A kétnapos rendezvény az „Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Labóratórium” elnevezésű projekt keretein belül valósul meg, immáron a harmadik alkalommal. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora köszöntő beszédében felhívta a figyelmet: a két évvel ezelőtti konferencia olyan meghatározó volt, hogy ahhoz köti a nagy médiafigyelmet és lavinát, ami végül széles nyilvánosság számára is világossá tette, hogy igenis nagy a baj!
Gelencsér folytatta: ritka, hogy a különböző tudományterületek összedolgoznak, a klímaválság témája viszont követelte az együttműködést. Kiemelte, elsődleges cél volt, hogy a tudományok között párbeszéd alakuljon ki, hiszen sokkal világosabban kirajzolódik a valóság. A konferencia további célja, hogy őszintén kommunikáljunk a klímahelyzetről, és ne fessük rózsaszínre az eget. Fel kell ismerni, nem lehet hibázni, az utolsó utáni órákban vagyunk, nincs lehetőség ismétlésre.
Navracsics Judit, a Humántudományi Kar dékánja felhívta a figyelmet, életszerű és sürgető kérdésekre keressük a választ, e nélkül pedig nem építhető a jövő. A konferencia is jó lehetőség, hogy párbeszéd alakuljon ki a témáról, hogy változást lehessen elérni. Szerinte a valóság nem ellenség, hanem egy társ, akivel együtt kell élni, de ez nagyfokú alkalmazkodást, és felelős gondolkodást is igényel, többek között azért, mert a következő generációk életminősége a tét.
András Ferenc, filozófus, az ÉMNL alprojektvezetője, s egyben a konferencia főszervezője is köszöntötte az érdeklődő közönséget. Elmondta, ötvenhét előadás lesz két nap alatt, így a klímaváltozás témáját, és annak társadalmi aspektusait elég tágan kimerítik a rendezvényen. A délelőtti program a plenáris előadásoknak, míg a délutáni program a szekció előadásoknak ad helyet. A nyitónap első előadója Gelencsér András volt, őt András Ferenc követte. Végül Szécsi Gábor filozófus, és Pogátsa Zoltán közgazdász adtak elő.
