A közmeghallgatás az a fórum, ahol a törvényi kötelezettségnek eleget téve a képviselőtestület minden évben összeül, a civil lakosságnak pedig itt lehetősége van személyesen feltenni a kérdéseit a polgármesternek, képviselőknek vagy szakterület szerint valamelyik városi intézmény, cég vezetőjének.
Veszprémben erre csütörtök délután került sor a városházán, ahol először két rövid beszámolót hallhattak a megjelentek Veszprém környezeti állapotáról valamint a közbiztonság helyzetéről. Előbbit Kovács Zoltán, a Városüzemeltetési Iroda vezetője prezentálta, aki több aspektusból is bemutatta a témát.
Kovács Zoltán
Ebből kiderült, hogy Veszprém levegőjének minősége országos szinten is a legjobbak közé tartozik, ezt a városban elhelyezett négy mérőműszer egy évnyi adatai is alátámasztják. Mindazonáltal az önkormányzatnak van szmogriadó terve, annak viszont a közelében sem voltak, hogy ezt aktiválni kelljen.
A beszámolóból kiderült, hogy az átlaghőmérséklet itt az országos szintnél magasabb, 2024-ben pedig nyolcszor rendelt el hőségriadót az országos tisztifőorvos. A csapadék az elmúlt egy évben alacsony volt, összesen 99 csapadékos napot jegyeztek fel, a leömlő eső eloszlása viszont aránytalan volt, ez okozott többször problémát Veszprém közigazgatási területén is.
Kovács Zoltán külön kitért arra, hogy vízkárok ellen a csapadékvíz elvezető hálózatok felújítására szükség lenne mielőbb, de fel kellene számolni az olyan illegális megoldásokat is, mint amikor valaki a szennyvízcsatornára köti rá a saját csapadékcsatornáját.
Az irodavezető ezek mellett pozitív példákat is kiemelt, elsősorban a zöldgazdálkodás területéről. Veszprémben az elmúlt egy évben 336 új fát ültettek el, a város jelenlegi faállománya körülbelül 29 ezer növényt jelent. Hozzátette, hogy a VKSZ Zrt. és az önkormányzat számos sikeres programot tudhat maga mögött, amik a környezeti állapot javítását célozták meg. Ilyen például a holtfa program, a Vadvirágos Veszprém, a közösségi kertek létrehozása, vagy a Dózsavárosban a minierdő.
A környezeti állapot bemutatása után Ficsor Karolina, rendőr alezredes, a Veszprémi Rendőrkapitányság megbízott vezetője számolt be a közrend állapotáról.
Ficsor Karolina
Elmondta, hogy az előző évhez képest kicsivel csökkent a bűncselekmények száma, a rendőrök viszont több ittas vezetőt szűrtek ki az utakon. Ez nem azt jelenti, hogy többen vezetnek alkoholos befolyásoltság alatt, pusztán a rendőröknek több kapacitása van az autósokat ellenőrizni.
Ficsor Karolina külön kiemelte a bűnügyi osztály hatékonyságát, ezt alátámasztva elmondta, hogy a veszprémi nyomozóknak sikerült több, egész országra kiterjedő bűnügyet megoldani. Mint mondta, többször voltak olyan ügyeik, amikor ugyan Veszprémben történtek bűncselekmények – betörések, rablások – az elkövetőkről viszont kiderült, hogy nem helyi emberek, hanem az ország más pontjáról jöttek érkeztek ide.
A kapitányságvezető a hajléktalanproblémáról elmondta, hogy folyamatosak az egyeztetések a Máltai Szeretetszolgálattal, hogy orvosolják ezt a helyzetet, valamint hatékony az együttműködésük a közterületfelügyelőkkel is.
A beszámolók után volt lehetősége a megjelent civil lakosságnak feltenni a kérdéseiket, ezek között változatos témafelvetések is voltak.
Egy hölgy az aranyosvölgyi völgyhíd megépítéséről érdeklődött, ami szerinte jelentősen javítana a városon belüli közlekedésen.
Porga Gyula polgármester elmondta, hogy az önkormányzat az összes tervvel és engedéllyel rendelkezik, abban a pillanatban, amikor az államtól megkapják a pénzt, egyből el tudják indítani a közbeszerzést a kivitelezésre.
Érkezett kérdés az Endrődi-lakótelep gyalogos közlekedésével kapcsolatban, ahol problémaként merült fel, hogy kevés a zebra, sűrű forgalomban nehezen lehet átkelni az úton.
Erre Halmay Gábor, a városrész önkormányzati képviselője válaszolt, aki elmondta, hogy éppen a reggeli közgyűlésen döntöttek arról, hogy új átkelőt alakítanak ki, erre legkorábban a jövő év első felében kerülhet sor.
A rendőrség vezetőjéhez intézték azt a kérdést, ami azt firtatta, hogy a rendvédelmi dolgozók mennyire beszélnek idegen nyelveket, kiváltképp a városba érkező külföldi turisták és itt élő egyetemisták, illetve ukrán menekültek miatt.
Ficsor Karolina elmondta, hogy a kapitányságon olyan kollégájuk is van, aki nem kevesebb mint öt nyelven beszél, a járőröknél pedig elvárás, hogy legalább alapfokon beszéljenek angolul.
Felmerült a Cholnoky-lakótelep kapcsán, hogy a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket többen hulladéklerakónak használják.
A polgármester kiemelte, hogy külön csapat működik azért, hogy ezeket igyekeznek minél hamarabb elszállítsák, ezzel párhuzamosan pedig fejlesztik a kamerarendszert, hogy be tudják azonosítani a szabálysértőket, akik ellen felléphetnek. Hozzátette, hogy a városvezetésben is tapasztalják, hogy az utóbbi időben kezd tűrhetetlenné válni ez a helyzet, holott több ingyenes lehetőség is lenne Veszprémben, hogy valaki szabályszerűen leadja a hulladékot.
Adamecz Zoltán a képviselők közül aziránt érdeklődött, hogy amikor új fákat vagy cserjéket ültetnek, figyelnek-e arra, hogy azok ne csalják be a városba az erdei vadakat.
A válaszból mindenki megtudhatta, hogy egy szakmai bizottság dönt a növények fajtájáról, ebben a bizottságban pedig a VERGA Erdőgazdasági Zrt. munkatársai is helyet foglalnak, így az ültetések nem ad hoc jelleggel történnek és minden tényezőt figyelembe vesznek.
Volt, aki azt kifogásolta, hogy a Veszprémi Lexikonban szót ejtenek arról, hogy a város alatt hévizek vannak, holott ez a kérdező szerint nem igaz.
Erre a felvetésre Somodi Ferenc, a Bakonykarszt üzemmérnökségvezetője válaszolt, aki kifejtette, hogy Veszprém egy nyílt karszton fekszik, aminek köszönhetően kiváló minőségű vízhez juthat hozzá a város, viszont ez a földrajzin adottság nem teszi lehetővé, hogy hévizek legyenek. Ahogy fogalmazott, Veszprém sosem lesz a gyógyvizek városa, így az említett információ valóban hamis.
