Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 27. Olga
Veszprém
23°C
2024. július 27. Olga
Veszprém
23°C

Már István király előtt is állhatott templom a várban

2023. október 27. 22:39 // Forrás: Borítókép: Nagy Lajos
Római kori téglákból épült falmaradványokat is találtak a régészek a várban, holott itt soha nem állt római kori épület. Más érdekes feltételezéseket is szült a 2021 óta zajló munka.
 

A várhegy régészeti feltárását mutatta be Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezvényén szerdán. 

Hegyi Dóra (fotó: Szalai Csaba / vehir)Hegyi Dóra (fotó: Szalai Csaba / vehir)

Az érsekség épületeinek felújításával együtt jelentős régészeti munka is kezdődött 2021-ben a várban, ami 2025-ig folytatódik. A régészek szoros figyelemmel kísérik az épületek és udvarok felújítását, és igyekeznek feltárni valamint megmenteni azt a rengeteg történelmi emléket, ami a várhegy földjében rejtőzik. Az újabb és újabb leletek kihívások elé állítják a tervezőket, hiszen gyakran újra kell gondolniuk az eredeti elképzeléseket, hogy például a földben talált középkori falmaradványok ne sérüljenek az építkezések miatt. 

A terület már az őskorban, négy-ötezer évvel ezelőtt is lakott volt: a feltárások során edények, töredékek kerültek elő, és a kutatók sziklába vájt cölöpök helyeit is megtalálták, amelyek valamiféle kerítést alkothattak. Az őskorból egy sír is előkerült.

Fontos leleteket rejtett a Szent György-kápolna (fotó: Veszprémi Érsekség)Fontos leleteket rejtett a Szent György-kápolna (fotó: Veszprémi Érsekség)

Érdekes megállapításokra jutottak a régészek a Szent György-kápolna vizsgálata során. Az eredeti, kör alapú kápolna már a 10. században is állt, majd ezt a 13. században elbontották, és egy nyolcszög alapút építettek a helyére (később ez is elpusztult, maradványait az 1950-es években találták meg).

Az eredeti kápolna építéséhez római kori téglákat is felhasználtak – egyelőre nem tudni, hogy ezek honnan származnak.

Mivel jó állapotban maradtak meg, azt feltételezik, hogy nem egy korábban állt épületből bontották ki és hasznosították újra őket, ráadásul biztosan nem helyben bukkantak rájuk, hiszen az eddigi leletanyagból feltűnően hiányoznak a római kori tárgyak, ami arra utal, hogy ebben az időszakban nem laktak a környéken.

Középkori temető a mai székesegyház mellett (Fotó: MNM Nemzeti Régészeti Intézet)Középkori temető a mai székesegyház mellett (Fotó: MNM Nemzeti Régészeti Intézet)

A kápolna és a székesegyház környezetének feltárása során temetkezéseket is találtak. Ezekből úgy látszik, hogy a kora középkorban a Szent György-kápolna körül volt a temető, majd a 11. században, a székesegyház megépülésével már ehhez igazították a sírokat. Azonban itt is meglepetés érte a régészeket: több olyan temetkezésre is rábukkanatak, amiket nem a kápolnához, és nem is a székesegyházhoz tájoltak. Ráadásul a székesegyház eredeti, 11. századi fala alatt is találtak sírt: mindez arra utal, hogy

már István király ideje előtt is létezett valahol ezen a helyen egy szakrális épület, amit temető vett körül. 

A feltárás során talált tárgyakból a Bíró-Giczey-házban (az egykori Szaléziánum) tekinthető meg kiállítás. A leletanyag feldolgozása és tudományos értékelése folyamatos, és mivel az építkezések 2025-ig folytatódnak, még bőven lesz lehetőségük a régészeknek új felfedezésekre és új következtetések megfogalmazására. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. 2024. június 22. 12:32 Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk régészet Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk A napokban fejezik be a veszprémvölgyi kolostorrom mögötti telken végzett ásatásokat a Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik megtalálhatták a középkori Veszprém legrégebbi épületének maradványait. Ha ez így van, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, amit a városnak erről az időszakáról tudtunk. 2024. június 7. 22:57 Egy Zamárdi mellett megtalált hiúz csontváza okozza a fejtörést a kutatóknak régészet Egy Zamárdi mellett megtalált hiúz csontváza okozza a fejtörést a kutatóknak Több mint húsz évvel ezelőtt fedezték fel őket, azóta számos tudós megvizsgálta, de mindent megdöntő bizonyíték még mindig nincs, csak teóriák arra, hogy és miért került négy kutya és egy hiúz egy gödörbe Zamárdi mellett. A lelet egyedülálló a világon, ami túlmutat az öt állat történetén, a korszak társadalmairól és vallásairól is felvet kérdéseket. 2024. május 20. 22:47 Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Milyen nyomokból tudnak egy-egy várostrom menetére, vagy egyáltalán megtörténtére következtetni a régészek? Nagy Szabolcs Balázs régész erről tartott előadást a Laczkó Dezső Múzeum szabadegyetemi sorozatának részeként kedden. 2024. május 17. 21:41

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.