonal, ameddig településeket hoztak létre. 

Veszprémben feltárt neolitikus ház rekonstrukciós rajza (fotó: LDM)Veszprémben feltárt neolitikus ház rekonstrukciós rajza (fotó: LDM)

A legrégebbi települést a József Attila utca környékén hozták létre az ie. 6. évezredben, ez a domboldal a neolitikumtól a bronzkorig folyamatosan lakott volt. A területről számos lelet előkerült, különösen érdekes egy tüskés osztriga kagylóhéja, amelyet ékszerkészítéshez használhattak – jelentőségét az adja, hogy az ékszerek jellemzően már feldolgozott formában kerültek a Kárpát-medencébe, a feldolgozatlan kagylóhéj ritkaságnak számít. 

A József Attila utcai lelőhelyen talált Spondylus kagylóhéj (Fotó: LDM)A József Attila utcai lelőhelyen talált Spondylus kagylóhéj (Fotó: LDM)

Jelentős őskori település létezett a Jutasi út mentén: házakat és sírokat is találtak a régészek. A legnagyobb mértékű feltárást húsz évvel ezelőtt, a mai Munkácsy úti körforgalom mellett végezték mintegy nyolcezer négyzetméteren. A lengyeli kultúrához tartozó települést fa oszlopokból álló kerítéssel vették körül, a halottakat a házak közötti üres térségben temették el. A telep egy tanyából nőtte ki magát az ie. 48. században, és két-háromszáz éven át fennmaradt. A közösség kapcsolatban lehetett a szentgáli Tűzköves-heggyel, ahol kőbánya működött, elképzelhető, hogy a bányát használó csoport központi települése lehetett itt. Később, ie. 4300 körül aztán újra temetkeztek ezen a területen, ennek az újabb közösségnek a települését azonban nem találták meg – és az sem zárható ki teljesen, hogy valamiféle folytonosság volt a két időszak között. Ennek felderítése emberfeletti feladat lenne: a lelőhely teljes mérete mintegy 30 hektárt tesz ki. 

A Jutasi úti lelőhely feltárása 2003-ban (fotó: LDM)A Jutasi úti lelőhely feltárása 2003-ban (fotó: LDM)

A város több további pontja is lakott volt. A bronzkorban, ie. 2000 és 1500 között a várhegyen és a Benedek-hegyen létezett település, de a dózsavárosi nagy tó (ennek helyén áll ma az iskola) partján is építettek fa szerkezetű házakat. Temetkezések nyomait még több helyszínen találták meg: így a Kossuth utcán, az egykori Búzapiac téren (ma Szent Imre tér),  és a kórháznál is. 

A keddi konferencia egy újabb lépés volt azon az úton, amelynek végén megjelenhet Veszprém várostörténeti monográfiája. A kiadványt előkészítő munka kapcsán Porga Gyula polgármester azt mondta: egy városi közösség sikeres jövőt csak a múltjára alapozva építhet. Meg kell ismerni a múltat, mert ahogy a családban generációkon átívelő történetek alakítják azt, akik vagyunk, úgy a nagyobb közösségünket is formálja a történelme. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. 2024. június 22. 12:32 Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk régészet Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk A napokban fejezik be a veszprémvölgyi kolostorrom mögötti telken végzett ásatásokat a Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik megtalálhatták a középkori Veszprém legrégebbi épületének maradványait. Ha ez így van, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, amit a városnak erről az időszakáról tudtunk. 2024. június 7. 22:57 Egy Zamárdi mellett megtalált hiúz csontváza okozza a fejtörést a kutatóknak régészet Egy Zamárdi mellett megtalált hiúz csontváza okozza a fejtörést a kutatóknak Több mint húsz évvel ezelőtt fedezték fel őket, azóta számos tudós megvizsgálta, de mindent megdöntő bizonyíték még mindig nincs, csak teóriák arra, hogy és miért került négy kutya és egy hiúz egy gödörbe Zamárdi mellett. A lelet egyedülálló a világon, ami túlmutat az öt állat történetén, a korszak társadalmairól és vallásairól is felvet kérdéseket. 2024. május 20. 22:47 Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Milyen nyomokból tudnak egy-egy várostrom menetére, vagy egyáltalán megtörténtére következtetni a régészek? Nagy Szabolcs Balázs régész erről tartott előadást a Laczkó Dezső Múzeum szabadegyetemi sorozatának részeként kedden. 2024. május 17. 21:41

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.