Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Udvardy György: az identitásunk megerősítése az egyik legfontosabb feladat

2024. január 20. 21:27
A veszprémi Várba 2024-ben ismét felvonulnak a munkagépek, hogy folytatódjon a várnegyed épületeinek felújítása. Hogy ez pontosan hogyan befolyásolja a Vár látogathatóságát, arról is kérdeztük Udvardy György veszprémi érseket, aki elmondta azt is, hogy a székesegyház sem nyerte még el a végleges formáját. Nagyinterjúnkban szóba kerül egy boldoggá avatási eljárás is, valamint kiderül, hogy mi a legfontosabb hitéleti feladata 2024-ben az egyházmegye papságának.

Hogyan tölti egy érsek a Szilvesztert?

Csendesen elvonulva a kápolnába a naptárammal, ahol átpörgettem, hogy mi történt 2023-ban. Ezeket az élményeket felidézve mondtam fohászt az emberekért és adtam hálát Istennek mindenért - örömért, nehézségért -, amit kaptunk 2023-ban.

Mi volt a legfelemelőbb emléke, amikor felidézte az elmúlt évet?

A nagycsütörtöki szertartás a megnyitott székesegyházban egyértelműen ezek között az emlékek közt van. Nagycsütörtök a papság ünnepe is, a fogadalmunk-, a közösségbe tartozásunk megerősítése, amikor együtt van az egyházmegye minden papja. Erre az elmúlt években a koronavírus-járvány és a felújítás miatt nem volt lehetőség - ezért is volt ez az 2023 nagycsütörtöki alkalom felemelő. Különösen is az a része a liturgiának, amikor közösen imádkoztuk Szent Mihály imádságát – maradandó pillanat. De sok olyan kisebb emlék is feljött bennem, amikor csak sétáltam a Várban és találkoztam a látogatókkal, az ő arcukról pedig le lehetett olvasni az érdeklődést és az örömöt. Pedig ők talán nem is tudták, hogy én vagyok az egyházmegye püspöke, amikor találkoztunk ilyen nem hivatalos körülmények között.

Egyházi vezetőként miben tudja mérni egy esztendő sikerét?

Fontos mérőszám, hogy hányan és milyen derűsen vesznek részt a különböző programokon, és itt nem csupán a liturgikus ünnepekre gondolok.Ha sokan üldögélnek a veszprémi kávézónk teraszán, vagy folyamatosan teltházzal működnek a vezetett séták a Várban, ezek mind-mind a sikeresség mutatói. A túráinkon egyébként több, mint harmincezer ember vett részt tavaly, kétharmaduk pedig helyi lakos volt. Visszatérve az előző kérdéshez még egy mondattal, az is felemelő volt, amikor láttam a rácsodálkozásokat, hogy mennyi értékünk van, amikről sokan nem is tudtak, de most végre megismerhették ezeket.

Veszprémben nem lehet elmenni amellett, hogy 2023-ban ez a város volt Európa Kulturális Fővárosa, sok esetben pedig összemosódott, hogy mely rendezvények köszönhetőek ennek a programnak és melyek köthetők az egyházhoz, vagy éppen mik voltak azok, amik együttműködésben jöttek létre. Most, hogy mérleget vonhatunk ebben is, mennyire sikerült egymást kiegészíteni?

Az sosem volt cél, hogy markánsan szétválasszuk az EKF és az egyházmegye programjait, sőt a szeptemberi KATTÁRS esetében külön kértem az országos szervezőket, hogy 2023-ban Veszprém adhasson otthont ennek a nagyszabású rendezvénynek. A Pueri Cantores nemzetközi kórustalálkozót is kifejezetten az EKF kapcsán láttuk jónak megszervezni, melyre közel 600 keresztény fiatal érkezett hozzánk. Veszprém kulturális élete amúgy is pezsgett és jó volt megélni, hogy ehhez az egyházmegye programjai is hozzájárultak. Hiszen az EKF-nek is az egyik kiemelt küldetése az volt, hogy teremtsen kapcsolatot az emberek között. Az egyháznak mindez pedig napi szintű feladata, a kettő pedig 2023-ban találkozott egymással.

