Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 21. Dániel
Veszprém
27°C
2024. július 21. Dániel
Veszprém
27°C

Fehérre meszelt falak: megmenthetők a Petőfi színház kerámiái?

2024. január 19. 11:24
A Petőfi színház nyolcvanas évekbeli felújításáról szólt volna a Magyar Művészeti Akadémia szerdai eseménye, azonban csakhamar az előttünk álló rekonstrukcióra terelődött a szó. A tervek ellen több művész is felszólalt a lakossági fórummá avanzsált beszélgetős esten.

A régi zeneiskolában, a nemrég a színháznak átadott, frissen felújított épületben rendezték meg azt a beszélgetést szerdán, amelyen Szendrő Péter építész és Szenes István belsőépítész a színház nyolcvanas években elvégzett rekonstrukcióját idézték volna fel. Amikor azonban szóba kerültek a falakat borító egyedi kerámia csempék, a diskurzus éles fordulatot vett. 

Mi történt a nyolcvanas években?

A színház épülete a hetvenes évekre gyakorlatilag alkalmatlanná vált a korszerű előadások rendezésére – idézték fel az építészek az akkori körülményeket. Az épület már csak nyomokban tartalmazta az eredeti tervező, Medgyaszai István elképzeléseit, az évtizedek során számos alkalommal toldozgatták-foltozgatták. Ekkor még az is felmerült, hogy az épületet moziként működtetik tovább, a színház pedig egy vadonatúj ingatlanba költözött volna – ez a megoldás meglepő módon akár még gazdaságosabb is lehetett volna, a végső szót azonban a politika mondta ki. 

Szenes István és Szendrő Péter (Fotó: Szalai Csaba)Szenes István és Szendrő Péter (Fotó: Szalai Csaba)

Bár a tervezők szerették volna a környező épületekben elhelyezni a színpadot kiszolgáló helyiségeket, akkor erre nem adódott lehetőség, így a korszerű kiszolgáló üzemhez szükséges 2400 négyzetmétert végül a Színházkertből hasították le: a Megyeház tér utcaszintje magasabb, mint a park, így a műhelyeket az utcaszinthez igazítva el lehetett rejteni. Az akkori síkpadlós előadótermet ekkor építették át döntött nézőtérré, oldották meg a helyiség szellőzését. Ekkor kerültek fel a falakra a mindannyiunk által ismert Zsolnay kerámia csempék. 

A csempék műalkotások, értéket képviselnek

Szenes István felidézte, hogy szerették volna Medgyaszai szellemiségében megvalósítani az átalakítást, ugyanakkor igazodni a kor igényeihez. Az eredeti állapotról csak néhány, kézzel rajzolt terv állt rendelkezésre, ebből próbálták megfejteni, milyen elképzelései lehettek bő hetven évvel korábban a tervezőnek a burkolatra, lámpákra vonatkozóan. 

A terveken szereplő belsőépítészeti megoldások soha nem valósultak meg, a színház belső tere eredetileg azért lett puritán, minimalista, mert egész egyszerűen elfogyott a pénz, amit a veszprémi polgárok közadakozással gyűjtöttek. 

Szendrő kifejtette: úgy gondolták, hogy Medgyaszai eredeti, ám anyagi okokból meg nem valósult elképzeléseit követik azzal, hogy díszes burkolatot adnak a korábban fehérre meszelt falaknak. A kerámia csempék megtervezésére Szekeres Károly keramikus művészt kérték fel, aki a színház épületén kívül is megjelenő – Medgyaszai által tervezett – motívumot használta fel kiindulási pontként. 

Fotó: Domján Attila / vehir archívFotó: Domján Attila / vehir archív

“Az eredeti ház hangulatát és motívumait igyekeztünk visszahozni, tisztelettel nyúltunk Medgyaszai örökségéhez” – fogalmazott Szenes István. – “Nem biztos, hogy korszerű egy százéves épületet az eredeti formájára visszaállítani, ehhez mi annyit próbáltunk hozzátenni, ami a mai ember elvárásainak megfelel, hogy ezzel emeljük a színvonalat.”

