Péntek délután, az ActiCity termében egy csapat 10-14 éves lány végez lenyűgözően technikás mozdulatokat. Hullámoznak, hídba hajlanak, alkaron támaszkodva cigánykerekeznek, lábfejet spiccben a fejhez érintenek, spárgában ülnek hosszú másodpercekig, ollózva a levegőbe ugranak, miközben akár egy labdát pörgetnek. Az igyekezet olykor pirosra festi az arcukat: még nem megy minden játszi könnyedséggel. Ez nem baj, ez a tanulás velejárója, és különben is, így talán még értékesebb a teljesítményük, hogy látjuk, mennyi munka van egy-egy kecses mozdulat mögött. De hogy a nehézségek elvennék-e a kedvüket? Erről szó sincs. A lelkesedés egyértelmű. Közben eszembe jut, ahogy kislányként serényen próbáltam én is utánozni a ritmikus gimnasztika versenyek közvetítésén látottakat, és a csodálat mellett egy picit, bevallom, irigység is van bennem: mert nekik már lehetőségük van olyasmit tanulni, amiről én még álmodni se nagyon mertem.
Legyen helye Veszprémben az elegáns női sportoknak is!
„Nagyon sok balerina a ritmikus gimnasztika világából érkezett. Ezt a sportot már három-négy éves korban el lehet kezdeni; ilyenkor a csontok még nagyon puhák, rugalmasak, könnyen formázhatók, szinte gyurmázni lehet a gyerekekkel. A baletthoz ez elengedhetetlen: megfelelő testi adottságok nélkül, vagy ha nincsen eléggé kilazítva a csípő, a hát, nem megy a spicc, fel se vesznek az akadémiára. A ritmikus gimnasztika ehhez kiváló alapokat ad, így mire a gyerekek oda kerülnek, hogy 10-11 évesen elkezdjenek profi szinten balettozni, már rengeteg tapasztalattal rendelkeznek: a későbbiekben segíteni fog stabilan állni a lábukon, forgás közben sem veszíteni el az egyensúlyukat. Tudják, mi az a fegyelem, koncentráció, szellemileg is annyira érettek lesznek, hogy képesek fejben tartani mindazt a tudást, ami egy-egy koreográfia kivitelezéséhez szükséges – mondja Podolskaya Viktoria, a Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, miért döntött úgy, hogy idén egy nagyobb sportfejlesztésbe vág.
Ugyanakkor ez csak az egyik ok. Vikinek köztudottan szívügye, hogy Veszprém a balett városává váljon, az oktatást pedig amatőr szinten is nagyon komolyan veszi, emellett az is célja, hogy a foci, kézi- és röplabda mellett a kifejezetten nőies, esztétikus, lányoknak szóló sportágak is meghonosodjanak a városban. Ezen a téren ugyanis még van lemaradás, főleg az óvodás és kisiskolás korosztályban. Pedig igény lenne rá.
Podolskaya Viktoria
„A ritmikus gimnasztika egy nagyon elegáns, művészi sport, ahol a baletthoz hasonlóan csodás dresszekben, szépen kisminkelve, zenére adják elő a gyakorlatokat. Itt nagyon finom mozgásokról van szó, amelyek gyönyörűen formálják az alakot, nyújtják a testet, erősítik az izmokat, tartást adnak – magyarázza Viki. – Ez nem minden sportban adott, pedig ez fontos és vonzó tud lenni a lányoknak. Nem véletlen, hogy az utcán járva egy táncost hamarabb észrevesznek, mert feltűnik a kecses mozgása, a stílusos megjelenése. Azt szoktam mondani, a balett akadémia és a ritmikus gimnasztika is kicsit olyan, mint egy porcelángyár, ahol a megfelelő mesterek keze alá kerülve ugyanolyan szép szobrokat formázunk, mint a porcelánkészítők.”
Amikor a profizmus összeér
Mindebben most egy sikeres VEB 2023 EKF pályázat, valamint Tóth Gabriella van a segítségére, aki szeptember óta heti kétszer egy órában, hétfőnként és péntekenként tart ritmikus gimnasztika edzéseket a 10-18, valamint az 5-10 éves korosztálynak.
Utóbbi azért nem teljesen ismeretlen Veszprémben: négy éven keresztül Berek Irina járt le Budapestről edzéseket tartani, majd a közös ismeretség révén szerzett tudomást Viki Gabriella munkásságáról, aki 2021 ősze óta oktat ritmikus gimnasztikát Balatonfüreden. Gyerekként, nyolc évig ő is versenyszerűen űzte a sportot, majd a szinkronúszásban ért el sikereket, válogatott kerettagságig jutott. A versenyzésnek végül 25 évesen intett búcsút, de nem távolodott el teljesen a szőnyegtől és a víztől: miután elvégezte a Testnevelési Főiskola sportedzői képzését, marketinges munkája mellett, szerelemből másodedzői feladatokat vállalt Érfalvy Nóra vezetőedző mellett egykori egyesületénél, az Óbuda-Kalász RG TC-ben. Ezalatt számos I. osztályú és válogatott szintű versenyzővel foglalkozott, akik Európa- és világbajnokságokon képviselték hazánkat, köztük a 38-szoros magyar bajnokkal, Vass Dórával, akivel 2012-ben a londoni teszt olimpiára is kijutottak. Miután aztán megszületett a kisfia és párjával Balatonudvariba költöztek, úgy tűnt, megszakad az edzői pályafutása.