Hogy látja, mennyiben változtak meg az egyházmegyében élő emberek az elmúlt évben? Ha egyáltalán érzékelhető ilyen változás…

Van egy fontos küldetésem, ami nem csak 2023 feladata volt, hanem már azt megelőzően elindult.

Az egyházmegye identitását szeretném megerősíteni.

Akár közös ünnepek mentén, saját kulturális értékeken keresztül, vagy boldogjaink és szentjeink életén át. Azt szeretném, hogy az emberek úgy éljék meg az egyházmegyéhez tartozást, mint örömöt, büszkeséget. Régebben az ilyen identitás automatikusan alakult ki, most viszont olyan kort élünk, amikor a vezetőknek – egyháziaknak és világiaknak egyaránt – jobban figyelni kell erre. 2023-ban sikerült némileg erősíteni ezt, de még sok feladat van előttünk.

Az identitás megerősítésén kívül mik lesznek 2024 legfontosabb feladatai?

Hosszan tudnám sorolni, hogy akár a Vár felújításában milyen fontos mérföldkövek lesznek idén, de ezek előtt még mindenképpen fontos kitérni egy másik feladatra, ami minden egyházmegyei papnak küldetése 2024-ben, méghozzá a lelkiség megerősítése. Két nagy háború is van a világban és bár a harcok szerencsére nem nálunk zajlanak, de azt nem vitathatjuk, hogy az ott történő szörnyűségek a mi életünkre, a mi lelkünkre is hatással vannak. Ezért kell tovább erősíteni a közösségeinket, úgy egyházmegyei szinten, mint a kisebb plébániákon is. Ilyenkor pedig fontos, hogy legyenek olyan kapaszkodóink, olyan példaképeink, akiknek az életét megismerve a mi lelki erőnk is gyarapodni tud.

Kire gondol pontosan?

Bódi Mária Magdolnára, aki a XX. század közepén élt Veszprémben és aki, amíg életét nem vesztette, olyan krisztusi erényeket képviselt, ami igazodási pont lehet a ma élő ember számára is. Az ő esetében szépen halad a boldoggá avatási folyamat, amit még Mindszenty József bíboros indított el, majd a rendszerváltás után Szendi József és Márfi Gyula érsek elődeim tovább folytattak és már a végéhez közeledik az eljárás. Bódi Mária Magdolna személye azért is lehet egy erős igazodási pont a ma élő emberek előtt is, mert az ő személyében nem egy középkori ember jelenik meg, hanem egy olyan helybéli fiatal nő, aki ugyanúgy a mi korunkban élt, így pedig könnyebb azonosulni vele.

Hogyan történik egy boldoggá avatási eljárás? Ki dönt erről és mi kell hozzá, hogy valakit boldoggá avassanak?

Kétféle módon lehet valaki boldog vagy szent. Vértanúság, vagy a hitben tett tanúbizonyság kell hozzá. Bódi Mária Magdolna esetében az előbbi érvényesül, hiszen 1945-ben egy szovjet katona gyilkolta meg alig 23 évesen, miközben ő utolsó leheletéig kitartott keresztény hite és erkölcsei mellett. Ahhoz, hogy az ilyen szentéletű embert az egyház is elismerjen, egy rendkívül átfogó történelmi kutatást kell lefolytatni. Ez Bódi Mária Magdolna esetében már halála után néhány héttel megkezdődött Mindszenty bíboros jóvoltából. Ilyenkor több ezer oldalnyi történeti kutatást készítenek leírásokkal, beszámolókkal, interjúkkal, amelyek valóságtartalmát az utolsó sorig igazolni kell. Ez hosszú évek-évtizedek munkája, ami aztán a Vatikánba kerül, ahol a szenté avatási kongregáció ismét megvizsgálja a hitelességét minden részletének. Ha ez a testület úgy dönt, hogy az összegyűjtött bizonyítékok szerint az illető valóban érdemes arra, hogy a katolikus egyház a boldogjai, vagy szentjei között tisztelje, akkor javaslatot tesznek a szentatyának erre. A legvégén a pápa írja alá azt a dekrétumot, ami valakinek a boldoggá, vagy szentté avatásáról szól. Bódi Mária Magdolna dokumentációját 2017-ben küldték el a Vatikánba, így már időszerű, hogy hamarosan megszülessen a döntés, de addig is szeretnénk, ha még többen megismernék az ő életét.