Fehérre meszelt falak és tapéta: mit hoz a jövő? 

A csempék kapcsán a szó csakhamar az előttünk álló felújításra terelődött, a tervek szerint ugyanis eltűnnének az előcsarnokban és a nézőtéren a falakat borító iparművészeti alkotások, a nézőket fehér falak és tapéta fogadná. A rendezvényen egymásnak adták a mikrofont a város életében fontos szerepet játszó kulturális szakemberek, hogy kifejezzék nemtetszésüket. 

Pagony Rita keramikus iparművész kijelentette: nem történt stílustörés a nyolcvanas években, a kerámia burkolat iparművészeti alkotás, ami értéket képvisel, és nem hagyható figyelmen kívül a tervezéskor. Csatlakozott ehhez a gondolathoz Tamás Ákos porcelánművész is, a Benedek-hegy kapujában található Krisztus-szobor alkotója. Fontosnak nevezte az enteriőr megőrzését, egy építész nem hozhat ekkora áldozatot az iparművészek kontójára. Nincs elegánsabb, szebb beltér ma Veszprémben, mint a Petőfi színház előcsarnoka és nézőtere. Az egyedi, magastűzű mázas Zsolnay porcelánok időtállóak: ma sem látszik rajtuk az évtizedek nyoma, nem koptak, nem sérültek, nem vesztettek fényükből. A burkolat egyszersmind higiénikus is, hipóval könnyen fertőtleníthető – míg az ide megálmodott tapéta néhány hónap után elszíneződne az érintések nyomán. A művész szerint a tervező Potzner Ferenc “anakronisztikus múltba mereng, olyan állapotot, azt a szegénységet akarja visszahozni, amit a pénzhiány okozott.” 

Fotó: Domján Attila / vehir archívFotó: Domján Attila / vehir archív

Szenes István elmagyarázta, hogy a műemlék-átépítésben különböző iskolák léteznek: ők a nyolcvanas években azt képviselték, hogy az eredeti tervezői szándék megtartása mellett új hozzáadott értékekkel korszerűbbé tehető a műemlék épület, vannak azonban olyan tervezők is – és Potzner ezek közé tartozik –, akik az eredeti állapot minél hűségesebb helyreállításában hisznek. Hangsúlyozta: tisztelik egymás munkásságát, ám néhány kérdésben nem értenek egyet.

Oberfrank: úgy kell felújítanunk a színházat, hogy utána tükörbe tudjunk nézni

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója nyílt párbeszédet ígért a tervekkel kapcsolatban, fontosnak tartja, hogy elhangozzanak a vélemények, nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek érzéseit. “Még előttünk van a nagy kérdése és feszültsége annak, hogy a rekonstrukció hogyan fog megvalósulni.” 

Az igazgató egyúttal igyekezett elhatárolódni a tervezőtől: arra kérte a jelenlévőket és a veszprémieket, hogy ne mossák egybe a színház társulatát és vezetőségét a felújítás terveivel.

Mint mondta, ő maga rendezőként és színészként az előadásokért, igazgatóként a színház működtetéséért felel, építészeti kérdésekben nem kompetens. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kerámia csempéket mindenképpen le kell szedni a falakról, máskülönben nem lehetne elvégezni a munkákat. A nagy kérdés az, hogy utána vissza tudják-e tenni őket, és ha igen, akkor az eredeti darabokat, vagy újra kell-e gyártani azokat. A direktor kijelentette: úgy kell majd elkölteni a rendelkezésre álló pénzt, hogy utána tükörbe tudjunk nézni. 

