A történet nem ismeretlen a színházszerető közönség körében: Hunyady Sándor színdarabjából 1936-ban nagy sikerű játékfilm készült, valamint a Petőfi Színház is műsorra tűzte korábban. Ezúttal Oberfrank Pál direktor rendezésében ismerhetjük meg a történetet, aki elárulta, eredetileg Balázs Péter vitte volna színre a darabot, aki a tavalyi évadban közönségkedvenc Illatszertár című előadásért is felelt. A színházigazgató végül Balázs Péter betegsége okán vette át a rendezői feladatokat. Mint mondta, egy nagyon szerethető, humoros, ugyanakkor mélyebb tartalmakkal is operáló, jó szerepkiosztású előadásról van szó.
A címben szereplő három sárkány valójában három nagynéni, akik kezükbe veszik öccsük és unokaöccsük sorsát, miután utóbbit kétségbeesett üzenetet küld haza vidékre Budapestről: „pénzt vagy öngyilkos leszek!” A nagynénik a családi ügyvéd nem túl okos tanácsára előbb a fiú könnyelmű természetű apját küldik y fővárosba, ám ő fiával együtt ugyanúgy eltűnik az éjszakában, a kapott pénzt pedig szintén a szép Tatár Anna színésznőre és mulatozásra költi. Ekkor lép akcióba a három hölgy, hogy rendet tegyenek az elkanászodó férfiak között.
Bár a főszereplők látszólag a nagynénik, Oberfrank Pál szerint a darab igazi központi figurája az apa, id. Csaholy Balázs. Hunyady Sándor nem tolja az arcunkba a dolgot, csak nagyon finoman beszél a történet hátterét adó világról is: valamikor az I. világháborút követően járunk, egy átmeneti időszakban feudalizmus és kapitalizmus között, amikor nagyon sokan nem találták a helyüket. Az apa megjárta a háborút, sebesülést is szerzett, amikor megszületett a gyermeke, elvesztette feleségét. Kissé könnyelmű, szabadságra vágyna, a három nagynéni próbálja kordában tartani. „Rajta keresztül Hunyady egy kicsit a magyar néplélekről is beszél: jellemző ránk, hogy nem hozzuk meg időben a döntéseket, nem vállaljuk a felelősséget, inkább elmegyünk a falig, és akkor próbálunk meg valami gyors döntést hozni. Itt is megfigyelhető ez a fajta végletesség” – nyilatkozta a direktor.
Vaszkó Bence, az apa alakítója szerint azért valahol érthetőek a karakter kicsapongásai. Nem elég, hogy háborús és magánéleti veszteségek érték, id. Csahogy Balázs még gyámság alatt is áll: nem házasodhat, nem gazdálkodhat úgy az örökségével, ahogy szeretne, gyakorlatilag nővérei elnyomása alatt áll, s közben csak forr, forr magában, amíg – törvényszerűen – ki nem adja a gőzt.
Persze valószínűleg nem véletlen, hogy Hunyady a három nővért tette meg gúnyosan a címszereplőknek: ebben a történetben a nagy sorsfordító cselekedetek, döntések mégis csak a nőknek jutnak. Lényegében míg a férfiak a saját harcaikat vívják, ők mentik a menthetőt, így a nagynénik, de a színésznő figurája is, aki van elég okos és tűzrőlpattant, hogy vidéki lányként felismerje, mik az esélyei a fővárosi művészvilágban, meddig mehet el és mi lehet a megoldás önmaga és a Csaholy család számára is.
Ez azonban már maradjon meglepetés, amely kiderül november 3-án, pénteken, a bemutatón.
