Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Buli van Európában, avagy téltemetés mesterfokon

2024. január 29. 15:59
Szombaton kezdetét vette Európa leghíresebb farsangja, a velencei karnevál, a színes maskarát öltő emberek és a napokig tartó bulizás azonban nem csak Olaszország sajátja: februárban egymást érik a karneválok, ahol igazán látványosan űzhetjük el a telet, ha már tele van vele a hócipőnk.

Velencei Karnevál (január 27. – február 13.)

Sokak szerint elviselhetetlen a tömeg, idegesítőek a galambok, sok a zsebtolvaj és amúgy is minden túlárazott, ugyanakkor felejtsük el a cinikus hangokat és élvezzük teljes szívvel, ha legalább egyszer az életben szeretnénk mi is ott ünnepelni a világ egyik leglátogatottabb farsangján. Velencében ilyenkor minden a középkori commedia dell’ arte színjátékokra emlékeztet: két héten keresztül színészek, artisták és mutatványosok csaknem ezer rövidebb és hosszabb előadást mutatnak be. Az idei karnevál egyébként a 700 éve elhunyt Marco Polo, a város egykori szülötte előtt tiszteleg többek között egy különleges vízi show-val, de egy extravagáns vacsorán és persze a felvonuláson is érdemes részt venni.

Fotó: Getty ImagesFotó: Getty Images

Santa Cruz de Tenerife-i karnevál (január 12. – február 18.)

Nem kell Brazíliáig utazni, ha szeretnénk átélni az igazi karibi fesztiválok hangulatát: Santa Cruz de Tenerife nem véletlenül lett Rio de Janeiro testvérvárosa, itt rendezik meg ugyanis a világ második, és Európa legnagyobb karneválját, ahol az egész szigetcsoport együtt ünnepel egy hónapon keresztül pergő ritmusú latin zenével, felvonulásokkal, tánccal és a Karneválkirálynő megválasztásával. Utóbbi az egész eseménysorozat legnagyobb attrakciója: ez nem egy hagyományos szépségverseny, ahol a legmutatósabb jelölt nyer. Valójában a helyi tervezők jelmez-költeményeit díjazzák, amelyek akár 5 méter magasak és 4 méter szélesek, valamint 100 kilósak is lehetnek – szóval itt nagyon igaz a mondás, hogy a ruhát jelmezt tudni kell viselni. A nyertes karneválkirálynők kétszer is felvonulnak, közben pedig bohócjelmezbe öltözött ún. murga csoportok és comparsa tánccsoportok ropják színes, tollas, flitteres jelmezekben. Bónusz pont, hogy itt nem csak szájat tátani lehet: éjjel-nappal szól a zene és zajlik a buli, és bármikor megtáncoltathatnak bennünket is.

Fotó: hellokanariszigetek.comFotó: hellokanariszigetek.com

Mohácsi busójárás (február 8-13.)

Mindenki ismeri a mondát: a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült sokácok megelégelve a török rabigáját, ijesztő álarcokba öltöztek, az éj leple alatt átkeltek a Dunán és maguk készítette zajkeltő eszközökkel elűzték a törököket Mohácsról. Szép lenne, ha igaz lenne, a sokácság nagy arányú betelepítése azonban csak jó tíz évvel azután történt meg, hogy a város felszabadult 1687-ben, a busójárás megjelenése pedig a 18. század végére tehető az adatok szerint. A népszokás lényege sokáig a jókívánságok kifejezésében rejlett: a kolompoló, kereplő busók házról házra jártak, hogy elvégezzék varázslataikat és étel-ital adományokban részesüljenek. A turizmus ezt aztán alaposan átírta, a családias jelleg megkopott, de a fűzfából faragott, állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc, a szőrével kifordított bunda, a szalmával kitömött gatya, a cifra harisnya és a bocskor viselete nem változott. A busók a Koló téren találkoznak, innen indul ágyúszóra a menet a főtérre, ahol szabadon farsangolnak, majd este a környező utcákban járnak nagy zajt keltve, hogy estére ismét visszatérjenek a főtérre és a tűz mellett táncoljanak, dévajkodjanak.

Fotó: mohacsibusojaras.huFotó: mohacsibusojaras.hu

Binche Karnevál (február 11-13.)