Ha valóban ennyire fontos az ő ismeretségének az erősítése, miért nincsen róla egy kép, vagy mellszobor a székesegyházban?

Ahhoz, hogy valakit boldoggá avasson az egyház az egyik fontos kritérium, hogy azt megelőzően nem szabad a szenteknek és boldogoknak kijáró kultuszt ápolni a személyével kapcsolatban. Éppen ezért, bármennyire is tiszteljük Bódi Mária Magdolnát, amíg nem zárul le ez az eljárás, nem tekinthetünk rá úgy, mint például Boldog Gizellára, vagy Ilonára, akik ugyanúgy Veszprémben is éltek, de az ő esetükben az egyház már megadta a boldog címet.

Ha már rátértünk a székesegyházra és a vár felújítására, azt mondta, hogy idén folytatódnak a munkák. Ez azzal jár, hogy ismét lezárják a Várat a látogatók előtt?

A megállapodás az volt a várossal, hogy 2023-ban legyen látogatható a Vár, ezért a tavalyi évben megnyitottuk a tereket, sőt vezetett túrákon a félig kész épületeket belülről is meg lehetett nézni. Most viszont ismét felvonulnak a munkagépek, folytatódnak a külső munkák is, ami miatt ismét lesznek lezárások. Mindenkinek az az érdeke, hogy minél előbb végezzünk a felújítással - ez reálisan 2025-ben történhet meg, de, hogy addig mikor lesz látogatható a Vár, az már kompromisszum kérdése. A kivitelező érdeke az lenne, hogy zárjuk le teljesen és legyen zavartalan a munka, a városvezetés viszont azt szeretné, ha nem lenne hónapokra lezárva az egész várnegyed. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy hétköznapokon délután öt óra után kinyitjuk a Várat a gyalogos forgalom előtt, hétvégén pedig folyamatosan nyitott lesz mindenki előtt. A többi időszakban viszont lezárjuk, hogy az építkezés zavartalanul folyhasson.

Karácsony előtt szinte meglepetészszerűen bekapcsolták a Vár díszkivilágítását. Ez már az az állapot, ahogy 2025 után is kinéz majd?

Több hét kivitelezési munka után szerettük volna ezzel a látványos újítással megmelengetni az emberek szívét az Adventben, úgy érzem, hogy sikerült is. Azt azonban szeretném kiemelni, hogy ez még nem a végleges verzió. Finomhangolásra még ott is szükség van, ahogy a székesegyházban is várható még újítás.

A székesegyházban mi pontosan? Hiszen az volt az első épület, amit megnyitottak a hívek és látogatók előtt.

Készülnek a keresztúti stációk, ezek hamarosan felkerülnek a falakra. Nagy munka zajlik a székesegyház és a Nagyszeminárium kertjében is. Hamarosan körbejárható lesz az épületegyüttes és egy Mária-szobor is kerül a kertbe. Az altemplomban folytatódik a restaurálás, eredeti helyére kerül az oltár és teljes egészében restaurálásra kerül a Padányi Biró Márton püspök síremléke is.

Mi lesz a jövőbeni funkciója a régi piarista gimnázium épületének? Ez az egyik legnagyobb épület a Várban és láthatóan ott is javában zajlik a munka.

Több funkciót is kap az épület, egy rendkívül sokoldalú szolgáltatás lesz ott. Egyrészről ez lesz az otthona az érseki levéltárnak és könyvtárnak, ami kutatható is lesz a történészek számára. De itt alakítjuk ki a pasztorális központot is, és a hitoktatás is fontos része lesz a megújult Várnak. Itt lesz otthona a média csapatnak, illetve előadótermet alakítunk ki, ami egyházi és más városi konferenciák megtartására is alkalmas lesz a maga 140 fős befogadóképességével. Ez utóbbi funkciót a városvezetés részéről külön üdvözölték, hiszen jelenleg kevés ilyen konferenciahelyszín van az igényekhez képest Veszprémben.