„Magyarországon a ritmikus gimnasztika fő bázisa még mindig Budapest, nagyobb városokban elvétve akad egy-egy iskola. Nem terveztem tehát folytatást, már a kisfiam miatt sem. Ugyanakkor én is tapasztaltam, hogy a környéken kifejezetten lányoknak szóló sport, főleg óvodás korban, gyakorlatilag nincs, és aztán addig-addig fűztek a szülők, hogy végül beadtam a derekam” – meséli Gabriella. Most óvodásoknak, illetve alsós iskolás kislányoknak tart ritmikus gimnasztika órákat a füredi Szabadidő Központban, valamint az egyesületnél heti kétszer Veszprémben.
Gabriella és Viki egyaránt büszkén újságolja, a balettos lányokon túl már tornászok és szinkronúszók is csatlakoznak az egyesülethez, hogy részt vehessenek az újonnan indult ritmikus gimnasztika edzéseken. Hiszen ahogy az a fentiekből is kiderült, a sportág kiváló alapokat nyújt szinte bármilyen más sporthoz: baletthez, versenytánchoz, szinkronúszáshoz, műkorcsolyázáshoz, tornához, de még a futballhoz is. Akárhová mennek tovább ezek a lányok, a személyükben csiszolatlan gyémántokra lelnek a későbbi mesterek. „Együtt dolgozom a füredi-veszprémi Szinkronoda szinkronúszó egyesülettel, heti egyszer tartok a versenyzőknek szárazföldi edzést, és ott is látjuk, milyen iszonyatosan sokat számítanak az RG-s tapasztalatok. Sokkal kidolgozottabb lett a lábuk, jobban megy a spárga, a spicc” – mondja Gabriella. De büszkeségre Vikinek is van oka: két tanítványa is, Gyürüs Lilla és Strobl-Czigány Zoé a szorgalmas RG gyakorlásnak is köszönhetően a bécsi balettintézetbe nyert felvételt, két lány pedig a Magyar Táncművészeti Egyetemre.
Persze az is büszkeség, hogy Gabriella igent mondott az edzésekre, hiszen szakmai pályafutásával ő maga is példakép tud lenni a fiatal lányok számára, noha azt azért ő leszögezi, a profi hozzáállás ellenére heti két edzést még hobbi szintnek sem igazán nevezve. „Ahhoz minimum heti négy óra kellene, az első osztályú versenyzés pedig napi 6-8 óra gyakorlást igényel, hiszen annyira sokrétű, átfogó sportról beszélünk öt különböző kéziszerrel. Én ezt húsz évig csináltam, imádtam, de ma már ilyen mélységben nem vállalom az edzést. Sajnos a ritmikus gimnasztika támogatottsága sem tart ott Magyarországon, illetve azt láttam, hogy itt a szemlélet is más: heti ötször három órás gyakorlásokat nem nagyon vállalnának a szülők a gyerek fáradtságára hivatkozva. Viktóriánál láttam először azt a szakmai profizmust, amit én is vallok” – ecseteli Gabriella.
Egyébként pont ez a szemlélet volt igazán szimpatikus Viki számára: hosszú idő volt, mire meggyőzte Gabriellát, vállalja a munkát, de ez volt a biztosíték a minőségre, hiszen aki profi, felméri a feladattal járó felelősséget, céltudatos, nem ugrik bele csak úgy a dolgokba.
Bal oldalon: Tóth Gabriella
Lelkesedésből nincs hiány
A döntésével Gabriella is elégedett, hiszen mint mondja, igazi energiafröccs neki a lányokkal dolgozni az első pillanattól kezdve. „Nyáron már volt egy workshop szintén EKF támogatással, akkor találkoztam először Viktória tanítványaival. Segédedzőként megszoktam, hogy munkára kész gyerekekkel dolgozom, akiknek nem kell magyarázni, hogy például húzzák ki magukat. Füreden aztán mindent elölről kezdtem, így igazi álom a veszprémi lányokkal dolgozni: már az első alkalommal volt spiccük, tartásuk, tudták, hogyan fordítsák a térdüket, a csípőjüket, mi az a fegyelem, rend, közben itták minden szavamat.”
Az ugyan szívfájdalom, hogy a hely adottságai sem teszik lehetővé, hogy mélyebben menjenek bele akár a kéziszeres gyakorlásokba: az egyesület jelenleg egy 65 négyzetméteres termet bérel az ActiCity-ben kis belmagassággal, ami jóval elmarad méretben a ritmikus gimnasztika versenyek szőnyegeitől, a rizikóelemekhez, labdás gyakorlatokhoz szükséges belmagasságról nem is beszélve, de ezen a téren egyelőre meg van kötve a kezük, és éppen ezért is mondja Gabriella, hogy hosszabb távon is maximum másodosztályú versenyzés jöhet szóba.
A lányok mindenesetre örülnek minden lehetőségnek: nagy elszántsággal, fáradhatatlanul és boldogan végzik a nyújtásokat, karikáznak, próbálják pörgetni a labdát, szalagot, miközben átsasszéznak a termen. Mesterük szenvedélye, hivatástudata rajtuk is érződik. Élvezik, hogy szinte minden alkalommal tanulnak valami újdonságot, érdekességet, a jó hangulatú órákat. A fejlődés pedig egyértelmű: a nyári workshopokon egy héten ötször két órát gyakoroltak, az rengeteget segített abban, hogy gond nélkül kivitelezzék például a spárgát, azóta pedig folyamatosan finomodik a technikájuk, ami a balettban is nagyon jól jön.
Hogy mennyire ügyesek, azt pedig hamarosan a nagyközönség is láthatja: december 14-én 17 órakor egy izgalmas Ritmikus gimnasztika és balett gála keretében lépnek fel a budapesti Gracia Fair Sport Egyesület és az Óbuda-Kalász RG TC versenyzőivel együtt a Hangvillában. Ha pedig valaki időközben kedvet kapott a ritmikus gimnasztikához, az egyesület kapui nyitva vannak: bárki csatlakozhat az edzésekhez.
