Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Náci haláltáborban készült hegedűt mutattak be Veszprémben

2023. október 22. 14:19 // Forrás: Veszprémi Érsekség
Az emberi lélek építését, gazdagítását szolgálja a hegedűkészítés mestersége – fogalmazott Dékány Sixtus OCist. emeritus apát, a Veszprémi Főegyházmegye oktatási vezetője a Hegedűkészítők Nemzetközi Találkozóján, amelynek a Veszprémi Főegyházmegye, pontosabban az impozáns Érseki Palota adott otthont.

Az Érseki Palota nem mindennapi rendezvénynek lehetett a házigazdája a napokban: itt tartották ugyanis a Hegedűkészítők Nemzetközi Találkozóját, ahová a világ minden szegletéből érkeztek mesterek és hangszerek.

A Veszprémi Érsekség támogatásával, a gyönyörű hangszereket a palota eredeti barokk korabeli bútorain mutatták be, így az érdeklődők a fa újjászületésének, átalakulásainak megannyi csodájával is szembesülhettek.

Az újonnan készült hegedűk mellett bemuttak egy kivételes hangszer készítésének történetét is, amely a XX. század legmegrendítőbb eseményére, és az örök reményre emlékeztet. Ez a hegedű egy ütött-kopott komód fiókjából került elő. A hangszer maga nem éppen különleges, de a története annál inkább, hiszen egy levél volt a hegedűbe rejtve, melyben az író szabadkozik, hogy a zord körülmények között „csak ilyen egyszerű” hangszert tudott készíteni. Alatta pedig ez áll: „KL Dachau 1941”, azaz Konzentrationslager Dachau.

A hegedűt a dachaui haláltáborban készítette a lengyel mester, Frantisek Kempa.

Megfelelő szerszámok és anyagok hiánya miatt a mesternek nagy leleményességre volt szüksége.  A zene, az éneklés a foglyok örök reménye. Fennmaradt néhány hangszer, amit sikerült bevinni és megőrizni a táborban, de nem ismerünk ezen a hegedűn kívül olyat, ami a táborban készült volna. Kempa 1940 és 1942 között volt a dachaui tábor foglya. A hegedűkészítő túlélte a tábort, talán éppen a zenének köszönhetően.

A fesztivál megnyitóján Dékány Sixtus OCist. emeritus apát, a Veszprémi Főegyházmegye oktatási vezetője úgy fogalmazott: a Teremtés Könyvében olvashatjuk, hogy Isten életre kelti az embert, és ” belelehelte az élet leheletét”. Lelkét leheli az anyagba. A hangszerkészítő is lélekkel dolgozik, és aki megszólaltatja a hangszert, az is lélekkel szólaltatja meg. Léleképítő mester mindkettő, a mester és a művész is, aki nemcsak a maguk gyönyörűségére, hanem mások, a világ gazdagítására, az ember lelkének építésére teszi ezt. Sőt, azt is mondhatom, hogy a zene nemcsak megújít, nemcsak táplál, hanem gyógyít is. Egy hangszer, adott esetben, gyógyító eszköz is – hangsúlyozta.

Majd így folytatta: - Bizonyára mindenki látta azt a hangszert, amelyet Frantisek Kempa Dachauban készített. Milyen lelke lehet ennek a hangszernek? Megrendítő látni ezt az alkotást, amely mindannyiunk számára üzenettel bír. A sok kegyetlenség, életellenes cselekedet, gyilkos környezetben is képes az emberi lélek maradandót alkotni, és nem azért, mert önmagában a hangszer értékes, hanem az, amit hordoz, az a valódi érték.

vehir.hu

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.