Az egy dolog, hogy 2025-re mindez elkészül és átadják, de van-e arra stratégia, hogy hogyan fogják mindezt gazdaságosan üzemeltetni?

Mivel műemlék épületekről van szó, a hatóságok azt nem engedélyezik, hogy változtassunk a nyílászárókon, vagy a szigetelésen, viszont például a fűtésrendszer esetében már be tudunk szerelni korszerű, gazdaságos megoldásokat. Továbbá minden épület tervezett funkciójánál ügyeltünk arra, hogy valamilyen fix, vagy normatív támogatásból tudjuk biztosítani a működtetését. Legyen szó a múzeumról vagy a közgyűjteményről. A gazdasági számítások alapján most biztonsággal azt tudom mondani, hogy mindez működőképes lesz, amikor 2025-ben átadjuk majd a teljesen megújult Várat.

Hajas Bálint
Kovács Bálint
további cikkek
Navracsics Tibor: a Fidesz tudja egyesíteni a nemzet javát Navracsics Tibor Navracsics Tibor: a Fidesz tudja egyesíteni a nemzet javát Magyarország húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európa Unióhoz, miután a népszavazáson a magyarok 84 százaléka döntött a csatlakozás mellett. Az ország történetében jelentős mérföldkő volt 2004. május elseje, amely számos változást és lehetőséget hordozott magában. Az elmúlt két évtized tapasztalatairól, a csatlakozáskor megfogalmazott elvárásokról és reményekről, valamint a jelenlegi politikai helyzetről, továbbá a közelgő uniós és önkormányzati választásokról kérdeztük dr. Navracsics Tibor, közigazgatási- és területfejlesztési minisztert. Az interjú során szó esett Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolat fejlődéséről, a jövőbeli tervekről, valamint azokról a kihívásokról, amelyekkel az ország szembesül a mai politikai környezetben. tegnap 21:57 Porga Gyula az ATV-n: vannak még célok, amiket el szeretnénk érni Porga Gyula Porga Gyula az ATV-n: vannak még célok, amiket el szeretnénk érni Porga Gyula, Veszprém polgármestere volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának a vendége, ahol a VOKS 2024 rovatban szóba került az is, hogy mi motiválja tizennégy év városvezetői munka után még, reagált a helyi ellenzék kritikáira, valamint arra is, hogy milyen indíttatásból vett részt a Telekom Veszprém szurkolói által szervezett megmozduláson a kudarcos BL-szereplést követően. tegnap 11:19 Müller Mihály: Nem égtem ki az EKF-ben, mindennap örömmel mentem be az irodába Müller Mihály: Nem égtem ki az EKF-ben, mindennap örömmel mentem be az irodába Müller Mihály a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program sajtófőnöke, legalábbis még bő egy hónapig. Akik nem a sajtó világában élik munkás napjaikat, valószínűleg nem tudták, ki az a személy, aki végig egy kézben tartotta az EKF sajtókommunikációját, aki megbízható személyiségével minden kérdést megválaszolt. Kitartó típus, még az El Camino-t is megjárta. Müller Mihály újságíróként kezdte pályafutását, dolgozott a BBC-nél is, és akárhol járt eddigi életében, oda mindig a kíváncsiság vitte… 2024. május 8. 22:27 Gáspár Sándor: erős szálak kötnek Veszprémhez Gáspár Sándor: erős szálak kötnek Veszprémhez Gáspár Sándor Kossuth-díjas színész volt a Vehír közéleti sorozatának legutóbbi vendége, így néhány szerencsés olvasónk egy kötetlen beszélgetésen vehetett részt, ahol maguk is feltehették kérdéseiket a színésznek. A Veszprémhez szorosan kötődő művész életformájáról, többlakiságáról is mesélt, amelyről egy videós összeállítást is megtekinthetnek. 2024. április 17. 13:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.