Törvényi kötelezettség az önkormányzatoknál, hogy évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást kell tartani. Ilyenkor általában egy, vagy két közéleti témát veséznek ki a képviselők, miközben bárkinek lehetősége van kérdezni a polgármestert, vagy a képviselőtestület bármely tagját.
Veszprémben hagyományosan a novemberi közgyűlés után szokták megtartani a közmeghallgatást, nem volt ez másképpen idén sem, ahogy a két téma is a tavalyit idézte: a város közbiztonsági állapota, valamint Veszprém környezeti állapota.
Ami leginkább rontja a biztonságérzetet az nem is bűncselekmény
Előbbi témát a városi rendőrkapitány, Rausz István rendőr ezredes járta körbe, ő viszont szakított az ilyenkor megszokott előadásmóddal, amikor nyers statisztikákon keresztül mutatják be az aktuális helyzetet és aztán ebből vonnak le következtetéseket. A rendőrkapitány egyenesen ki is mondta, hogy az embereket nem ezek a számok érdeklik, hanem az, hogy hogyan érzik magukat a városban. A közbiztonság állapotát ebből lehet megismerni, mondta Rausz István.
Azt azért kiemelte, hogy a közterületi bűncselekmények szinte teljesen kikoptak a mindennapokból – persze teljesen sosem fognak eltűnni – helyette az online térbe mentek át a bűnözők. Ez viszont nem veszprémi sajátosság, de ugyanúgy érintett ez a vidék is abban, amikor a felelőtlenül megadott bankkártyaadatok miatt teljes vagyonok tűnnek el a folyószámlákról. És bár ez a probléma elsősorban vagyonbiztonségi és nem közbiztonsági kérdés, a rendőrkapitány mégis fontosnak tartotta, hogy a közmeghallgatás fórumán is felhívja a figyelmet erre.ű
Visszatérve a közbiztonsághoz, Rausz István kitért arra is, hogy a társadalmi együttélésnek vannak íratlan szabályai, amit, ha valaki, vagy valakik nem tartanak be, ugyan nem követnek el bűncselekményt, de jelentősen ronthatják mások biztonságérzetét megbotránkoztató magatartásukkal. Ilyen bejelentés egyébként 10-12 érkezik egy nap a rendőrségre.
A képviselőtestületből Kovács Rajmund érdeklődött arról, hogy a megnövekedett számú vendégmunkás, akikkel Veszprémben találkozni lehet mennyire befolyásolják a közbiztonságot. A rendőrkapitány válaszában elmondta, hogy a bűncselekmények száma nem növekedett az ő megjelenésükkel, azaz nem állítható, hogy ezek az vendégmunkások negatívan befolyásolnák a bűnügyi statisztikákat, de abban a rendőrkapitány is egyetértett, hogy más társadalmi kultúrában szocializálódott személyek okozhatnak megbotránkozást másokban magatartásukkal.
A rendőrkapitány pozitívumként kiemelte a várossal, a városi intézményekkel, valamint a helyi polgárőrséggel és közterület-felügyelettel való jó együttműködést. Többek közt ennek is köszönhető, hogy még az EKF évében sem romlott a közbiztonsági helyzet, ami nem egyértelmű akkor, amikor ennyi turista érkezik egy városba.
Több az autó, mint a jogosítvány
A közmeghallgatás másik témája Veszprém környezeti állapota volt. Ezt szintén egy meghívott vendég, dr. Domokos Endre környezetmérnök, a Pannon Egyetem docense prezentálta. Ő és csapata korábban részt vett a Brányi Mária, alpolgármester által vezetett munkacsoportban, akik kidolgozták Veszprém környezetvédelmi tervét is, így közeli rálátása volt az aktuális állapotokra is.
Előadásának elején különböző statisztikákat vonultatott fel, ezek némelyike érdekes, de létező ellentmondásokra is rávilágított.
Például, hogy Veszprémben a lakosságszám folyamatosan csökken a falvakba költözés miatt, ugyanakkor a lakásállomány emelkedést mutat.
A gépjárműforgalom szintén emelkedik (2001 óta 36%-kal), ez már könnyebben magyarázható azzal, hogy sokan ingáznak a megyeszékhely és otthonuk között, az azonban már meghökkentő adat, hogy Veszprémben idén már meghaladta a gépkocsik száma azt, ahány jogosítvánnyal rendelkező ember él a városban. Az autóknak egyébként 4%-a már elektromos meghajtású, ami jó aránynak mondható, emelte ki Domokos Endre.
Elmondta azt is, hogy Veszprém levegője a jó és a kiváló mutatók között mozog, országosan a tíz legtisztább levegőjű város közé tartozik.
Ami a környezetre veszélyes kockázatokat illeti, az előadó egyet konkrétan megnevezett, méghozzá a vízbázis védelmét. Mint mondta, az ivóvíz annyira jó minőségű, hogy szinte ásványvíznek is beillene, viszont a vízbázisok a felszín közelében vannak, amiket egy ipari baleset, vagy egyéb környezeti katasztrófa egyszerűen megszennyezhet. Éppen ezért azt javasolta a városvezetésnek, hogy dolgozzák ki az integrált vízgazdálkodási tervet, ami többek közt a vízbázis védelméről is rendelkezne.
A téma tárgyalásának további részében Brányi Mária alpolgármester ismertette, hogy milyen zöldberuházások történtek a városban az elmúlt időszakban, kezdve a Zöld város projekttől egészen a kisebb, közösségi kertek létrehozásáig.
Az alpolgármester azt is elmondta, hogy csak idén eddig 786 darab fát és 73 947 cserjét ültettek el.
A közmeghallgatás két témájának a kitárgyalása után volt lehetőség bármilyen további témával előhozakodni, akár a közönség soraiból is, erre azonban nem volt igény.