Az egykor jóval rangosabb Binche lakói már a 16. században is tudták, hogyan kell szórakozni. Németalföld egykori urai napokig tartó bálokat tartottak és hetekig dáridóztak a palotában egy-egy győztes csata után. Ekkoriból eredhet a Binche-i karnevál is: húshagyó kedden az ún. Gilles-ek, a farsangi bohócók már hajnalban felverik a várost; magukat púposnak tettetve, arcukat fehér maszkkal elfedve, dobszóval járják a kocsmákat, ahol osztrigával és kagylóval, valamint pezsgővel oltják éhüket-szomjukat. Hozzájuk csatlakoznak a „parasztok”, a kockás ruhás harlekinek, Pierrot-k, medvének, farkasnak öltözött fura alakok. A fő attrakció egy órakor a főtéren zajlik, ahol a Gilles-ek már 300 strucctollal díszített fejfedőket viselve, kosaraikból naranccsal – az egykori Eldorádó aranyával – dobálják a bámészkodókat és az ablakokat, amiből előbb egy vicces adok-kapok, majd egy hajnalig tartó utcabál kerekedik ki.

Fotó: Getty ImagesFotó: Getty Images

Bázeli Karnevál (február 19-21.)

Van három nap az évben, amikor a híresen kiegyensúlyozott svájciak egy kicsit megőrülnek. A hamvazószerdát követő hétfőn, pontban hajnali négykor Bázelben kialszanak a fények, az utcákat pedig elözönlik a jelmezesek és a zenebona: fényt csak a zenéjüket előadó farsangi csoportok, az ún. clique-ek papírlámpásai adnak, amelyek akár három méter magasak is lehetnek. Ezeket a parádé után aztán a Münsterplatzon helyezik el, ahol esténként beragyogják a teret, miközben a buli sem áll le: a hagyományos commedia dell’ arte figurák, a különös bohócok és az egyedi jelmezbe öltözött bohócok három napon keresztül vonulnak fel a városban, miközben lehetőség nyílik megkóstolni a tradicionális helyi ételeket, a lisztlevest, a hagymás lepényt és a sajtos pitét is.

Fotó: Getty ImagesFotó: Getty Images

Nizzai Karnevál (február 17. – március 3.)

Bár ma már tízezrek látogatják, 1294-ben, az első időkben még csak az arisztokrácia kiváltságai voltak a karneváli mulatságok: a gazdagok fényűző rezidenciáin rendezett exkluzív partik és álarcosbálok évszázadokon zárt körűen zajlottak. Aztán 1830-ban Szardínia királya, illetve Nápoly és Szicília királynője a karnevál idején Nizzába érkezett, amit a helyi hatóságok úgy gondoltak, illendő lenne valamilyen különleges módon megünnepelni. Ekkora szervezték meg az első nyilvános felvonulást, majd 1876-tól már hivatalosan is az események része lett a Virágparádé, a mi debreceni virágkarneválunk távoli rokona. A Promenade des Anglais sétányon húsz különböző, pompásan feldíszített kocsi vonul végig, amelyeket egyenként négy-ötezer tő virág borít: a legalább 7×2×6 méteres építményeket tetőtől talpig be kell borítaniuk a virágoknak. A dübörgő kamionok ritmusát közel 1000 zenész alakítja, itt-ott pedig még él a virágcsata hagyománya, amikor a résztvevők mimózával dobálják meg egymást.

Fotó: nicecarnaval.comFotó: nicecarnaval.com

Bertalan Melinda
további cikkek
Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta A Komáromi Sándor vezette Pannon Színitanoda számos elismerést zsebelt be az elmúlt időszakban. Vezetője megkeresésünkre részletesen elmondta, pontosan milyen fesztiválokon jártak, de megtudtuk azt is, hogy Komáromi Sándor csapatához még most sem késő csatlakozni. ma 12:11 Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. 2024. június 18. 15:21 Perverz magyar népmesék? Perverz magyar népmesék? Mindig is arra vágytam, hogy felnőtt fejjel megmutathassam a kislányomnak a kedvenc meséimet, és közösen átéljük újra azt a varázslatos világot. Nem úgy képzeltem azonban, hogy zavartan nézek, hol a gyerekre, hol a tévére, hogy vajon ő is látta-e, amit én láttam. 2024. június 17. 16:01 Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. 2024. június 16. 15:05

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.