A Budapest-Bamako rallyt először 2005-ben szervezték meg. A koncepció amilyen egyszerű volt, annyira különleges a világ autóversenyeinek sorában. A benevezett csapatoknak három hét alatt kell eljutnia egy előre kijelölt útvonalon Budapestről Mali fővárosába, Bamakóba. A kuriózuma viszont éppen abban rejlik a versenynek, hogy erre bárki, bármilyen járművel benevezhet. Így fordulhatott elő, hogy az elmúlt években voltak, akik Ladával, Fiat Polskival, de még egy Ikarus csuklósbusszal is elindultak, sőt teljesítették is a 8000 kilométeres távot.
Az idei mezőnyben szerepel egy 1981-es Mercedes W123 típusú autó is, amivel két veszprémi fiatalember, Vermes Gábor és Szűcs Dávid pénteken indultak el Veszprémből, hogy közel három hét alatt lejussanak Gibraltárig, átkeljenek a szoroson, majd leküzdve a homokdűnéket és fennsíkokat, összesen kilenc ország érintésével megérkezzenek Sierra Leonéba a célba.
Indulás előtt Gábor elárulta portálunknak, hogy az ő bakancslistájára akkor került fel a verseny, amikor egy rádióinterjúban hallotta, milyen küzdelmekben, egyben élményekben van része annak, aki belevág. Barátja és egyben csapattársa, Dávid az első telefonhívás után bolondságnak gondolta az ötletet, de aztán Gábor rátalált a használtautó piacon arra a több mint negyvenéves Mercedesre, ami meggyőzte Dávidot is, hogy ezzel a német technikával sikerülhet a távot teljesíteni.
Az autót egy új jármű alkatrészének áráért sikerült megvásárolniuk, ezután pedig sajátkezűleg nekiálltak a ráncfelvarrásnak. Mivel a Mercedes éveken keresztül egy tihanyi ház udvarán állt esőben, hóban, napsütésben, ez az állapotán is meglátszott, de Gábor és Dávid hónapok alatt kijavította a rohadásokat, kicserélték futóművet és minden létfontosságú alkatrészt. Mindezt úgy, hogy az összes beépített elem eredeti gyári maradt, így az autó akár az OT-s rendszámra is jogosult lenne. Tuningot ugyanakkor nem kapott, nem növelték meg a teljesítményét, nem szereltek fel spoilert és hasonló esztétikai elemeket sem. Egy olyan autóval neveztek be a Budapest-Bamakora, ami akkor gördült le a szalagról, amikor még egyikük sem élt, ráadásul az idei közel háromszáz fős mezőnyben az ő autójuk a legidősebb.
Pénteken tehát ilyen előzmények után indultak el a veszprémi Templom utcából, hogy aztán Szlovénián, Észak-Olaszországon, Franciaországon – érintve Monte-Carlot – és Spanyolországon át eljussanak a Gibraltári-szorosig, ahol komppal kelnek majd át Afrikába.
A fekete kontinensen először Marokkón kell átkelni, itt az Atlasz-hegység olykor még havas útjai mellett forró sivatagi szakaszokat is le kell küzdeni, a szervezők úgy tartják, hogy ez az egyik legnehezebb része a távnak. Marokkó után Mauritánia sivatagja következik, majd egy katonai hídon kelnek át a Szenegál folyón, hogy az azonos nevű ország szűk szamárkocsis útjain folytassák a versenyt. Ezután Guinea fennsíkjai következnek, ahol nyugatra fordul majd a mezőnyt és így jutnak el az óceánparti Sierra Leonéba, Freetown nevű városba a célba február 15-én.
(Habár a verseny hivatalos neve Budapest-Bamako, pár éve már nem Mali fővárosában van a befutó, hanem egy országgal arrébb, Sierra Leonében. Ugyanígy a Dakar Rally is egy ideje már nem Dakarban – Szenegál fővárosában – ér véget, hanem Szaúd-Arábiában, Yanbuban.)
Gábor azt is elárulta, hogy több szakaszon olyan útvonalakat kell teljesíteniük majd, amiken pár évvel ezelőtt még a legendás és nagynevű Dakar Rally mezőnye is áthaladt. A veszélyekről csak annyit mondott, ha a versenyzők követik a rendkívül részletes itinert, amit a szervezők adnak, akkor nagy probléma nem lehet – azon kívül, hogy például felforr a hűtűvíz, defektet kap az autó, vagy elássa magát a homokban. Ha viszont eltérnek erről, akkor könnyen olyan területekre is keveredhetnek, amelyek nem tartoznak Afrika legbiztonságosabb és nyugodtabb vidékei közé. Hogy mást ne említsünk, ezekben az országokban előfordulhatnak még fel nem számolt aknamezők is. Vészhelyzet esetén természetesen a szervezők gondoskodnak a mentésről, de egy üres tank, homokdűnén fennakadt autó nem tartozik ebbe a kategóriába, azt a versenyzőknek kell megoldania.
A Budapest-Bamako versenyein nem példa nélküli, hogy a célba érkezés után a versenyzők örökre elköszönnek az autójuktól. Általában a helyieknek eladják, vagy odaajándékozzák és repülővel térnek haza. Gáborék szívéhez viszont már a felkészülés alatt annyira hozzánőtt a Mercedes, hogy szeretnék hazahozni a verseny után. Ezt viszont a tervek szerint nem ők fogják megtenni, hanem egy másik csapat, akikkel együttműködnek. Ők egy régi VW-el terveznek eljutni Freetownba, amit otthagynak, Magyarországra pedig Gáborék autójával jönnek majd vissza.
Ettől függetlenül adományokkal ők is készülnek a helyieknek, tartva a Budapest-Bamako szokásait, sőt ezek között a Vehir.hu ajándékai is ott lesznek, hiszen portálunk büszke médiatámogatója a veszprémi Budapest-Bamako küldetésnek, Gábor és Dávid pedig a tervek szerint portálunkon keresztül ad majd helyzetjelentést időről időre a szurkolóknak a veszprémi szurkolóknak.
