Gyakran hallhatjuk, hogy egy pohár vörösbor jótékony hatással lehet: magas antioxidáns-tartalma miatt például a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is csökkentheti. Az antioxidánsok valóban áldásos hatást fejtenek ki, emiatt azonban nem érdemes a pohár után nyúlni, jobb más úton bevinni őket: a zöld tea, az áfonya vagy a dió kiváló választás.
A kutatási eredmények ugyanis rámutatnak, hogy az alkohol esetleges pozitív hatásait messze meghaladja az okozott kár. Az Egészségügyi Világszervezet tavaly állásfoglalást adott ki, amelyben határozottan kijelentik:
az alkoholfogyasztásban nem létezik biztonságos mérték, már kis mennyiség is negatívan hat az egészségre; és mivel a káros hatást maga az alkohol fejti ki, ezért mindegy, hogy milyen formában visszük be.
A kutatások szerint Európában az alkoholhoz köthető rákos megbetegedések fele már visszafogott fogyasztás mellett is kialakult – ez a gyakorlatban kevesebb mint két palack bor vagy 3,5 liter sör vagy 4,5 cent tömény hetente. Természetesen minél többet iszunk, annál többet ártunk magunknak. A szervezetünkbe kerülő alkohol ugyanis károsítja a sejtjeinkben található DNS-szálakat, korlátozza a szervezet önjavító képességét, és ezzel teret enged a károsított sejteknek a szaporodásra és tumorképzésre.
Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség az alkoholt a legveszélyesebb rákkeltő anyagok közé sorolja, ugyanabba a kategóriába, ahol az azbeszt, a radioaktív sugárzás vagy a dohánytermékek is találhatók.
A WHO adatai szerint 2018-ban Európában az alkohol több mint 110 ezer rákos megbetegedést okozott férfiaknál és több mint 75 ezret nőknél. A nők esetében leggyakrabban mellrákot, a férfiaknál vastagbél-rákot okozott az alkoholfogyasztás – és az urak jártak rosszabbul, ugyanis a mellrákos betegek háromnegyede túlélte a betegséget, a vastagbél-rákkal diagnosztizáltak fele viszont belehalt. A statisztikákból az is kiderül, hogy ugyanebben az évben az összes európai rákos megbetegedés több mint tíz százalékáért visszafogott alkoholfogyasztás felelt.