Oberfrank Pál (fotó: Szalai Csaba)Oberfrank Pál (fotó: Szalai Csaba)

Megérti az ellenérzéseket Kellerné Egresi Zsuzsanna, a színház igazgató-helyettese is, aki maga is hasonlóan reagált, mikor először szembesült a tervekkel. Rámutatott, hogy a régi zeneiskolában kialakított új jegyiroda falát is ezek a kerámiák díszítik, mert ezek részei a színház arculatának, ismerős közeget teremtenek a betérő jegyvásárlók számára. A kerámia csempék motívumát marketing anyagokban is használják, azok ugyanis egyediek, csak a Petőfi színházra jellemzőek, értéket jelentenek, ezért a végsőkig küzdeni fognak a megtartásukért – jelentette ki az igazgató-helyettes. 

Oberfrank előrevetítette, hogy a Magyar Művészeti Akadémia egy későbbi alkalommal Potzner Ferenc tervezőt is meghívja, hogy bemutathassa koncepcióját a nagyközönségnek.

Szenes István a beszélgetés egy korábbi pontján, a nyolcvanas évek nagy rekonstrukciója kapcsán elmesélte, hogy a veszprémiek milyen nagy szeretettel fogadták a színházat felújító csapatot, mennyire becsben tartották őket, és ez olyan pozitív élményt jelentett számukra, amelyre a mai napig szívesen gondolnak vissza. Hamarosan kiderül, vajon Potzner úr is képes lesz-e hasonló emlékeket gyűjteni városunkban.

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila
Szalai Csaba
további cikkek
Ilyen jól még nem szólt az Africa Veszprémben VeszprémFest Ilyen jól még nem szólt az Africa Veszprémben De nem csak az Africa. A VeszprémFest szombati zárónapjára Kaliforniából érkezett a Toto, és bár a zenekar tagjai közül többen már a hatvanas éveiket tapossák, kétórás fellépésüket úgy tolták végig az eső miatt az arénába költöztetett koncerten, hogy esélyt sem adtak adnak annak a kritikának, hogy csupán egy kelet-európai haknira jöttek Veszprémbe. ma 14:34 Július 29-én kezdődik a veszprémi Auer Fesztivál Július 29-én kezdődik a veszprémi Auer Fesztivál A Mendelssohn Kamarazenekar tizedik alkalommal rendezi meg Veszprémben július 29. és augusztus 3. között az Auer Fesztivált a veszprémi születésű Auer Lipót hegedűművész és hegedűpedagógus emlékére. ma 11:51 Tuzson Bence: eljutottunk oda, hogy Gutenberget és Zuckerberget már együtt lehet emlegetni Tuzson Bence: eljutottunk oda, hogy Gutenberget és Zuckerberget már együtt lehet emlegetni Egy jó kísérletnek tartja, de majd az idő igazolja, hogy valóban működőképes-e az Európai Unió új online szabályzási rendszere Tuzson Bence, igazságügyi miniszter szerint, aki a Századvég nyári egyetemén vett részt Veszprémben. A miniszter az előadásában elmondta azt is, hogy milyen logika szerint lehetne hatékonyabban felvenni a versenyt az online bűnözőkkel, valamint a mesterséges intelligencia adta lehetőségekről is beszélt az államigazgatási munkában. tegnap 23:06 A jazz egy kedves szakállas pasi, aki szeretne megismerkedni VeszprémFest A jazz egy kedves szakállas pasi, aki szeretne megismerkedni Van az a sztereotípia a jazz-zenészekről és úgy általában a jazzről, hogy azt füstös new yorki bárokban afroamerikai zenészek adják elő szintén hasonló összetételű közönségnek. Ezzel pedig jelentősen szegregálva műfajt és a közönséget is. Ezért is bátor vállalkozás minden évben a VeszprémFesttől, hogy a koncertsorozat valamelyik napját a jazznek szentelik. Viszont, ha elfogadjuk, hogy a VeszprémFest a két évtizedes múltjával már-már küldetést vállal, hogy hirdesse a zenei sokszínűséget, akkor szinte kötelező a jazzes nap a fesztiválon. Gregory Porterben pedig hű szövetséges találtak ebben a küldetésben, aki immáron másodszor lépett fel péntek este a veszprémi színpadon, koncertje pedig sztereotípia-romboló volt. tegnap 15:23

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.